Ott spórolunk, ahol tudunk

Az infláció, vagyis az árak tartós emelkedése és ezáltal a pénz értékének csökkenése a szlovák statisztikai hivatal számításai szerint idén májusban elérte a 12,6%-ot (lapzárta idején még nem voltak ismertek a júniusi adatok), és az előrejelzések alapján az árak még jövőre is emelkedni fognak. Ennek hátterében a Szlovák Nemzeti Bank szerint elsősorban az energiaárak növekedése áll, ami minden ágazatot érint. Több mint duplájára emelkedett a gáz és az elektromos áram ára is – emiatt többet fizetünk a fűtésért és a világításért. Drágább a kőolaj, vagyis a benzin és az áruszállítás, az orosz–ukrán háború miatt többe kerül a műtrágya és a kenyérgabona – a sort folytathatnánk, de elég, ha annyit írunk, hogy ez év végére minden legalább a duplájába fog kerülni, mint egy éve.

Kevesebbet torkoskodunk

Ilyenkor mit tehet az ember: ott spórol, ahol lehet. Vagyis nem nyaral és kirándul, nem költ élvezeti cikkekre, nem jár étterembe, moziba, lemond a cigarettáról, alkoholról, autózásról – és rájön, hogy még ez sem elég. Ugyanis az otthoni főzés sem olcsó, az élelmiszerek nagy része 18–20%-kal drágább, mint tavaly. A legjobban az étolaj ára emelkedett (több mint 40%-kal), de sokkal többet fizetünk a kenyérért és pékáruért, a tejtermékekért, a húsért és a tojásért is. „Az élelmiszerüzletekben érezhetően azon takarékoskodnak a vevők, hogy kevesebb croissant-t, kalácsot, csokoládét, cukorkát vásárolnak, gyümölcsből, zöldségből is csak az alapvető termékeket, és jóval kisebb mennyiségben. Aki eddig hat kiflit vásárolt naponta, az négyet visz, kenyeret sem minden másnap, csak hetente kétszer vásárol” – áll a Go4insight piackutatással és marketingelemzéssel foglalkozó társaság nemrég nyilvánosságra hozott felmérésében.

Az emberek sokkal jobban odafigyelnek a kedvezményekre, olyanok is, akik ezt eddig nem tették, és főleg az étolajok, tejtermékek, lisztek rögtön el is fogynak, amint valamivel olcsóbbak. A felmérés szerint a drágulást a szlovák állampolgárok 92%-a már a saját bőrén érzi, elsősorban az élelmiszerek, majd az üzemanyagok és az energiahordozók tekintetében.

A pia és a cigi marad

A ruhaneműk, elektronikai cikkek és szolgáltatások terén csak a megkérdezettek 10%-a figyelt fel az áremelésre, ők is főleg a 24 év alatti korosztályból kerültek ki. Az idősebbek azért nem érzékenyek annyira a ruhák, cipők, különböző kütyük, éttermek vagy tornatermek áremeléseire, mert épp ezen a téren húzták meg a nadrágszíjat. Ez alól kivétel Pozsony és környéke, ott minden korosztály felfigyelt arra, hogy felment az éttermek, kávézók, edzőtermek szolgáltatásainak ára. Elemzők szerint ez azzal magyarázható, hogy a fővárosban és környékén a magasabb jövedelemnek köszönhetően többen járnak rendszeresen ilyen helyekre, és érzékenyebbek a szolgáltatások áraira, mint azok, akiknek már ezelőtt is be kellett osztaniuk a pénzt.

Ugyanakkor ma már azok is meggondolják, mit és mennyit vásárolnak, milyen gyakran esznek étteremben, akiknek ez eddig nem okozott gondot. A statisztikai hivatal szerint a fogyasztói árindex, azaz a megvásárolt áruk és igénybe vett szolgáltatások árának átlagos változása a nyugdíjas háztartásokban növekedett egy év alatt a legnagyobb mértékben – 13,5%-kal. A Go4insight ügynökség felmérése szerint is a hatvanon túliak kénytelenek a leginkább spórolni, és ezt főleg az élelmiszereken teszik.

