Tiktok, a tiltott gyümölcs, adathalász őrülettel

Ahogy a szülők és nagyszülők megjelentek a legnagyobb közösségi oldalként emlegetett Facebookon, úgy röppentek tovább a fiatalok valahova máshova. Ennél persze összetettebb a képlet – már csak azért is, mert nem ugyanolyan platform lett az új menő, hanem valami mást, másként nyújt –, mindenesetre tény, hogy csak kapkodjuk a fejünket a platformok világában. Az egyik legújabb őrület a TikTok – nemrég szinte csak a tinédzserek beszéltek róla, aztán a hírével együtt terjedni kezdtek az aggályok is, hogy mostanra egy betiltási hullám induljon útjára.

Minivideók

A TikTok története is azt mutatja, hogy mennyire kiszámíthatatlan a közösségi oldalak sikere. Alapvetően ugyanis egy olyan platformról van szó, amelyen rövid videókat lehet megosztani, és ezek jelennek meg a többi felhasználó előtt egymás alatt sorjázva, gyakorlatilag végtelen mennyiségben. Aki ismeri a Facebookot, netán az Instagramot, tudja, hogy rövid videókat ott is meg lehet osztani, akár fel is merülhetne, hogy miért nem ott osztogatják meg ezeket. Voltak ugyanakkor a TikTok előtt már olyan oldalak, amelyek hozzá hasonlóan direkt erre, a minivideókra specializálódtak – és mégsem tudtak ennyi embert megszólítani. Egészen pontosan több mint 800 milliót, akiknek közel kétharmada 30 évnél fiatalabb, 41 százalékuk 16 és 24 év közötti, tehát egy szűkebb korcsoportot szólít meg, de azokat nagyon.

És hogy mivel? A rövid videók alatt azt kell érteni, hogy ezek legfeljebb egypercesek lehetnek, de azért a legtöbbje 15 másodperces – mellékszálon vessük össze azzal, hogy egy tanóra 45 percen át kívánja fenntartani a fiatalok figyelmét. Ezeken a klipeken általában táncolnak a felhasználók, esetleg egy másik videónak alábeszélnek, aláénekelnek, vagy a hangot kölcsönzik máshonnan, és ehhez tátogós videót készítenek magukról. Aki így összeszed ezer követőt, élőben is közvetítheti videóit a rajongóinak, sőt még ajándékokat is küldhet/fogadhat.

A siker titka

Egy rakás rövid videó nyilván nem elég a hatalmas hódításhoz, hisz akkor már más oldalak korábban sikerre juttatták volna a formátumot. Kifejezetten fontos, hogy a videókból pont azok kerüljenek a felhasználók elé, amelyek a leginkább érdekelnék őt. Ez sem újdonság, hiszen tudjuk jól (a Vasárnapban is írtunk már róla), hogy a közösségi odalak előszeretettel gyűjtik rólunk az adatokat – ezzel fizetünk értük. Az adatokból megpróbálják kitalálni, mit szeretnénk látni, ezt elmondják a hirdetőknek, akik így pontosan becélozhatják, kinek mit érdemes reklámozni. Innentől már nem kell magyarázni a folytatást.

A nagy kérdés az, hogy melyik oldal mennyi adatot szipolyoz el tőlünk, ezt kinek adja el, mire használja fel, és mennyire biztonságosan őrzi. Márpedig minden jel arra utal, hogy TikTok még a társainál is mohóbb és kétesebb hátterű – pedig a többiek se kisangyalok.

Ki mit tud?

Elvileg a jobb felhasználói élmény érdekében történik, hogy a TikTok – társaihoz hasonlóan – számos információt elraktároz a használóiról. Természetesen feljegyzi, hogy ki milyen videókat nézett, mennyit, miként, mihez szólt hozzá, de emellé begyűjti az ehhez használt telefon helyadatait, sőt a telefon típusának és operációs rendszerének adatait, és például arra is odafigyel, milyen ritmusban ütögetjük az elektronikus billentyűket, amikor gépelünk. Nagy mennyiségben ezekből az adatokból rendkívül sok információ nyerhető ki – felmérések szerint ezzel az egyszerű felhasználó elég kevéssé foglalkozik, de ha kap egy kis betekintést, a többség fejvesztve menekül a virtualitásból. Pedig ezek jórészt még azok az adatok, amelyek gyűjtésébe mindenki jóhiszeműen beleegyezik a regisztrációkor, amikor megnyomja az Egyetértek gombot az apróbetűs használati feltételek alatt. Még azzal sincs egyedül a piacon a TikTok, hogy odafigyel arra is, milyen szöveget másolunk egyik helyről a másikra a készülékkel, vannak azonban, akik ennél többet is kinéznek belőle, az pedig szinte biztos, hogy kifejezetten jól, a többieknél is jobban köti össze a kirajzolódó pontokat, azaz kifejezetten fejlett a mesterséges intelligenciája – és ez különösen sokakat aggaszt amiatt is, mert kínai tulajdonban van.

