Régi csalók új trükkökkel? Mire figyeljünk, ha pénzt kérnek tőlünk

A csalók ugyanis folyton egy lépéssel előttünk járnak. Újabban például rendőrnek álcázva magukat (időnként még hamis egyenruhában is, amit többnyire karneváli maskarákat árusító boltban vásárolnak), azzal csengetnek be az idős, magányos emberekhez, hogy veszélyben a megtakarításaik, mert betörők járják a környéket, ezért az összes készpénzüket azonnal adják át nekik. Bármilyen átlátszó a történet, mindig akad, aki bedől, márciusban például egy kilencvenéves nyitrai asszony 4700 eurót dobott ki az ablakon, miután az álrendőrök felhívták. „Egy nagytapolcsányi asszony ugyanígy csalók áldozatául esett, utasításukra a háza előtti járdára egy ridikülben tett ki 14 500 eurót, hogy a magukat rendőröknek mondó csalók vigyék biztonságos helyre” – mondta Viktória Borloková nyitrai rendőrségi szóvivő. Hangsúlyozza: a csalók most azzal élnek vissza, hogy az emberek a bizonytalan gazdasági helyzetben még a korábbinál is jobban féltik a megtakarításaikat.

A rendőr nem kér pénzt

„Mindent megtennének, hogy ne veszítsék el a pénzüket, és épp azért veszítik el, mert első ijedtségükben bárkiben megbíznak, aki azt ígéri, hogy megóvja őket a csalóktól. Már itt gyanút kell fogni, mert olyan nincs, hogy valaki csak úgy ismeretlenül felhív, figyelmeztet a ránk leselkedő veszélyre, és elkéri a pénzünket, hogy biztonságba helyezi. A rendőrség meg pláne nem így dolgozik, soha nem kér senkitől pénzt, és nem is telefonálgat a polgároknak. Ezért akit úgynevezett rendőrök hívnak fel telefonon, vagy látogatnak meg személyesen, hogy adja át nekik az értékeit, az haladéktalanul hívja fel a 158-as számot” – figyelmeztet Viktória Borkolová.

Nem minden csaló jön házhoz, hogy elvegye az óvatlan emberek pénzét, sokaknak elég az internet is. Rengeteg, a bankok vagy a megbízható e-shopok honlapjaihoz megtévesztésig hasonlító weboldal működik, és a gyanútlan felhasználó észre sem veszi, hol adta meg az azonosító számát vagy a jelszavát. Egy szinttel agyafúrtabb trükk, hogy azt mondják a felhívott személynek, pénzt nyert, vagy nyugdíj-kiegészítést, rezsi-visszatérítést küldenek neki, csak adja meg a bankkártyája és a személyazonossági igazolványa adatait. A csalók így gyakran ezreket vesznek le mások számlájáról, bár ma már ezekre a gyanúsan nagy összegű tranzakciókra a pénzintézetek is figyelnek, és ilyenkor blokkolják az adott számlát. De egy nyugdíjas számára ezer-kétezer euró is nagy összeg, és a bank erre még nem feltétlenül figyel fel, hiszen lehet olyan élethelyzet, amikor tényleg ennyi pénzt kell utalni.

Egy ugyancsak nagytapolcsányi asszony számlájáról március végén 5600 eurót vettek le a csalók, a pénzt pedig sosem fogja viszontlátni, mert minden szükséges adatot ő maga adott meg. Vagyis a túl hiszékeny emberek csak a bankok éberségében bízhatnak, de ha az utalás összege nem túl magas – márpedig erre a csalók ügyelnek –, akkor bottal üthetik a pénzük nyomát.

Az űrben hagyott kozmonauta

Ennél sokkal abszurdabb történetek is vannak. A házasságszédelgők, akik addig udvarolgatnak a közösségi oldalakon a nőknek, míg azok nem küldenek nekik pénzt a vállalkozásuk beindítására, a közös romantikus nyaralásra, életmentő műtétre, természeti katasztrófa utáni házrekonstrukcióra, már nem is annyira eredetiek és megdöbbentők. Józan ember nem dől be az arab országból jelentkező titokzatos hercegeknek sem, akik az örökségüket osztanák meg vele, ha előre kifizeti a hagyatéki eljárás díját.