Az ezerfős mintával készült felmérés szerint a (15 és 79 év közötti) válaszadók 41%-a vásárol kevesebb vagy olcsóbb élelmiszert, esetleg némely termékekről már le is mondott, a megkérdezettek több mint fele 60 év feletti. Ez a korosztály tett le a legnagyobb arányban az éttermek, kávézók látogatásáról, vagy a ruhaneműk és más fogyasztói cikkek vásárlásáról is. Ugyanakkor a fiatalok is az éttermekről és szolgáltatásokról készek a legkönnyebben lemondani, sokkal inkább ragaszkodnak a ruhák és elektronikai cikkek vásárlásához, valamint ahhoz, hogy autóval közlekedhessenek. Érdekes módon az alkoholról és cigarettáról egyelőre csupán a megkérdezettek alig 21%-a kész lemondani, mégpedig minden korosztályban. És még mindig van egy szerencsés 19%-nyi réteg, amelynek egyelőre semmiben nem kell korlátoznia a fogyasztását.

Lemondunk a kultúráról

Akiknek viszont nagyon oda kell figyelniük arra, mire mennyit költenek, azok először az utazáson, szórakozáson, kultúrán, testedzésen, a nem feltétlenül szükséges bevásárlásokon spórolnak. Vagyis nem kirándulnak, nem mennek moziba, színházba, fesztiválra, nem vásárolnak könyveket, lemezeket. Ritkábban mennek kozmetikushoz, fodrászhoz, nem járnak edzőterembe, a gyerekeket nem küldik zeneiskolába, különórára. „Nagy mértékű infláció esetén először mindig a magas kultúra szorul háttérbe, ami később meglátszik a társadalom mentális állapotán is. Az emberek többsége sajnos hamarabb mond le az újságvásárlásról, mint a cigarettáról, és inkább több szafaládét vesz, mint hogy színházjegyre tegyen félre. Ezért van a drágulásnak ilyen szempontból is romboló hatása, mert ha a társadalom jelentős része lemond és leszokik a magasabb kultúráról és bizonyos szolgáltatásokról, már jobb anyagi helyzetben is nehezen szokik vissza” – mondta lapunknak Ivan Mikloš volt pénzügyminiszer. Szerinte a szóban forgó felmérés legjellemzőbb és legszomorúbb adata az, hogy az alkoholról és a cigarettáról kevésbé készek lemondani az emberek, mint bármi másról.

A kultúra és a szolgáltatások után a megkérdezettek leginkább az üzemanyagon spórolnak, 31%-uk kevesebbet tankol, 46%-uk pedig az autó használatát is jelentősen korlátozza. Főleg a 60 év felettiek hajlandóak újra buszra, villamosra szállni, a fiatalabbak ragaszkodnak az autóhoz. Az árvágtának egyelőre nem látni a végét, szakemberek szerint körülbelül karácsony előtt érjük el a csúcsot. Hogy ez milyen magasságokban lesz, az elsősorban a szomszédunkban zajló háború kimenetelétől függ.

Keleten cigiznek, Pozsonyban kávéznak

Az élelmiszer- és benzinárak emelkedését a megkérdezettek leginkább Közép-Szlovákiában érzékelik, az energiaárak, valamint az alkohol és cigaretta drágulását pedig leginkább Kelet-Szlovákiában. Az, hogy az éttermekben, kávézókban többet kell fizetni, a pozsonyiaknak fáj a legjobban. A ruhák, cipők, elektronikai cikkek drágulása Nyugat-Szlovákia lakosait, a szolgáltatások árának emelkedése pedig a keletieket érinti érzékenyen.

Mi az infláció?

Az infláció vagy pénzromlás az árszínvonal tartós emelkedése a pénz vásárlóerejének romlása mellett. A latin kifejezés felfúvódást jelent, eredetileg az orvoslásban volt használatos. Az amerikai polgárháborúban (1861–1865) az infláció a papírpénz értékének emelkedésére utalt az ércpénzhez képest. Ezután terjedt el a közgazdaságtanban, és eredetileg a forgalomban lévő papírpénz mennyiségének a fedezet nélküli emelését jelentette.

Az infláció lehet lassú, azaz évente csupán néhány százalék – ez a gazdaság számára kívánatos érték. A vágtató infláció már nagyobb, mint néhány százalék, de a gazdaság még megőrzi az egyensúlyát. A hiperinfláció viszont felbillenti a gazdaság egyensúlyát, és csak kormányzati intézkedésekkel fordítható vissza. Több száz százalékos is lehet, az árváltozás kezelhetetlenségét mutatja, és szétzilálhatja a gazdaságot.

Jövőre jön a gázársokk

Januártól akár 60%-kal is emelkedhet a földgáz ára Szlovákiában, és még örülni fogunk, ha az ellátás folyamatos és biztonságos lesz. A gazdasági minisztérium tervei szerint a felhasználók majd választhatnak: ha egy évre kötnek szerződést a szolgáltatójukkal, 49%-os áremelésre számíthatnak, ha pedig négy évre kötelezik el magukat, akkor 34%-kal fizetnek többet.