Edina lépései

Ma már egyedül jár, és nagyon halkan beszélni is kezdett. A küzdelem azonban folytatódik – míg Edina önmagával, édesanyja az intézményekkel és bírósággal folytatja harcát.

Azon a végzetes augusztus 16-án Edina a barátjával és unokatestvérével ült a gépkocsiban. Edina vezetett, és miután egy teherautó frontálisan nekik ütközött, hármuk közül egyedül ő sérült meg. Olyan súlyosan, hogy hónapokig kómában volt, bal karját pedig majdnem amputálták. Kezdetben csak édesanyja hitt abban, hogy életben marad, és javarészt neki köszönhető, hogy Edina felkelt az ágyból, sőt egyedül is képes járni, bal karja nem teljesen élettelen, és lassan, fokozatosan némely agyfunkciói is megújultak.

Minden mozdulatért megküzd

Esetük példásan és szomorúan illusztrálja, mennyire nem lehet nálunk csak az intézményes egészségügyre és a hatóságokra hagyatkozni, mennyi türelemre, kitartásra és nem utolsósorban pénzre van szükség ahhoz, hogy a beteg, sérült ember legalább azt megkapja, ami jár neki.

Edinát két év múltán, karácsony előtt látogattuk meg. Azóta átesett egy könyökműtéten, hatvan fokban már képes le-fel mozgatni a bal karját. „Teljesen nem nyújtja ki, mert az agyában rögződött, hogy ez fáj neki. A rehabilitáción negyven kiló súlyt aggatnak a karjára, úgy tudják némileg fellazítani az izmokat. Ujjain lézerműtétet végeztek a kladnói klinikán, mert addig görcsösen ökölbe szorította őket, ahogy a balesetnél a volánt tartotta. Ma már az ujjait is mozgatja egy kicsit. A hónalján is kilazították az izmokat, de a karját erősítő orvosi acél már bent marad, nem akarom, hogy újra roncsolják a karját, mert azóta már kétszer is eltört. A legfontosabb, hogy a lábát annyira rendbe hozták, hogy képes egyedül járni. Egyensúlyérzéke még nem működik rendesen, és a hangját is visszatartja. Tisztán beszél, de nagyon halkan, a pszichológusok szerint agyi gátlás van a héttérben. Ajánlottak valakit, aki fel tudná oldani, biztosan ki fogjuk próbálni, semmit sem akarok kihagyni, ami segíthet” – sorolja az édesanya, mi mindent próbáltak ki az elmúlt két év folyamán.

Évek óta húzódó perek

Mozgás tekintetében a pöstyéni Adeli centrumban kapott gyógykezelések segítettek a legtöbbet Edinának. Ebben az orosz űrhajósok felkészítési módszereivel dolgozó intézetben nehezékekkel terhelik le a megmerevedett izmokat, a sérültek béklyókkal a lábukon, súlyzókkal a karjukon, nehéz szkafanderekben végzik az izomlazító gyakorlatokat.

„Most, karácsony előtt is voltunk egy kéthetes kezelésen, naponta jártunk Dunaszerdahelyről Pöstyénbe. Fárasztó volt, de olcsóbb, és Edinának jobb is, ha itthon alhat. Kilencszer voltunk ott, de a balesetet okozó sofőr biztosításából kapott pénz rég elfogyott, és a többit nem hajlandók kifizetni. Két pert is folytatunk a cég ellen. Egyrészt én és a fiatalabb lányom, Réka, nem anyagi jellegű kár okozása miatt, hiszen az életünket gyökeresen megváltoztatta Edina balesete: mindenben hozzá alkalmazkodunk. Sajnos, egyáltalán nem vesznek bennünket komolyan, a cég jogi képviselője csak mosolyog rajtunk. Egyszer, amikor nem voltam itthon, eljött hozzánk, és próbálta megkörnyékezni Rékát, hogy peren kívül egyezzünk meg. De mi nem fogunk velük egyezkedni, azt akarjuk, hogy a bíróság mondja ki a felelősségüket. Ketten harmincezer eurót kérünk, ez egy ekkora cégnek nem nagy összeg, mégis kibúvókat keresnek. Legutóbb december 17-én lett volna tárgyalás, a cég tulajdonosának is meg kellett volna jelennie, de valamivel kimentették magukat, így húzzák-halasztják a dolgot már két éve.”

Séták Bogyóval és Bambival

A másik pert a Generali biztosító ellen indították Drozdék a kezelési költségek megtérítéséért. Azt a pénzt igénylik vissza, amelyet a balesetért már megkapott 40 ezer eurón felül fizettek Edina rehabilitációjáért.

„Csak a receptre felírt orvosságok árát és a biztosító által térített kezelések pluszköltségét fizetik meg, de a mi kiadásaink jó része abból származik, amit a biztosító nem térít. A vitaminokat, étrend-kiegészítőket, ágybetéteket, az Adeliben végzett gyógytornákat mind mi fizetjük, a lépcsőházba a saját költségünkön szereltettünk korlátot, és minderre természetesen nem lenne szükségünk, ha a lányom nem szenved balesetet másnak a hibájából. A legnagyobb pofon azonban az volt, amikor Edinát beidézték a bíróságra tanúnak. Egyrészt agysérült, tehát nem is emlékszik a baleset részleteire, másrészt nem tud hangosan beszélni, harmadrészt pedig az orvosi leletekből minden egyértelműen kiderül, semmi szükség arra, hogy odacitálják” – háborog jogosan Drozd Beáta.

Edina máig sem beszél a balesetről, gondolni sem akar rá. Anya és lánya inkább a jövőre összpontosít, arra, hogy majd együtt járnak tornázni egy közeli fitneszstúdióba. Egyelőre a szobakerékpáron pedáloznak, és hosszú sétákat tesznek a háztömb körül a két kutyával – Bogyóval, Edina mopszlijával és Bambival, a talált őzpinccsel. Mostanra kialakult az életmódjuk, a napirendjük, de nem érik be ezzel. A cél az, hogy Edina teljesen önellátó legyen, ne a korlátok határozzák meg életét. És amikor a sugárzó tekintetű lány minden erejét összeszedve feláll és elindul, el is hisszük, hogy képes lesz rá.

Akik szeretnék támogatni Edina gyógykezelését, azok a 2892051055/0200-as számlaszámon tehetik meg.