És mégis, olyan szlovákiai nő is akadt, aki az egész vagyonát egy a Nemzetközi Űrállomáson rekedt űrhajósnak (!) küldte, hogy az vissza tudjon térni a földre, és feleségül vehesse, ahogy azt a közösségi oldalon folytatott levelezésük során ígérte neki.

A házasságból természetesen semmi nem lett, és a nő sem látta már viszont a pénzét. Pedig ez a csel sem új, már tizennyolc éve ismétlődik, és Abacha Tunde, az állítólagos első afrikai űrhajós a főszereplője, akinek a nevében már 2004-ben nagybátyja, Bakare Tunde űrmenedzser koldulta a Földre való visszatéréshez szükséges pénzt.

A történet lényege, hogy Abacha Tundét állítólag 1979-ben vagy 1989-ben (az évszám változó) a titkos szovjet katonai űrállomás, a Szaljut 8T fedélzetére szállították első afrikai űrhajósként, ám a Szovjetunió felbomlása miatt ott ragadt. Kozmonautatársai visszatértek a Földre, de az őrnagy helyett inkább csomagokat pakoltak az űrhajóba, s azóta Progressz teherűrhajókkal biztosítják Tunde ellátását. Bár a Szovjetunió felbomlott, az űrhajós az elmúlt évtizedekben szerencsére megkapta a fizetését, ami mostanra több tízmillió amerikai dollárra rúg. Már csak hozzá kellene jutni az összeghez, az űrhajóst az orosz űrhivatal ugyanis hárommillió dollárért visszahozná, úgyhogy ez bőven kijön a pénzből, az egyetlen probléma, hogy az ország törvényei nem teszik lehetővé, hogy az állampolgárok külföldön nyissanak számlákat.

Pont ezért van szükség a kedves címzett segítségére: vagy pénzt kérnek tőle, vagy a számlája hozzáférési adatait, tehát így is, úgy is meglopják. A sztoriban több logikai bukfenc is van, hiszen a Progresszekkel vissza is lehetne hozni az űrhajóst az élelem küldözgetése helyett, vagy az oroszok azonnal levonhatnák a számlájáról a visszaszállítás költségét, de attól még működik. Máig világszerte több ezren (!) dőltek be neki, és küldik a megadott számlára a pénzt, hogy a szerencsétlen kozmonauta hazajöhessen, vagy készségesen adják meg az adataikat, hogy aztán arra ébredjenek, egy fitying sem maradt a számlájukon.

Nigériai levelek, prágai gyilkosság

Nem tudni, miért, de a pénzlenyúló internetes és levélcsalások nagy része nigériai hercegekre, űrhajósokra, tudósokra vonatkozik. Ebből a fészekaljból való az is, amely szerint Dr. Koffi Abacha nigériai fizikus egy titokzatos repülőgép-balesetben vesztette életét 1994-ben, amikor éppen egy konferenciára tartott, ahol bejelentette volna korszakalkotó felfedezését: a hidegfúziós reaktort. A szerkezet a mese szerint a beletáplált energia tízszeresét képes megtermelni, már csak a technológia szabadalmaztatására kell összegyűjteni a pénzt. Barrister Bernard Akume állítólagos ügyvéd éppen ezt ajánlja föl az egyik legfrissebb nigériailevél-kampányban.

A sztori szerint egy biztonsági cégnél tíz éve őriztet két ládát: az egyikben valamiféle energiatermelő szerkezet van, amit a bölcs professzor csak „hidegfúziós üzemanyagcellának” hívott, a másik tele van feljegyzésekkel. Mindenki azt hiszi, hogy a dobozokban afrikai népművészeti tárgyak vannak, valódi tartalmukkal senki sincs tisztában, természetesen az ügyvéden és a kedves címzetten kívül. Ha sikerül a ládákat külföldre juttatni, akkor a szerencsés és segítőkész partner 25%-os részesedést kap a szabadalom után járó jogdíjakból. Mindehhez csupán tízezer dollárra van szükség, a tárolás és a szállítás költségeire, valamint a helyi vámosok lefizetésére.

Mondani sem kell, erre a számlára is gyűlik a pénz, mint ahogy az összes örökségéért küzdő nigériai herceg számlájára. Mire a támogatók feleszmélnek, általában késő, a pénzüket már nem tudják visszaszerezni.

