Több gyermek, magasabb nyugdíj

A legnagyobb kitolás nem is ez, mert havi húsz eurót talán minden tisztességes ember rászán és lehet, hogy el is költ a szüleire. Hanem az, hogy a bónuszból azok is kimaradtak, akik szülőként legnagyobb áldozatot hozzák évek, sokszor évtizedek óta, mert súlyos egészségkárosodott, nemegyszer teljesen magatehetetlen gyermeket ápolnak, gondoznak. Mivel ez a gyermek nem dolgozik és nem fizet járulékot, a szülők sem kapnak utána bónuszt, hiába érdemelnék meg talán jobban is, mint sokan mások.

Akár 60 euró havonta

A többiek a gyermekük 2021-es bruttó bérének 1,5%-át kapják pluszban a nyugdíjhoz, azaz ha a gyermek átlagjövedelme 800 euró, akkor mindkét szülő évente 144 euróval kap magasabb járulékot. Ez ugyan első látásra nem túl magas összeg, de akinek több gyermeke van, az akár havi 40–60 euróval is több nyugdíjat kaphat, ami a mostani áremelések mellett már komoly segítség.

A törvényalkotók nem titkolt szándéka az volt a nyugdíjbónusz bevezetésével, hogy a gyermekvállalást ösztönözzék, de nehéz elképzelni olyan fiatalt, aki csak azért alapít nagy családot, hogy legyen, aki majd hozzáfizet a nyugdíjához. Egyrészt azokat a gyerekeket fel is kell nevelni, másrészt sosem tudni, mi lesz belőlük, hová kerülnek, harmadrészt több sebből vérzik az olyan törvény, amely szülő és szülő között különbséget tesz. Ezt hangsúlyozta Zuzana Čaputová köztársasági elnök is, amikor aláírta a törvénymódosítást.

„Ez a törvény sok olyan nyugdíjas anyagi helyzetén javít, akiknek saját vagy örökbefogadott gyermekei vannak. De tény, hogy bizonyos társadalmi csoportokat kizár, köztük olyanokat is, akik valóban minimális nyugdíjból tengődnek. Ráadásul ezt a módszert még sehol a világon nem próbálták ki, nem tudjuk, milyen következményei lehetnek a jövőre nézve a nyugdíjemeléseket illetően. Mindenképp fontos lenne, hogy az egyelőre hátrányos helyzetbe került, szülői bónuszra nem jogosult nyugdíjasok helyzetét is rendezze az állam, különös tekintettel a legalacsonyabb nyugdíjból élő emberekre” – áll a köztársasági elnöki hivatal által közzétett nyilatkozatban.

A fiatal anyákat kellene jutalmazni

Több gazdasági szakember is figyelmeztetett arra, hogy a törvény kizárja az állami szolgálatot teljesítő alkalmazottak – hivatásos katonák, tűzoltók, a titkosszolgálat tagjai, rendőrök – szüleit és azokat is, akiknek nincs gyermekük. Ez ugyanis nem mindig, sőt a legtöbb esetben nem választás és elhatározás kérdése. A gyermektelen idős embereknek ugyanolyan szükségük van a nyugdíjemelésre, mint a sokgyermekeseknek, talán még nagyobb is, mert sok mindenért fizetniük kell, amit másoknál elintéznek a gyermekeik. Arra sem gondoltak a szociális minisztériumban, hogy ismét azok járnak jól, akik jobb körülmények között élnek, iskoláztatni tudták a gyermekeiket, tehát azok eleve többet keresnek. Egy jól szituált házaspár így elvileg több bónuszt kaphat két gyerek után, mint a szociálisan hátrányos helyzetben élő négygyermekes szülők.

Iveta Radičová volt kormányfő, szociológus, egykori szociális és családügyi miniszter szerint a megoldás az lenne, ha nem az idős szülőket jutalmaznák a gyermekvállalásért a nyugdíjbónusszal, hanem a fiatal nők anyasági szabadságon töltött idejét ismernék el mint munkaviszonyt, és átlagbérrel beszámolnák a nyugdíjalapba is. Ez nem jelentene diszkriminációt a gyermektelenekkel szemben, ugyanakkor biztosan jobban növelné a gyermekvállalási kedvet, mint az évtizedek múlva kilátásba helyezett nyugdíjbónusz” – mondta Radičová.

