Aki nem vétett, ne fizessen

 Ennek kapcsán szeretném tudni, milyen jogai vannak a polgárnak, ha jogtalan intézkedésre gyanakszik. Lehet-e videofelvételt készíteni a rendőri intézkedésről? A rendőr köteles-e büntetni, vagy figyelmeztethet is? Milyen dokumentációt köteles adni az intézkedésről? Nyelvtörvényes: beszélhetek-e anyanyelvemen a rendőrrel? Mi a helyzet azokon a településeken, ahol van magyar helységnévtábla? Koller Péter

Olvasónkhoz hasonlóan biztosan sokan fizettek már helyszíni bírságot annak ellenére, hogy meg voltak győződve arról, a rendőrnek nincs igaza. Rosszul tették: harcolni kellett volna az igazukért és azt kérni, hogy induljon közlekedésrendészeti eljárás az ügyben.

Bírság ellen nincs apelláta

Az úton ugyanis mindig a rendőr az úr, a 372/1990-es törvény 84. paragrafusa értelmében ő dönti el, mit ítél kihágásnak, és azt is, beéri-e szóbeli figyelmeztetéssel, vagy pénzbírságot ró ki a gépjárművezetőre. A fent említett esetnek utánanéztünk, és a Nyitrai Kerületi Rendőrparancsnokság szóvivőjétől, Renáta Čuhákovától azt a választ kaptuk, hogy a fényképek semmit sem bizonyítanak, mert nem tudni, mikor készültek, az útjelző táblát a bírság kiszabása után, akár mostanában is elfordíthatta valaki. A Lévai Járási Közlekedés-rendészet mindenesetre figyelmeztetni fogja az út kezelőjét, hogy ellenőrizze a táblát.

A helyszíni bírság ellen nem lehet fellebbezni. Kifizetésével a gépjárművezető elismerte, hogy hibázott. „Ha az eset nem lett volna egyértelmű, kihágási eljárást folytatott volna a rendőrség. Viszont, a már idézett törvény 13. paragrafusának 2. bekezdése értelmében, a vezető nem köteles kifizetni a helyszíni bírságot, maga is kérheti az eljárás lefolytatását, és ha úgy érzi, hogy igaza van, ajánlott is ezt tennie. A helyszínen ugyanis a rendőr megállapítása ellen nincs apelláta, és a már kifizetett bírság ellen sem lehet fellebbezni. Csak a rendőr eljárása miatt tehet panaszt a polgár, és azt a rendőrség belső ellenőrzési osztálya fog kivizsgálni.

Rendőrrel csak szlovákul

Az intézkedésről a rendőrség semmilyen jegyzőkönyvet, dokumentációt nem állít ki, maga a bírságról szóló számla is okmánynak számít. Felvételt ugyan készíthet a polgár a rendőri intézkedésről, de nem terjesztheti az interneten, és a bíróságon sem számít bizonyítéknak, mivel nagyon könnyen manipulálható. A rendőrnek az államnyelvről szóló 270/1995-ös törvény értelmében hivatalos eljárás során mindig szlovákul kell beszélnie. Ha a vádlott, tanú, gyanúsított, károsult vagy az eljárásban részt vevő személy kijelenti, hogy nem beszéli a nyelvet, amelyen az eljárás folyik, jogosult arra, hogy tolmácsot biztosítsanak számára.”

Ezek tehát a konkrét válaszok, általánosságban pedig elmondható, hogy a helyszíni bírságoláskor a rendőr és a járművezető nem egyenrangú felek – a hatóság és a polgár áll egymással szemben. Nincs, aki tárgyilagosan mérlegelné és megítélné, melyiküknek van igaza, ezért hagy a törvény lehetőséget a polgár számára: csak akkor kell fizetnie, ha elismeri, hogy elkövette a kihágást. Ha erre nem hajlandó, kérheti, hogy jegyzőkönyv készüljön a helyszínen, és az ügyet kihágási eljárásban tárgyalják.

A jogosítványt nem vehetik el

Ebben az esetben már mindkét fél, a közlekedési rendőr és a polgár is előterjesztheti bizonyítékait, ezért fontos például a nem látható útjelző táblát lefényképezni – ideális esetben olyan géppel, amely a dátumot és az időt is megjeleníti a felvételen. A vonatkozó szabályok szerint ugyanis a közlekedési tábláknak jól látható helyen kell lenniük, ha el vannak fordítva, vagy fák takarják el őket, a járművezetők értelemszerűen nem tarthatják meg az általuk közvetített utasításokat. Ugyanez érvényes a radarral történő sebességmérésekre is – előfordul, hogy két hasonló autó halad egymás mellett, és a rendőrök a lassúbbat állítják le azzal, hogy túllépte az előírt sebességet. Ha biztos abban, hogy nem tette, kérheti az eljárás lefolytatását, ahol a radarfelvétel bizonyítékként szolgál. 

A gyakorlatban persze gyakran nem ilyen egyszerű a dolog, a rendőrök általában ragaszkodnak a helyszíni bírsághoz, sőt gyakran azzal fenyegetik a volánnál ülőket, hogy elveszik a jogosítványukat, ha nem fizetnek. Ehhez nincs joguk, mivel a törvény lehetőséget ad a polgárnak, hogy kérje a kihágási eljárás lefolytatását, a rendőr semmivel nem kényszerítheti azonnali fizetésre. Ha ilyesmi történik, mindenképp panaszt kell tenni az intézkedő rendőr ellen, és erre bőven van is példa. A belügyminisztériumi statisztikák szerint a legtöbb eljárás épp a jogkörükkel visszaélő közlekedési rendőrök ellen folyik.

Csalnak, lopnak, verekszenek

2013-ban összesen 146 rendőr ellen indult bűnvádi eljárás Szlovákiában, ez a 22 404 fős állomány 0,65 százaléka. A legtöbb rendőr a Pozsonyi és Kassai, a legkevesebb a Trencséni kerületben követett el bűncselekményt. A bűnözési statisztikákat évek óta a közlekedési rendőrök, a rendfenntartók és a bűnügyiek vezetik. Tavaly a közlekedésiek ellen 32, a rendfenntartók ellen 76, a bűnügyiek ellen pedig 26 esetben indult eljárás. A 187 rendőrök által elkövetett bűncselekmény között 92 volt a közrend elleni, 29 vagyonellenes, 22 élet és egészség elleni, s 44 tartozott a belügyminisztérium által „más”-ként jelölt kategóriába. Utóbbiban olyan bűncselekmények találhatók, mint a kihágások hamis elbírálása, dokumentáció manipulálása vagy a vizsgálat valótlan információkkal történő befolyásolása, jogkörökkel való visszaélés (ide tartozik a korrupció és az igazságszolgáltatás akadályozása), indokolatlan és túlzott erőszak alkalmazása a vizsgált személyekkel szemben, belső információkkal való visszaélés, gépkocsivezetői jogosítványok, fegyvertartási engedélyek és tartózkodási engedélyek jogtalan kiadása. Az élet és egészség elleni bűncselekmények között gyakori a fizikai erőszak, verekedés, az autóbaleset és a drogkereskedelem. A vagyonellenesek között a biztosítási csalások vezetnek, utánuk az autólopások, rablások és a bírságolási számlákkal való csalások következnek. Letartóztatott személyek és vádlottak tavaly 199 esetben tettek panaszt amiatt, hogy a rendőrök az eljárás közben sérüléseket okoztak nekik; a belügyminisztérium belső ellenőrzési osztálya 175 feljelentést alaptalannak talált.