Sőt, már arra is volt példa, hogy tragédiába torkollott a történet: 2003 februárjában egy 72 éves cseh nyugdíjas megölte a nigériai konzult, mert hetek óta hiába járt Nigéria prágai nagykövetségére visszakövetelni a pénzét. Az idős ember csaló levelek hatására adta meg a számlaszámát, és az összes megtakarított pénzét lenyúlták, a nigériai nagykövetség pedig nem tudott a visszatérítésben a segítségére lenni.

A postás rendőrrel csenget

Azokat sem nehéz lépre csalni, akik a nigériai űrhajósok, hercegek és tudósok ajánlatainak nem dőlnének be. Az óvatosabb, törvénytisztelő polgárok számára találták ki a csalók az olyan cseleket, mint hogy adóhátralékuk van, és a megadott számlaszámra azonnal fizessék be, egyébként még büntetést is kirónak rájuk, vagy hogy nagy értékű csomagjuk érkezett, csak ki kell érte fizetni a vámot.

A rendőrség a Hoaxok és csalások (Hoaxy a podvody) elnevezésű Facebook-oldalán figyelmeztet, hogy az ilyen tartalmú SMS-ekre és e-mailekre a címzett ne reagáljon, azonnal törölje, és semmiképp ne fizessen, mert sem az adóhivatal, sem a pénzügyőrség nem kommunikál ilyen módon a polgárokkal. Akinek mégis kétségei támadnak, hívja a pénzügyőrség ügyfélszolgálati központját a 048/431 72 22-es számon.

A különféle, idős emberek megtévesztését célzó csalások leleplezésére a rendőrség a közelmúltban a Szlovák Postával együttműködve indított kampányt. Az egyedül élő időseket az általuk jól ismert kézbesítővel együtt meglátogatja egy rendőr, és elmagyarázza, milyen csalások áldozata lehet. Például, hogy valaki kézbesítőként mutatkozik be, és azt állítva, hogy pénzt hozott, betolakszik a lakásba, majd onnan pénzt, értéktárgyakat tulajdonít el. Vagy hogy egyes csalók futárnak adják ki magukat, és pénzt kérnek olyan csomagokért, amelyeket a címzett meg sem rendelt, de kifizeti, mert azt mondják neki, a hozzátartozója ide küldette.

Ebbe a kategóriába tartoznak a hamis rendőrök, akik biztonságba helyeznék a polgárok pénzét, az álorvosok, akik a balesetet szenvedett családtag műtétjének áráért csöngetnek be, és a baleset állítólagos áldozatai is, akik azért kérnek pénzt az idős hozzátartozóktól, hogy ne jelentsék fel a baleset okozóját. Aki ilyen próbálkozásokkal találkozik, az mindenképp hívja először a családtagját, aki állítólag bajban van, vagy csomagot küldetett, utána a rendőrséget, harmadsorban pedig lépten-nyomon mesélje el a tapasztalatait. Minél többen ismerik a csalók trükkjeit, annál kevesebb az esélyük a sikerre.

Netflix-nézők, figyelem!

A legújabb, ugyancsak az utóbbi hetekben elterjedt trükkel a Netflix streamingszolgáltató nézőit célozták meg, azt közlik velük SMS-ben, hogy a havi előfizetésük nem érkezett meg, ezért az utalást aktualizálniuk kell a mellékelt linken. Ha erre a linkre ráklikkelnek és megadják a bankkártyaadataikat, lenyúlják az összes pénzüket, ami a számlájukon van. A streamingszolgáltatók sosem küldenek ilyen SMS-eket, ügyfeleik az adott szolgáltatónál létrehozott fiókjukban azonnal ellenőrizhetik az előfizetéseiket.

Adok-veszek, lopok-csalok

Azoknak is résen kell lenniük, akik a különféle internetes oldalakon kínálják eladásra felesleges tárgyaikat. A csalók sokszor érdeklődőként jelentkeznek, és felajánlják, hogy elküldik a pénzt, de nem számlaszámot, hanem bankkártyaszámot kérnek. Ezt soha nem szabad megadni, mert pénzutaláshoz nincs rá szükség. Ha e-mail-címet kérnek, amelyre linket küldenek, hogy ott adja meg a bankkártya adatait, erre sem szabad rákattintani, mert az egész számlát lerabolhatják.