Adatéhes

A TikTok telefonos alkalmazását próbára tevő külsős szakemberek egész sor ijesztőnek tűnő tényt tudnának felsorolni. Ilyen például, hogy a használat megkezdésének első kilenc másodpercében 210 esetben igyekszik adatokat küldeni a telefonból a szolgáltatónak. Különösen aggasztó, hogy ennek jó részét titokban teszi, nem átlátható módon. Ilyesféle felfedezések nyomán vannak, akik egyenesen kémprogramnak nevezik, amely közösségi oldalnak mutatja magát.

Érdemes szem előtt tartani azt is, hogy a TikTok tulajdonosa (jelenleg még) egy kínai cég, a ByteDance, amely nyilván kénytelen jó kapcsolatokat ápolni az ottani rezsimmel – így működnek a diktatúrák. Már az önmagában érdekes jelenség, hogy a kínai piacra külön fenntartják a TikTok cenzúrázott ikerváltozatát, a Douyint. Mindemellett persze hivatalosan elhatárolódnak a kínai rezsimtől, a befolyásolási lehetőségektől, de ebben egyre többen kételkednek.

Tiltás, megvásárlás

Kína nagyhatalmi törekvéseiről a Vasárnap előző számában írtunk épp, Hongkong kapcsán – ezt szem előtt tartva ijesztő belegondolni abba, hogy az ottani hatalom milliók és milliók adataihoz férhet hozzá egy ilyen cégen és programon keresztül, és használhatja ezt fel különféle machinációkhoz. Egy egészen triviális példa: úgy alakítja a választási hirdetések feltűnését a felhasználók előtt, ahogy az neki épp megfelel.

Ennek fényében nem kell túlzottan csodálkozni azon, hogy India, ahol a legtöbb felhasználója van a TikToknak, június végén nemzetbiztonsági kockázatnak titulálta, és betiltotta – 58 másik kínai programmal együtt. S történik ez akkor, amikor Kína és India mind több katonát küld a közös határszakaszukhoz.

A szöveg írásakor még kétséges volt, hogy a következő nagy kételkedő, az Egyesült Államok miként jár el végül a közösségi oldallal: betiltja, esetleg sikerül elérnie, hogy átkerüljön amerikai tulajdonba (mármint egy ottani céghez).

Messzire jutunk…

Mindebből jól látszik, hogy a TikTok mára nem pusztán egy a közösségi platformok közül: legfelsőbb szintű politikai vita tárgya lett. Gondolhatjuk róla azt, hogy csak egy egyszerű videómegosztó, amely nagyon ügyesen megtalálta a közönségét – és ez a közönség, különösen az ottani véleményformáló influenszerek jócskán fel is vannak háborodva a betiltás hírére, hiszen óriási követői bázis nullázódhat le így egyik napról a másikra. És gondolhatjuk azt, hogy úgy kell óvakodnunk tőle, mint egy klasszikus vírustól – emlékezetes, hogy például az Amazon óriáscég majdnem megtiltotta a dolgozóinak, hogy hivatali gépeken használják, mert túl sok információt ad ki. Vagy teljesen hidegen is hagyhat bennünket, azt azonban már látjuk, hogy a TikTok kapcsán születő döntéseknek akár politikai, nagyhatalmi következménye is lehet.

Napi 50 percél is több

A többi hasonló platformhoz képest a TikTok felhasználói jóval aktívabbak, az algoritmus a szenvedélybetegség felé tol el. Az első videók általában motivációként nagyobb elérést kapnak, és így végül a felhasználók 34 százaléka naponta legalább egy videót közzétesz, továbbá a használók átlagosan 50 percet eltöltenek a használatával naponta. Sajátosságaként említik még, hogy globális program ellenére hangsúlyt fektet a helyi jellegű kihívásokra, tartalmakra, és kevéssé dívik benne az idealizálás, így reálisabbnak, valósághűbbnek hat az összkép.

A teljes írás a nyomtatott Vasárnap 33. számában jelent meg!

Aki vásárlás helyett előfizetné a Vasárnapot, az most egyszerűen megteheti: https://pluska.sk/predplatne/vasarnap/#objednat-tlacene