A kétélű történelem

Rendi nevén vált a magyar irodalom egyik kimagasló alakjává. Vörösmarty Mihály mellett a 19. század ünnepelt költője volt, a szabadságharc után a Habsburg uralkodóház üldözöttje, rabja lett. Sorsán azonban felülemelkedett pályájának termése. Kevesebb szó esik arról, hogy a 150 éve elhunyt költő-nyelvész a hexameterek mellett megalkotta A magyar nyelv szótárát is.

A hosszú bevezető azért is indokolt, mert kevés kis település büszkélkedhet olyan híres szülöttel, mint az Érsekújvártól alig öt kilométernyire fekvő Andód. Ahol természetesen büszkén vállalják a nagy előd örökségét, s a falu központjában, az egykori szlovák iskola épületében, a templom mellett Czuczor-múzeumot rendeztek be. A reformkori nyelvtudósnak és költőnek nemcsak ebben a községben van márvány emléktáblája, hanem Nyíregyházán is. Utóbbi nemcsak neki állít emléket, hanem azoknak a Czuczor nevű családoknak is, amelyeket Andódról a nyírségi városba telepítettek át.

Lassú nyelvváltás

A történelem, mint látjuk, sosem egysíkú történet. Az andódiaknak a dicsőség mellett a hányattatásból is kijutott. 1947-ben nyolcvan helybeli családot űztek el a lakosságcsere kényszerével szülőfalujából Nyíregyháza környékére, helyükbe pedig békéscsabai szlovákokat telepítettek. S ha mindez kevés lett volna egy egészséges magyar közösség szétzúzására, 1979-ben a kommunista hatalom felszámolta a falu magyar iskoláját. Ennek és több tényezőnek is következménye, hogy napjainkban legkevesebb nyolcvan gyerek ül fel reggelente az iskolabuszokra, hogy eljusson Érsekújvár valamelyik nagy iskolájába. A fele magyarba, a fele szlovákba. Mert hát a gerincetört közösséget könnyebb asszimilációra ösztökélni. Pedig Andódon – a ki- és betelepítés ellenére is – 2001-ben még lakosok 67% magyarnak vallotta magát, tíz évvel később már csak 52,5%. Ma fele-fele arányban lakják a falut magyarok és szlovákok. S ha még mindig pislákolna halvány remény a kérdezőben, hogy tartja magát a közösség, az a tény, hogy ebben a községben 2002-től csak szlovák tannyelvű óvoda szolgálja a dolgozó családokat, biztosan megdöbbenti. Volt ugyan kísérlet az iskola visszaállítására, ám a szülők lagymatag érdeklődése miatt ez nem sikerült. Megszokták, hogy a járási székhelyre utaztatják gyermekeiket. Az óvodában pedig jobb híján az angol mellett magyar szakkör van a kicsiknek. Jelenleg csak 13-an vannak, s legalább tízet hordanak a szülők újvári óvodába.

Andód lakossága ugyanakkor dinamikusan növekszik, a legutóbbi népszámlálás óta mintegy százzal gyarapodott. Nem csoda, hiszen az elsők között voltak, amikor 2003-ban elindították a bérlakásprogramot, és 27 lakást adtak át. Néhány évvel később újabb 12-t az óvoda fölött – közülük négyben fiatal családok kaptak helyet –, majd 2013-ban 8-at az idős, magányos emberek számára. Ez azért fontos, mert az egyedülálló lakosok, akik nem bírták a saját házuk terhét állni, így olcsón jutottak lakhatáshoz, ráadásul közel egymáshoz. Tavaly 2 x 9 lakásos bérházat avattak, zömmel kétszobás lakásokkal, ahol fiatal családok élnek. Ez tizenhárom év alatt 65 lakás. Kevés település épült ilyen tempóban. A szocializmus éveiben a közeli város szívó hatása érvényesült, a rendszerváltás után, főleg az utóbbi években itt is a városból a faluba való kiáramlás tapasztalható. A beköltözést Andódon sem tudják befolyásolni, hiszen a megüresedett házakat az vásárolja meg, aki akarja. Ez természetesen a lakosság nemzetiségi összetételére is hatással van.

