Vigyázat, mélyvíz!

Puff a fejedre!

Cseh László* az egyik legsikeresebb magyar úszó, a sportág ikonja. Olimpiai aranyat ugyan nem nyert (pechjére Michael Phelps kortársa volt), de azon kívül szinte mindent. Hat olimpiai érme van (négy ezüst, két bronz), világ- és Európa-bajnok. Idén nyáron, a tokiói olimpia után jelentette be visszavonulását, nem sokkal később pedig egy interjúban (Kadarkai Endre Szavakon túl című műsorában) az úszóként elszenvedett traumáiról beszélt. Elmondta azt is, nagyon haragszik egykori edzőjére, Turi Györgyre, aki a Kőbánya SC-nél úgy bánt a fiatalokkal, „ahogyan nem lett volna szabad”.

Az uszodák világában Cárnak becézett Turi György több mint egy évtizeden át volt Cseh edzője, de ma már nincsenek beszélőviszonyban. A 24.hu-nak adott interjúban Cseh úgy fogalmazott, Turi célja az volt, hogy „megtörje a versenyzőit”. Mi történt, ha nem sikerült valami az edzésen? „Jött az ordibálás, a büntetés. Gumikötelezés közben koki a farúddal. Ha nem úszod meg a szintidőt, akkor ugyanez a vízben. Képzeld el, amikor becsapsz 186–192-es pulzussal, és puff a fejedre. De ennél is rosszabb volt a lelki terror. Nem telt el úgy edzés, hogy valaki ne sírt volna a medencében.”

Cseh László azt mondja, sokáig nem volt elég bátorsága ahhoz, hogy váltson, s nem is nagyon látott alternatívát, azt hitte, más edzők is ilyen módszerekkel dolgoznak. Csak miután 2014-ben edzőt váltott, akkor jött rá, hogy örömmel is lehet edzésre járni, és a versenyzők megalázása nélkül is végezhető megfeszített tempójú, kemény edzésmunka, amely aztán – Cseh esetében – 2015-ben világbajnoki aranyhoz vezetett.

Volt bot, pálca

Turi György a Magyar Úszó Szövetség szakmai alelnöke és az úszóbizottság elnöke. Ügye tisztázásáig önként függesztette fel tisztségeit. Először tagadta, hogy valaha is megütötte volna Cseh Lászlót, pláne nem farúddal. „Ilyen nincs is az uszodában” – állította a Magyar Nemzetnek. Egy héttel később azonban, a 24.hu-nak adott interjúban már elismerte, hogy „igen, volt bot, pálca”. „A partról valóban azzal ütöttem a gyerek könyökét, ha nem emelte elég magasra, vagy kólintottam fejbe, ha mélyen lógatta azt. De nem azért ütünk, hogy fájjon. És igen, bevallom azt is, megütöttem egy lányt is. Szepesi Nikit. Nyakon vágtam.”

Az edző állítása szerint másképp nem lehetett fegyelmezni a „felbolydult hormonháztartású” gyerekeket. „Az vesse rám az első követ – mentegetőzött Turi –, aki abban a korban szocializálódott, a nyolcvanas évektől gyerekekkel foglalkozott, és olykor, ha erős indoka akadt rá, nem kevert le egy-egy nyaklevest. Ha ma ránézek egy gyerekre, és elordítom magam – ami az uszodában elkerülhetetlen, hiszen a versenyző feje a víz alatt van, szinte semmit sem hall –, máris lelki terroristává válok. Más világot élünk.”

Hogy ezek a pedagógiai-nevelői módszerek nem idejétmúltak-e, arra Turi lakonikusan annyit válaszolt: „Én nem az ELTE pszichológiai tanszékén szerettem volna PhD-zni.”

Menjetek haza röfögni!

Nem Cseh László volt az egyetlen úszó, aki megszólalt a Turi-ügyben. A világ- és Európa-bajnok Kozma Dominik a Blikknek mondta el: előfordult, hogy az edző a hajánál fogva húzott ki egy úszót a vízből.

Bernek Péter rövidpályás világ- és Európa-bajnok úszó szintén Turi tanítványa volt, a Cseh László által emlegetett „lelki terrort” ő is megtapasztalta. „Vasárnap már azon stresszeltem, mi lesz hétfőn, ha nem teljesítek jól az edzésen. Sokszor oda is hánytam edzés közben a medencepartra.” Bernek a Népszavának adott interjúban beszélt arról, hogy Turi Györgynek két arca van, s amikor beér az uszodába, átváltozik. „Velem már 14-15 évesen nyomdafestéket nem tűrő módon ordibált. Elszidott mindennek.” Bernek sokáig azért sem mert szakítani edzőjével, mert azt mondták neki, akkor kikerül a válogatottból.

Az Eb-ezüstérmes Szilágyi Liliána rövid videóüzenetben közölte, hogy teljes mellszélességgel kiáll sporttársai mellett. „Az abuzáló edzőknek nincs helye a sportban (sem).”

Egerszegit is megpofozta

„Tizennégy éves voltam, az edzésen Gyuri bá kihívott a vízből, mert szerinte nem úgy válaszoltam, ahogy elképzelte, és szájon vágott. Sokszor rettegve, sírva mentem edzésre, hogy mi lesz ma. Rajtunk élte ki a frusztrációit” – nyilatkozta egykori edzőjéről Dara Eszter Európa-bajnok úszó az Indexnek. Dara szexuális zaklatással is vádolja Turi Györgyöt, elmondása szerint az edző a 2008-as pekingi olimpián a szobájába hívta őt, és a nyakát kezdte csókolgatni.

