Egy szövegfüggő a futballfüggőről

<p>Majdnem azt találtam írni ide első mondatnak, hogy örülök, hogy Gazdag József imádja a focit. De mielőtt leírtam volna, rájöttem, hogy nem örülök neki, hanem inkább: nem bánom. Mert végül is nekem teljesen mindegy, mit szeret Gazdag József, csak szeressen valamit annyira, hogy kényszere legyen írni róla.</p>

És ezt őszintén, önös érdekből mondom, mert ha Gazdag József ír és publikál, az a magamfajta olvasó ember számára öröm.

Györgyi nyomta a kezembe az Egy futballfüggő naplójából szép kivitelezésű kötetet. És mivel tudta, hogy mihelyt meglátom a címét, értetlenül nézek majd rá (Györgyire), ezt gyorsan megelőzte: hogy ne ijedjek meg, hogy szeretni fogom, hogy Esterházy ezt a könyvet irigyli leginkább a szerzőjétől, és meglátom majd én is, hogy milyen jó.

Vittem is szépen magammal egy hétfő reggel a metróra. Györgyi szavaira gondoltam, meg amikor kinyitottam, és olvasni kezdtem, arra, hogy milyen jól ismer. Már az első tárca elolvasása után világos volt, hogy tényleg. Nagyon jó. Mert Gazdag József elsősorban író, másodsorban utazó, és talán harmadsorban focirajongó. Vagy nem? Lehet rossz fociról jól írni? Jelentem, lehet. Mint egy hősszerelmes, aki bár tisztán látja kedvese hiányosságait, ezzel együtt szereti, mégis, reménytelenül, mindörökké.

Szerencsémre a kassai születésű fiatalember a foci ürügyén is arról ír, ami mindenkit érdekel (kellene, hogy érdekeljen). Kezdem a helyi, főleg csallóközi úgynevezett futballmeccsek látogatásával, mert az ezekről készült beszámolók egyszerre adnak hírt a helyi kofola, zsíros kenyér és pálinka áráról, a helyi nyelvjárás (káromkodás) sajátosságairól és a falusi pályák állapotáról. Mindezekről sok iróniával és szarkazmussal, de szeretettel ír, mint a kívülálló, aki ide is tartozik, meg nem is. Mikroökonómiai jelentéseket nemcsak az otthoni falusi és kisvárosi pályákról kapunk, hanem Európa több nagy- és kisvárosából is, London, Bukarest, Prága, Jablonec, Milánó, Pécs és így tovább. Keverednek a nyelvek is: magyar, szlovák, cseh, német, angol és más.

Ja, igen: makroszintű elemzésként ír még a korrupcióról, a stadionokban elhatalmasodott gyűlöletről, a jegyüzérségről, a maffia térhódításáról. Elmeséli, hogyan válaszolta meg kis unokahúgának a stadionba való belépés előtti motozásra és a jellegzetes nagy erőkkel kivonuló rendőrök jelenlétére vonatkozó kérdéseit. (A gyerek rokonairól szóló részek a legédesebbek.) Néha történelemórát, néha irodalmi kiselőadást tart. Néha panaszkodik, néha önelemez. Néha komoly, néha vicces. Mindig nagyon jó.

Mert, és itt a dolog lényege, Gazdag József nyíltan ír mindenről: önmagáról, a foci üzemágról, a sportról, a stadionokat látogatókról, a sportújságírókról, a magyar kisebbségi társadalomról, az európai futballmaffiáról. Ettől érdekes és értékes ez a könyv az egyébként a fociért nem rajongó számára, aki arra a korszakra emlékszik ugyan, amikor Rummenigge rúgta a gólokat, de azóta sem követi az eseményeket.

Régebben, Pozsonyban és Pesten figyeltem a velem tömegközlekedő férfiakat, akik a napilapok hátulján kezdték az újságolvasást. Nem értettem, hogy lehet a sportról ennyit írni és olvasni, de mindig örültem neki, hogy olvasnak, és reméltem, talán a sporton keresztül más rovatokat is megnéznek a sajtóban, ha csak kíváncsiságból is. Ha viszont olyan jó szövegekkel találkoztak már akkor, mint Gazdag Józseféi, mea culpa, én vagyok az, aki lemaradt valami nagyon jóról.

Amikor Pesten éltem, mint a kötet első tárcájának hőse, én is sokat vonatoztam, és a médiában dolgoztam. Akár én is lehettem volna az a hölgy, aki utazás közben őszintén rácsodálkozott, hogy egy ilyen művelt, olvasott ember, mint Gazdag József, sportújságírással foglalkozik, pedig... pedig valami értékesebbel is foglalkozhatna. Az író, ha nem szereti is, érti a hölgy megjegyzése mögött megbúvó előítéletet. Az olvasó, aki a történetben magára ismer saját előítéletének köszönhetően, megint tanult valamit.

 

 

 

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa a Vasárnap.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Korábbi cikkek a témában

Ezt olvasta már?