Kevesen olvasunk, de legalább sokat

Ami azt jelenti, hogy nem is olvas, legfeljebb a híreket a mobilján, vagy bulvárlapot a fodrásznál. Könyvet a lakosság egyharmada akkor sem vesz a kezébe, ha történetesen akad otthon néhány kötet, és ami a legszomorúbb, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében is egyre nő a nem olvasók aránya. A Könyvkiadók és Könyvkereskedők Szövetsége (Združenie vydavateľov a kníhkupcov SR) által rendelt felmérés szerint, amelyet 2020-ban nyolcezres mintán a Median ügynökség végzett, a lakosság mintegy kétharmada soha nem vásárol könyvet, és könyvtárba sem jár.

Visszatértünk a könyvesboltokba

Jó hír, hogy a legtöbbet a 19 évnél fiatalabbak olvasnak, ez az iskolai és könyvtári akcióknak is köszönhető. Az sem meglepő, hogy az olvasók többsége nő, 76%-uk rendszeresen vesz könyvet a kezébe. Az adatok nem épp szívderítőek, de szakemberek szerint valamit javíthatott rajtuk a koronavírus járvány alatti bezártság, amikor sokan újra felfedezték az olvasás örömét, mások pedig akkor kaptak rá az ízére. „Különösen népszerűek voltak az interneten közvetített felolvasások, amelyeket ismert előadók, színészek vállaltak, vagy az olyan online beszélgetések a szerzőkkel, amelyekbe a nézők is bekapcsolódhattak. Abban az időszakban többen rendeltek könyvet is az interneten, de ahogy kinyitottak a könyvesboltok, visszatértek. Megfogni, átlapozni egy könyvet, böngészni a polcokon mégiscsak más, mint ráklikkelni a képernyőn. Mostanra a könyveladásnak ismét csak az egynegyede zajlik az online térben” – állítja Juraj Heger, a Könyvkiadók és Könyvkereskedők Szövetségének elnöke.

A szövetség adatai szerint Szlovákiában összesen 1553 kiadó létezik, ezek közül 2021-ben 1300 működött, összesen 8230 könyvet adtak ki. Ez 168 kötettel kevesebb, mint 2020-ban, viszont jelentősen nőtt a hazai szerzők aránya. Míg tőlük 6030 könyvet adtak ki, addig más nyelvű szerzőktől fordításban 2505 könyv jelent meg. „Minden könyvkiadó sokkal jobban megfontolja, mit, milyen példányszámban ad ki, milyen papíron, milyen borítással, lesz-e a kemény fedélen papírborító” – magyarázza Juraj Heger. A könyvpiacot ugyanis tavaly már nem a pandémia és nem is csupán az olvasók érdeklődése határozta meg, hanem a növekvő energiaárak, az egyre drágább és gyakran hiányzó papír, idén pedig már a lakosság romló anyagi helyzete is.

Magyarországon sem jobb

A TÁRKI Társadalomkutatási Intézet Zrt. 2020 nyarán kutatást végzett a teljes felnőtt magyar lakosság olvasási és könyvvásárlási szokásainak feltérképezése céljából. Megállapították, hogy A 2005. évi kutatási eredményekhez viszonyítva 12%-kal esett vissza a könyvolvasók aránya. 2020-ban a felnőtt magyar lakosság már csak 13%-a, míg 2005-ben még 25%-a olvasott rendszeresen. Az országos átlagnál nagyobb arányban olvasnak legalább hetente a nők, a fiatal felnőttek (18–39 évesek) és a 60 évnél idősebbek, valamint a legalább középfokú végzettséggel rendelkezők, a budapestiek, a munkanélküliek, a tanulók és a gyermekgondozási szabadságon lévők.

A könyvet sohasem olvasók közül a legtöbben azt említették okként, hogy egyszerűen nem szeretnek olvasni, a második leggyakoribb indok az időhiány. A férfiak közt 17 százalékponttal, a nők körében 6 százalékponttal csökkent az olvasók aránya. A középgeneráción (40–59 évesek) belül 18%-os csökkenés figyelhető meg. Az alacsony iskolázottságúak között 22%-os, az érettségizettek körében 19%-os az olvasók arányának csökkenése. 2020-ban a magyarországi felnőtt népesség több mint fele (58%) soha vagy szinte soha nem vásárolt könyvet. A lakosság negyede (25%) évente néhány alkalommal, 9%-a legalább félévente, 7%-a legalább negyedévente vásárol könyvet, és csupán 1% azoknak az aránya, akik havi rendszerességgel tették ezt.