Szepesi Nikolett egykori Eb-bronzérmes úszó már 2013-ban, az Én, a szexmániás című könyvében írt az uszodai atrocitásokról. „Gyuri bácsi azzal fenyegetett bennünket, ha beszélni merünk, ellehetetlenít minket, mi pedig inkább a karriert helyeztük előtérbe” – vallotta Szepesi. A lapok a könyv megjelenése után megszólaltatták az egyik érintettet, Turi Györgyöt is, aki akkor nem talált kivetnivalót a pedagógiai módszereiben: „Egerszegi Krisztina is kapott pofonokat. Más is. Elismerem, ha szükségét éreztem, eljárt a kezem, de csakis a sportolók érdekében. Nevelési célzattal. Az el-elcsattanó pofonok szükségesek voltak.”

Az ötszörös olimpiai bajnok Egerszegi Krisztina egyelőre hallgat. Megszólalt viszont egykori csapattársa, Kiss Noémi, akiből azóta sikeres szépíró lett. Kiss szerint előfordult, hogy Turi „berángatott egy fiút a vécébe, és ott agyba-főbe verte”.

Az egyik ilyen fiú Orsovai Péter volt, aki most az Origónak idézte fel gyerekkori emlékeit. „Engem Turi sokszor megvert. Volt, hogy a vécében, volt, hogy máshol. Megfogta a kezem, berántott a vécébe, és durr. Szó szerint a fal adta a másikat. Majd visszakézből jött a következő. Turi György szadista módon, szinte kéjjel vert bennünket – nem mindenkit, mert voltak kivételezettek, akiknek a szülei abban a korban befolyásos emberek voltak. Elértem azt a pontot, amikor már jobban gyűlöltem Turi Györgyöt, mint amennyire szerettem úszni.”

A megszólalás nehézségei

Sokan fölteszik a kérdést, hogy miért csak most, tíz-húsz-harminc év után állnak elő történeteikkel az áldozatok. Mentálhigiénés szakemberek szerint azért, mert olykor hosszú időnek kell eltelnie ahhoz, hogy egyáltalán beszélni tudjanak az elszenvedett abúzusról, traumáikat ugyanis igyekeznek elfojtani, „leföldelni” magukban. Ráadásul a bántalmazók sok esetben napi kapcsolatban maradnak az áldozattal.

Pál Mónika pszichológus a 24.hu-n írt arról: egy olyan társadalomban, ahol normálisnak számít, ha az edző üvöltözik és néha rácsap a sportolókra, nem könnyű az ilyesmiről nyilvánosan beszélni. S aki mégis megszólal, az újabb megalázásnak teszi ki magát, mert elképzelhető, hogy esetleg őt, az áldozatot fogják hibáztatni, nem pedig az erőszak elkövetőjét, aki ráadásul megfellebbezhetetlen szaktekintély és köztiszteletben álló személy.

A WMN.hu cikke szerint a „kibeszélési folyamatot” felgyorsította a #metoo-mozgalom is, amelynek köszönhetően sokan rádöbbentek, hogy amit annak idején átéltek, az a legkevésbé sem volt rendben, sem a szexuális molesztálás, sem a fizikai erőszak. Aki ezt a nyolcvanas-kilencvenes években szóvá tette volna, nem tudott kihez fordulni a panaszával. Akkoriban ugyanis nemcsak az edzők, hanem a tanárok és a szülők is a nevelés egyik megszokott és mindennapi eszközének tartották a testi fenyítést.
 

A gyerek verve jó?

Ma már nem nevezhető természetesnek ez a felfogás, de még mindig vannak, akik elfogadott pedagógiai módszernek tartják a „makarenkói pofont”, s a „tradíciókra” hivatkozva mentegetik az erőszakot. Magyar Zoltán kétszeres olimpiai bajnok tornász például a Blikknek úgy nyilatkozott, náluk elfogadott volt a verés, ütötték őket otthon, az iskolában és a sportpályán is, edzője pedig kegyetlen ember volt, de „letérdelek előtte és megcsókolom a kezét, mert ez kellett ahhoz, hogy belőlem kétszeres olimpiai bajnok legyen.”

Nem osztja ezt a véleményt Kiss Gergely háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó, szerinte ugyanis egy edző elsődleges dolga, hogy megszerettesse a sportágat a tanítványaival. „Az élsportban legtöbbször már-már katonás fegyelemre van szükség, de ebbe soha, semmilyen körülmények között nem férhet bele, hogy a gyereknek monoklija legyen” – nyilatkozta a jogász végzettségű egykori kiváló pólós a Népszavának.

Kálnoki Kis Attila sportújságíró (egykori világbajnok öttusázó) szerint a magyar sportéletben még ma is az a szemlélet dívik, hogy az élsport hasonló parancsuralmi elven működik, mint a katonaság. Ez azonban tévedés. Az utóbbi években több pszichológiai elemzés és esettanulmány bizonyította be, hogy a tekintélyelvű, poroszos regulánál, vagyis az erőszakos hatalmi hierarchiára építő, autokrata szemléletnél jóval hatékonyabb a közös gondolkodáson és az elfogadáson alapuló edzői munka.

A teljes írás a nyomtatott Vasárnap 2021/48. számában jelent meg!

Aki vásárlás helyett előfizetné a Vasárnapot, az most egyszerűen megteheti: https://pluska.sk/predplatne/vasarnap/#objednat-tlacene