A nyári időszámítás kezdete nálunk

<p>Az első világháború kitörését követően aránylag rövid időn belül kiderült, hogy a háború folytatásához egyre inkább szükség van a lakosság anyagi jellegű áldozatkészségére is. Egymást követték a különféle felhívások, amelyek adakozásra szólították fel az embereket.</p>

A pénzbeli gyűjtéseken túl természetbeni adományokat is gyűjtöttek, majd a különféle rekvirálások következtek, amelyek során például gabonát, réztárgyakat (mozsarakat, kilincseket) és harangokat is rekviráltak hadicélokra. Ily módon a harangok funkciója jelentősen megváltozott, már nem áhítatra szólították a híveket, hanem beolvasztva, majd ágyúnak öntve a gyilkolás eszközévé váltak.

 

Vasmindenféle a pénzért

Az említetteken túl azonban különféle tárgyak kibocsátásával közvetett módon is jelentős összegeket sikerült összegyűjteni, amit aztán különféle jótékony célra fordítottak, mint például a hadiözvegyek, hadiárvák, rokkantak, a sebesültek, a harctéren szolgálatot teljesítő katonák stb. megsegítésére. Az adománygyűjtés speciális eszközeként az osztrák „vasvitéz” mintájára 1915 őszén Budapesten is felállították a „nemzeti áldozatkészség szobrát”, egy Mátyás korabeli lovas szobrot, illetve az ország egész területén számos hasonló objektumot (vaskatona, vasturul, vaskorona, vasvért stb.) is. Az adományozók a különféle összegekért megvásárolt szögeket vagy fémlapokat ezekbe a fából készült szobrokba verték. A cél az volt, hogy a vaslemezek és szögek idővel teljesen beborítsák ezeket (tulajdonképpen innen ered a „vas” jelző), ezáltal lehetőleg minél nagyobb összeg folyjon be az árusításból. A háború során azonban számos kisebb tárgytípust is forgalomba hoztak, ezek skálája nagyon széles volt: gyűrűk, amulettek, kis szobrok, persely, zászlószög, különféle emléklapok stb. Jelentős összeget sikerült összegyűjteni például a IV. Károly koronázása alkalmából kibocsájtott tárgyakból is, amelyek közül leginkább figyelemre méltó a koronázási dombból származó, és üvegben árusított föld volt.

 

Időtolás a pénzért

Kevésbé ismert tény, hogy a nyári időszámítás (1 órával előre állítják az órát az adott időzónához képest) bevezetésére, nálunk az első világháború idején, 1916-ban került sor.

A napjainkra szinte általánosan elterjedt közhiedelem a nyári időszámítás bevezetését a szocializmus időszakához köti. Az ötlet azonban jóval korábbi, legelső alkalommal még Benjamin Franklin vetette fel 1789-ben, mert felismerte, hogy jelentős gyertyamennyiséget lehetne megspórolni. A gyakorlati megvalósítás azonban még jó ideig váratott magára. Bár többször is felmerült az energiatakarékossági szempontból megvalósítandó „időreform” ötlete Európában is, azonban a gyakorlati megvalósításra mégsem került sor. A huszadik század elején, 1905-ben és 1909-ben például már az angol alsóházban is foglalkoztak az ötlettel, de nem sikerült törvénybe iktatni. A nyári időszámítás bevezetésére Európa több országában is az első világháború harmadik évében került. Magyarországon is 1916. április 30-án 23 órakor tolták előre legelső alkalommal az óramutatót. Ezt a gyakorlatot 1919-ig követték, majd több mint húsz év szünet után 1941. április 7-én állították egy órával előbbre ismét az órákat, egészen 1957-ig. Ezután hosszabb szünet következett, majd 1981-ben újra bevezették a nyári időszámítást, amely napjainkig is tart. Az idén március 27-én kell előbbre tolnunk az óra mutatóját…

 

Az időreform emléklapja

Az 1916-ban bevezetett időreform emlékét tárgyi formában is megörökítették. Az első világháború során az adománygyűjtésekben fontos szerepet betöltő Auguszta Gyorssegély Alap hozta forgalomba az ún. Nemzet Háza időreform emléklapját, amelyet adománygyűjtés céljával országszerte árusítottak.

Mint sok más jótékonysági céllal árusított tárgy esetében, az emléklap népszerűsítésében is jelentős szerepet játszott a korabeli sajtó. A lapokban közzétett felhívásokból minden apró részlet megtudható az időreform emléklapjáról. Az Auguszta Gyorssegély Alap az eladott lapokból származó bevétellel az ún. Nemzet Háza, egy rokkantaknak szánt szanatórium felépítését támogatta. A sorszámmal ellátott emléklapon megörökítették, hogy az adományozó személy milyen összeggel járult hozzá a Nemzet Házának felépítéséhez.

 

A felhívás teljes szövege a Garamvidék című regionális lapból:

Kérelem a magyar nemzethez!

A magyar királyi kormány a háború tartama alatt rendelkezési jogának alapján elrendelte, hogy április 30-ról május 1-re virradó éjszaka tizenegy órakor a Magyar Szent Korona országainak területén mindenütt az óramutatót tizenkét órára tolják előre és ezzel az egyszerű mechanikai művelettel új idő mérés kezdődik.

História értékű, egész életrendünket megváltoztató, új korszakot jelentő intézkedés ez. A május elsejével kezdődő új nyári időszámítás, amely a matematikai időméréssel ellentétben, de a nyári évszak napállásának természetes figyelembevételével a kronológiát egy órával előbbre viszi, a históriában páratlanul álló intézkedés.

Ezt a kortörténelmi eseményt akarja okmányszerűen megörökíteni az Auguszta Alap akkor, amikor a nevezetes időmérési változás órájáról emléklapot ad ki és e kiadványnak jövedelmét a világháborúban teljesen megrokkant hősök otthona, a Nemzet Háza javára fordítja, hogy ezt a szanatórium rendszerű rokkant-otthont még az idei nyáron felépíthesse. Az emléklap maga csak tárgyi megörökítése a nevezetes kronológiai aktusnak, amely a jövőben elkövetkező korok számára megőrzi a világháború egyik jelentős eseményének: az időreformnak emlékét.

Okmánya a Nemzet Háza egy akciójának, amelynek tulajdonképpeni lényege a megtakarított egy órának hadijótékonycélra való megadóztatása. Alkalomnyújtás arra, hogy a közönség a maga jószántából, önkéntesen adakozzék a háború rokkantjainak az új időreformmal megtakarított óra értékéből.

Tudós matematikusok ugyanis kiszámították, hogy az órák rendjébe történő egy órai előreugrással a nyári időszakban világítási anyagban és költségben Magyarország körülbelül hatvan millió koronát takarít meg. Az üzletek, irodák, műhelyek, gyárak, hivatalok, bankok és magánosok egy órával rövidebb ideig világítják helyiségüket, ami efektív megtakarítást jelent az egyeseknek is. Ebből a megtakarított összegből kér valamit az Auguszta Alap a Nemzet Házának.

Az Auguszta Alap bizalommal fordul az egész ország közönségéhez, egyesekhez, testületekhez, cégekhez, részvénytársaságokhoz, bankokhoz, pénzintézetekhez, társaskörökhöz, kaszinókhoz stb, hogy a megtakarított egy óra értékéből juttassanak valamit a rokkantaknak.

A nagy idők minden pillanata a históriáé. Egyetlen perc se múljék el haszontalanul. A most elröppenő egy óra legyen a rokkantaké, azoké a hősöké, akik vérükkel, életükkel csinálják a történelmi nagy időket!

 

 

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa a Vasárnap.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?