Kérvényezni nem kell

A jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok elve alapján természetesen mindenki hálásan fogadja az elé szórt aprót is, ami érthető. Nem a kedvezményezett nyugdíjasoktól kell elvárni, hogy visszautasítsák a bónuszt arra való tekintettel, hogy mások igazságtalanul nem jogosultak rá. Az állam feladata lenne mindenkit egyformán kezelni, ha már azt a célt tűzte ki maga elé, hogy a szülőket jutalmazza. A nyugdíjasok támogatása ugyan egészen másról szólna, és a családalapítást tervezőket sem majdani nyugdíjbónuszokkal kellene kecsegtetni, de hát ez van.

2023-ban tehát automatikusan minden gyermekes nyugdíjas megkapja a szülői bónuszt a dolgozó gyermekei 2021-es jövedelme alapján. Jövőre még egy összegben fizeti ki a szociális biztosító, a következő években pedig már havonta, a nyugdíj részeként. A saját és örökbefogadott gyermekek esetében a járulékot automatikusan utalja az állam, a nevelőszülők gyermekeinek nyilatkozatot kell eljuttatniuk a szociális biztosítóba arról, hogy kívánják a bónusz folyósítását – a 2023-as évre vonatkozóan 2023. február végéig.

Letiltani lehet

A szülőknek kifizetett bónusznak semmilyen hatása nem lesz a gyermek majdani nyugdíjára, az egészet az állam finanszírozza 252 millió euróval. Azok a gyermekek, akik külföldön dolgoznak, nem járulhatnak hozzá a szülők nyugdíjához, mert nem itt fizetik a szociális biztosítást. Az átlagbért, azaz 1211 eurót kereső gyermekek szülei fejenként 18,21 eurót kapnak havonta, az átlagbér 1,2-szeresét, azaz a meghatározott maximumot, 1453 eurót kereső gyermekek szülei fejenként 21,80 eurót. A szülői nyugdíjbónuszt majd minden évben újraszámolják aszerint, hogy a gyermek dolgozott-e és mennyit keresett.

Nem minden családban szívélyesek a viszonyok, az is elképzelhető, hogy valaki nem akar hozzájárulni a szülei nyugdíjához. Ez esetben 2023. február végéig majd a következő években mindig augusztus végéig kell erről nyilatkozatot tennie a szociális biztosítónak.

Ha ezt valaki elmulasztja, a szülőknek öt évig (!) jár a bónusz, és csak utána vonható vissza. Ellenkezőleg, ha valaki azt szeretné, hogy szülei újra jogosultak legyenek a bónuszra, és arról adott év augusztus végéig nyilatkozik, a szülők a következő évben már megkapják a járulékot.

Elvileg tehát a legtöbb idős ember jól jár. Vagy legalább azok, akiknek egészséges, munkaképes, jól kereső gyermekeik vannak, akik itthon is dolgoznak és hajlandók támogatni őket. Aki meg gyermektelen vagy a gyermeke külföldön dolgozik, esetleg munkaképtelen, az magára vessen.

Hol a legjobb a nyugdíjasoknak?

Az amerikai Mercer vagyonkezelő és tanácsadó cég szerint a világ legjobb nyugdíjbiztosítási rendszerei Hollandiában, Dániában és Izlandon működnek. Közép-Európából csak Lengyelország került értékelhető helyre, a 28.-ra. A legrosszabb a helyzet Argentínában, a Fülöp-szigeteken és Thaiföldön. A szakértők az értékelésben nemcsak azt vették figyelembe, mennyi pénzt kapnak a nyugdíjasok, hanem azt is, mennyire megbízható és fenntartható a rendszer. Az USA a 20. helyen végzett, mert kritikusan értékelik a nyugdíjalapok fenntarthatóságát. Nagy-Britannia a 10., a briteknek azt róják fel a szakemberek, hogy a nyugdíjrendszer túlságosan kitett a pénzpiac ingadozásainak. Németország, Franciaország és Olaszország a 25. és 28. helyen végeztek a tartalékok megőrzésének magas kockázata miatt. Japán a 35., Kína a 36., India a 41. helyen áll a listán.