Aki olvas, okosabb

Nem véletlen, hogy mind kevesebben áldoznak a szűkös családi költségvetésből könyvekre és ha igen, akkor inkább a gyerekeknek vesznek könyvet, nekik is leginkább karácsonykor. Csakhogy ez nem elég, a 15 évesnél fiatalabb gyermekek olvasási szokásait az befolyásolja és alakítja leginkább, hogy látják-e a szüleiket, barátaikat is olvasni. A válasz nem, ezért a 7–15 éves korosztály 40%-a felesleges időpocsékolásnak tartja az olvasást. A Szabványosított Mérések Nemzeti Intézete (NÚCEM) által 2019-ben végzett felmérés szerint azoknak a gyerekeknek, akik sokat olvasnak, sokkal jobb a szövegértő képessége, mint a ritkán vagy egyáltalán nem olvasó társaiké. Ezen a téren bőven van mit behoznunk, a PISA-felmérések rendszerint azt mutatják ki, hogy a szlovákiai gyerekek szövegértése alulmúlja a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési szervezet (OECD) tagállamainak átlagát.

A legtöbb ember ajándékba vagy saját magának is leginkább ajánlások és az interneten vagy a sajtóban olvasható recenziók alapján választ könyvet. A fiatalok azonban gyakran döntenek a borító alapján is. További szempont lehet a már ismert szerző, és gyakran befolyásolják a vásárlókat a könyvesboltokban kihelyezett népszerűségi listák is. Ezekről azonban tudni kell, hogy gyakran finoman szólva kozmetikázzák a valóságot, azokat a könyvet helyezik az első helyekre, amelyeknek a kiadója ezért többet hajlandó fizetni. A legjobb ezért, ha olvasni szerető, jó ízlésű ismerőseink ajánlására, vagy a saját megérzéseinkre hagyatkozunk. A könyvben ugyanis az a jó, hogy ha nem ragad meg elsőre, félre lehet tenni, vissza lehet térni hozzá, elolvasás után pedig el is lehet ajándékozni. Néhány kedvenc, értékes és szükséges darabon kívül tényleg nem kell mindet megtartani, amit már elolvastunk. Ha továbbadjuk, azok is örömüket lelhetik benne, akiknek nem telne könyvvásárlásra, vagy eszükbe sem jutott volna épp azt a könyvet kézbe venni.

Miért érdemes olvasni?

1. Akik rendszeresen olvasnak, azoknak nagyobb, választékosabb a szókincsük. A Kaliforniai Egyetem tanulmánya szerint a gyermekkönyvek 50%-kal több ritkán előforduló kifejezést tartalmaznak, mint a felnőtteknek szóló tévéműsorok vagy a felsőfokú végzettséggel rendelkező felnőttek átlagos beszélgetése.

2. Az olvasó emberek agytevékenysége nem lassul olyan iramban, mint azoké, akik nem forgatnak könyveket. Az olvasás javítja az emlékezőképességet is, a rendszeres olvasóknál 2,5-szer kisebb az Alzheimer-kór kialakulásának kockázata.

3. A Social Science and Medicine szociológiai és orvostudományi szaklap által végzett felmérés szerint azok, akik több mint 3,5 órát olvastak hetente, 23 hónappal hosszabb ideig éltek, mint egyáltalán nem olvasó társaik.

4. Az olvasó ember értelemszerűen jobb kommunikációs képességekkel rendelkezik, hiszen nagyobb a szókincse, a fantáziája, jobban ki tudja fejezni a gondolatait.

5. Az olvasás magasabb intelligenciát, jobb elemzőképességet és koncentrációs képességet is jelent, emiatt a sokat olvasó gyerekek minden tantárgyból jobbak.

6. Nem csak okosabbak, de együttérzőbbek is az olvasó emberek, hiszen bele tudják élni magukat mások helyzetébe. Ez azonban a Science magazin szerint csak a szépirodalmat olvasókra érvényes, a tényirodalom kedvelőire nem.

7. Az olvasás csaknem 70%-kal képes csökkenteni a stressz érzését, egy könyvben elmélyülni a relaxáció legjobb módja, hiszen ilyenkor megfeledkezünk a gondjainkról. Az elalvást is segíti, mert a villózó képernyővel ellentétben a könyvolvasás nyugtat.