Sikeres és sikertelen pályázatok

Czuczor Mária polgármester elmondása szerint az andódi önkormányzatnak nem minden pályázata volt sikeres, ezért sok fejlesztést önerőből igyekeztek megvalósítani. 2010-ben megtört a jég, és támogatást nyertek közterület rendezésére. Előállt a dilemma, hogy a beázó községi hivatalt tatarozzák-e, vagy a közterületeket fejlesszék. „Akkor úgy gondoltuk, hogy a közterületek fontosabbak. Öreg, veszélyes fákat kellett eltávolítanunk, és járdákat építeni. Bár sok kritikát kapok az épület miatt, nem bántuk meg, hogy így döntöttünk. A lakosok komfortja és biztonsága előbbre való. Természetesen a községháza rendbetételéről sem mondtunk le, ha jövőre nem lesz rá pályázati kiírás, megpróbáljuk saját forrásból legalább kívülről tatarozni, majd ráépíteni, mihelyt alkalom adódik rá. Ezenkívül szeretnénk a ravatalozót is kibővíteni, amely még a nyolcvanas években épült, és most már szűknek bizonyul. A tervdokumentáció erre is készen áll, jó lenne minél kisebb költséggel megvalósítani.”

A közelmúlt fejlesztéseiről a polgármester elmondja, hogy az óvodának rendbe tették a talaját, a játszótérben új világítótesteket szereltettek fel, újítottak a berendezésen és a konyháén is, ezenkívül kicserélték az ajtókat-ablakokat, később a mellékhelyiségek berendezését. Apró lépések ezek, de fontosak. Jövő nyáron szeretnék folytatni a munkát. Az épület emeletén, mint említettük, bérlakások vannak, külön bejárattal és udvarral. 2004-ben lebontották a régi községháza épületét, helyén szabadidőközpontot építettek a fiataloknak edzőteremmel, internetes szobával. Az emeleten tucatnyi gyerek alkotta tánccsoport gyakorol.

Bár a munkanélküliség nem okoz égető gondot, hiszen a munkavállalók zöme el tud helyezkedni a közeli városokban, azért ipari zónát is készülnek kialakítani. „Az egykori szövetkezet régi sertéstelepének helyén 2013-ban kapott a község egy három hektáros területet. Nem igazán örültünk neki, mert egy újabb szemétdombot is megörököltünk ott. Ennek felszámolása után félhektáros területen gyűjtőudvart, a többi részen pedig kisebb ipari zónát szeretnénk kialakítani. Saját erőből nem vagyunk rá képesek, várjuk a pályázati kiírást. A sportpálya mellé játszóteret tervezünk. Ott is egy nagy szeméttelep volt, amelyet 2010-ben sikeres pályázat révén megszüntettünk. Az évek során tönkrement a sportközpont épülete, idén újítottuk fel. Egy tájház nyitása is a terveink közt van, a múzeumból ide szándékozunk átköltöztetni a néprajzi gyűjteményt. A felszabaduló helyiség is Czuczor Gergely-relikviákat fogadna be. A határon átnyúló pályázati program segítségével próbáljuk a kálváriához vezető utat rendbe tenni. 2014-ben az innen kitelepített, Nyíregyházán élő Kiss Vendel egymillió forintos adományából s némi saját forrásból sikerült felújítanunk a stációkat. Hálával tartozunk neki az önzetlen segítségért.”

Tennivalóból egyébként akad bőven. A fentebb említetteken kívül a járdák, utak karbantartása, az új utcában a vízvezeték és szennyvízcsatorna kiépítésének folytatása, a községi hangszóróhálózat teljes lecserélése, a közvilágítás felújítása a közeljövő teendői.

Mit hoz a jövő?

Mint látjuk, apró lépésekkel, szívós munkával igyekszik az önkormányzat csinosítani a községet, rendbe tenni a középületeket. Pedig nem titok, hogy az önkormányzat 2010 és ’14 között nem éppen az összehangolt munkájáról volt közismert. Most már jobb a helyzet – mondja a polgármester. A beszélgetés után megtekintjük vele a múzeumot, a könyvtárat és a közösségi helyiséget. Mindez a falu központjában van, az 1741-ben épült, Szent Rozália tiszteletére szentelt katolikus templom védőszárnyai alatt.

Andódon a civil szervezetek körül nem túl nagy a mozgolódás. Legaktívabb a Csemadok, ám a tűzoltószervezet megszűnt. A helyi asszonykórus viszont minden közösségi rendezvényen szerepel, és a nyugdíjasklubot is szívesen látogatják az idős emberek. Bár jóslatokba nehéz bocsátkozni, a jövő legnagyobb kihívása Czuczor Mária szerint az lesz, hogy Andódot ne kebelezze be a közeli Érsekújvár, hanem megmaradjon igazi falunak, ahol nyugodtan, egyre szebb és rendezettebb környezetben lehet élni.