Nagymad él és virágzik. GALÉRIA

A község nevét több Mátyás-korabeli monda őrzi. Ezek szerint a királyi vadászlak a község mellett a Duna árterületén húzódó erdőségben állt, ahová a király előszeretettel járt vadászni. Történt egyszer – legalábbis a monda szerint –, hogy amikor a király és serege egy szép szarvast üldözött, sietségében elhagyta bicskáit egy terebélyes tölgyfa törzsében. Később két arra sétáló madi parasztember látván a bicskákat, úgy hitték, az öreg őrfa termette meg őket. Innen a mára szállóigévé vált kérdés: „Érik-e már a bicsak, jó uram?”

Ügyes kezek, rohamos fejlődés

Annak ellenére, hogy Nagymad a csallóközi települések közül a kisebbek közé sorolható, az elmúlt évek során rohamos fejlődésen ment keresztül. A sikeres uniós pályázatoknak köszönhetően az egész falu modernizálódott. Sok más csallóközi települést lekörözve kiépítették a víz- és csatornahálózatot, felépítettek több bérházat, rekultiválták a valamikori szeméttelepet, járda épült a gyalogosok biztonságos közlekedésének javítására, a temetőben megújult a ravatalozó épülete, és ha mindez nem lenne elég, a falu két új buszmegállóval és gyermekjátszótérrel is gazdagodott. László Gábor polgármester büszkén, de kellő szerénységgel mesélt nekünk a község mindennapi életéről és az elmúlt időszak változásairól.

„Polgármesterként, több más kollégámhoz hasonlóan, az elmúlt időszak számomra is kihívást jelentett. Az élet ugyan lelassult, de a szigorú korlátozások és szabályok betartása mellett mennie kellett tovább. Megszerveztük a teszteléseket, bebiztosítva hozzá mindent, minden napra akadt kihívás bőven. A lakosságot a szociális hálón keresztül informáltuk az éppen aktuális járványhelyzetről, szabályokról, előírásokról, miközben a falut is működtetni kellett. Egy falu élén állni annyit jelent, hogy minden helyzetre olyan megoldást kell találni, mely mindenki számára megfelelő. Azt hiszem, közös erővel és a megfelelő emberekkel magam körül, ez is megment. A gond ott van, hogy a járvány időszaka alatt sok minden megváltozott az önkormányzásban, s ezek nem pozitív változások. Gondolok itt a háromszorosára nőtt energiaárakra, a pályázati kiírásokra, a bürokratikus útvesztőkre. Két éve nyújtottunk be egy pályázatot az esővíz elvezetésére vonatkozólag, a mai napig nem kaptunk rá érdemleges választ. Hosszútávon nem opció, hogy önkéntes tűzoltóink szivattyúzzák fel a vizet. A községi hivatal körüli infrastruktúrát is szeretnénk átrendezni, parkolókat építeni, parkokat létrehozni, növelni a zöldövezetet a falun belül. Több sikeres pályázat van mögöttünk, aminek köszönhetően újíthattunk, de sok még a feladat, amit el kell végeznünk” – mondja a polgármester.

Kelendő kulturális élet

A járvány hozta nehézségek ellenére az önkormányzat továbbra is egy élhető, szerethető környezet kialakítására törekszik, ahol az emberek nemcsak a falusi környezetet kedvelik, hanem egymással is barátságos kapcsolatot ápolnak. Ezt elősegítendő aktívan hozzájárulnak a közösségi élethez azáltal, hogy támogatják a közösségi rendezvényeket, amelyekbe nemcsak a helyi lakosok, hanem a faluba látogatók is szívesen bekapcsolódnak.

„Községünk civil szervezetei az itteni közösségi élet mozgatórugói. A Csemadok, az Új Nagymadért Polgári Társulás, a Bicsakfa Népdalkör, a Nagymadi Gasztronómiai és Turisztikai Egyesület, a vadászszervezetünk, az önkéntes tűzoltószervezetünk és persze a nyugdíjasklub. Valaki mindig szervez valamit, a másik rásegít, ott vagyunk egymásnak, tudunk egymásról. A járvány alatt azon dolgoztunk, hogy ezek a kötelékek ne lazuljanak, még akkor sem, ha korlátozva voltunk a személyes találkozásokat illetően. Polgármesterként most döbbentem rá igazán, hogy a gazdasági szemlélet mellett mekkora szerepe van a kreativitásnak, a kreatív önkormányzásnak. Mi a pandémia ideje alatt a szociális hálót használtuk arra, hogy a falusi élet mindennapjaiba valamiféle színt vigyünk. Nem lehetett találkozni, leülni, jókat beszélgetni, pedig ezek vagyunk mi, nagymadiak. Ezért karácsony előtt a lányoknak, asszonyoknak meghirdettünk egy adventikoszorú-készítő háziversenyt, nagy sikere volt. Kerestük és meg is találtuk Nagymad legrezgősebb kocsonyáját és legszalagosabb farsangi fánkját. Karácsony előtt színes labdákat rejtettünk el a falu területén, ha a gyerekek megtalálták, vihették haza” – meséli a polgármester.

Európa a polgárokért

Nagymad korát meghazudtolva a jövőbe tekint, folyamatosan keresi az új lehetőségeket. Egyik ilyen remek lehetőség az Európa a polgárokért program is. Egyik fő motivációja, hogy elmélyítsék az együttműködést a községek között, hogy lehetőséget biztosítsanak az emberek számára az ismerkedésre. Egyúttal olyan tevékenységek bevezetésére is szolgál, melyek lehetővé teszik, hogy jobban megismerjék uniós partnereink környezetét, hogy a különböző kulturális és társadalmi programokba való aktív bekapcsolódás révén tudatosíthassák magukban a saját jelentőségüket uniós polgárokként.

„Lehetőségeinkhez mérten és a rendelkezésünkre álló anyagi forrásoknak köszönhetően lassan, de fejlődünk. Nagyon sok tervünk van a jövőre nézve a falu kulturális életét illetően, de még bátortalan lépéseket teszünk csak, hiszen a járvány nem múlt el. Testvértelepüléseink vannak határon túl, jó köztünk a kapcsolat, sok rendezvény azonban nem valósulhatott meg. Azt gondolom, óvatosan és lassan, de leginkább körültekintően, tavasztól talán ismét gondolkodhatunk, tervezhetünk. Az idő majd eldönti. A község hagyományos rendezvényét, a Nagymadi Bicsaknapokat azért már tavaly az Európa a polgárokért – Europa for citizens uniós pályázattal sikerült megvalósítani” – teszi hozzá a polgármester.

A fájó pont

2020-ban az önkormányzat – egy ellenszavazat mellett – elfogadta a helyi magyar óvoda és az iskola megszüntetését, sajnos nem látva más kiutat, hiszen a két intézményben hosszú évek óta nagy gondot okozott az alacsony létszám.

„A községnek volt alapiskolája és óvodája is. Az egyik intézménybe tíznél kevesebb gyerek járt, a másikba ötnél nem több. Mégis ragaszkodtunk ahhoz, hogy üzemeljen. Nem tudtunk azonban versenyre kelni sem a környékbeli, sem pedig a közeli Dunaszerdahely jól felszerelt intézményeivel még úgy sem, hogy pályázati pénzből felújítottuk az iskola épületét – nyílászárókat cseréltünk, leszigeteltük az épületet, az óvodát pedig lehetőségeinkhez mérten felszereltük. Némely szülőnek ez kevés volt, az önkormányzat pedig már ott tartott, hogy a községünk éves költségvetésének több mint a fele ezeknek az intézményeknek a fenntartására ment el. Minisztériumokhoz fordultam segítségért, megmozgattunk minden követ, de nem sikerült. Polgármesterségem legnagyobb kudarcaként élem ezt meg, de döntenem kellett, vagy megmaradnak az intézmények, vagy csődbe megy a falu. Természetesen megértem, hogy fiataloknak elvárásaik vannak az oktatási intézményeket illetően, de a testület java része is úgy döntött, hogy képtelenek vagyunk hosszútávon fönntartani ezeket úgy, hogy az ott dolgozó pedagógusok és személyzet anyagi jutalmazása és a szülők elvárásai mellett növekvő színvonalon tudjon működni. A régi óvoda ma magán óvodaként működik, így bízom benne, hogy a jövőben lesz olyan korszak, amikor annyi gyermek fog születni, hogy azért fognak aláírást és petíciót indítani, hogy épüljön egy új óvoda, ahogy ez más községekben szokványos. Én nagyon örülnék, ha sikerülne!” – teszi hozzá a polgármester.

A teljes írás a nyomtatott Vasárnap 2022/8. számában jelent meg!

Aki vásárlás helyett előfizetné a Vasárnapot, az most egyszerűen megteheti: https://pluska.sk/predplatne/vasarnap/#objednat-tlacene