Jó szomszédok egymás között

Vasárnap

Sok éve hallgatjuk már, hogy a szlovák–magyar kapcsolatok soha nem voltak olyan jók, mint most, és régtől tudjuk azt is, hogy a jószomszédi viszony ára mifelénk a kényes témákról való hallgatás. Ezt az állóvizet kavarta most fel Ivan Korčok szlovák külügyminiszter, amikor magyar kollégájától számonkérte Magyarország szlovákiai beruházásait és aktivitásait.

Történt mindez október 5-én Pozsonyban, a két külügyminiszter hivatalos találkozóján. Szijjártó Péter a sajtótájékoztatón Korčok szavaira nem reagált érdemben, mindebből pedig arra következtethetünk, hogy a magyar politikusok ezután sem fogják jelenteni a pozsonyi külügynek, mikor, milyen rendezvényre ruccannak át Szlovákiába, és a magyar kormány arra sem fog engedélyt kérni, hogy itteni szervezeteket támogasson vagy ingatlanokat vásároljon – amíg ezt megteheti.

Mit értett meg Péter?

Az előzetes bejelentésre semmi nem is kötelezi őket, ha nem hivatalos, állami látogatásra jönnek, akkor csak az ízlésük szabhat gátat annak, kinek a meghívását fogadják el, és hol mit mondanak. A támogatásokkal majdnem ugyanez a helyzet, mert azt, hogy kinek és mennyit ad, mindig az ajándékozó határozza meg, és egyelőre nincs olyan törvény Szlovákiában, amely megtiltaná a külföldi támogatások elfogadását. A két ország egyébként államközi egyezményt kötött 2004-ben, éppen az első Orbán-kormány idején elfogadott kedvezménytörvény szlovákiai hatásait rendezendő, ugyanis már Dzurindáék sem értettek egyet azzal, hogy Budapest „zsebpénzzel” támogassa a magyar iskolaválasztást Szlovákiában. Az egyezmény értelmében a támogatást nem pénz, hanem tanszerek formájában kapták a diákok. 2010-től viszont, amikor ismét a Fidesz került kormányra, visszatértek a korábbi gyakorlathoz. Erről említést tett Korčok is, kérve, hogy tartsák be a 2004-es egyezményben foglaltakat.

Közben érdemes látni azt is, hogy Magyarországon 2017 óta hatályos a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvény, amely egy nyilvántartás vezetését teszi kötelezővé, tehát Magyarország kormánya egy ideje már nemcsak tudni szeretné, miből gazdálkodnak a külföldről támogatott szervezetek, hanem tudja is. Ez pedig nyilván Korčok számára sem ismeretlen, ezért is szólhatott oda a közös sajtótájékoztatón ravasz mosollyal Szijjártónak, hogy „Péter megértette kérésünket”. Mindezt megelőzően egy ötpontos listát nyújtott át neki azokról a kérdésekről, amelyekről a jövőben tárgyalni fognak. Ha nem ők, akkor a szlovák–magyar vegyes bizottságok, amelyek 1995 óta léteznek (és egyeztetnek hasonló témákról inkább kevesebb, mint több eredménnyel).

Törvény a földről?

Komolyabb változás vélhetően most sem fog történni, mert annak, amit Korčok Magyarország dél-szlovákiai terjeszkedésének nevez, csak törvényekkel lehet gátat szabni. A szlovák külügyminiszter kilátásba is helyezte az idegen országok általi földvásárlást szabályozó törvényt, válaszul arra, hogy Magyarország 400 millió euró keretösszeggel (ebből 280 milliót a kormány a költségvetésből különített el) tőkealapot hozott létre, amelynek állítólagos célja a termőföld vásárlása a kelet-közép-európai régióban. A szlovákiai földhivataloknak október 15-ig kellett jelenteniük a külügyminisztériumnak, folyamatban van-e náluk más állam szlovákiai ingatlanhoz fűződő tulajdonjogának bejegyeztetése. Az információk birtokában akarja a tárca kidolgozni a törvényjavaslatot – bizonyára Magyarországra szabottan, mint azt tette Szlovákia az állampolgárságról szóló törvény esetében is, tizenegy évvel ezelőtt.

Természetesen minden országnak joga van törvénybe foglalni, milyen feltételekkel vásárolhatnak a területén külföldi jogi személyek termőföldet – ezt Magyarország is megtette még 2013-ban. Abban a földtörvényben pedig az áll, hogy „föld tulajdonjogát sem az államon kívüli más állam, illetve annak valamely tartománya, helyhatósága, ezek bármely szerve, sem bizonyos kivételekkel külföldi jogi személy nem szerezheti meg.”

Felújított örökségünk

Ha Szlovákiában lenne rá politikai akarat és koalíciós egyetértés (vagy ha Matovič nem adósa Szijjártónak a Szputnyik-ügy miatt annyival, hogy az OĽaNO blokkolni fogja a törvényt), akkor ezen senki sem ütközhetne meg, sőt vélhetően az ellenzékből is sokan megszavaznák, hiszen a termőföld tulajdonjogával kapcsolatos szabályozás minden államnak joga, sőt érdeke is.

A törvényt biztosítékként akkor is elfogadhatják, ha a magyar kormány valóban visszavonta a külföldi földvásárlásról szóló határozatát. A szlovák külügyminisztérium szerint ez azt követően történt, hogy Edurard Heger szlovák kormányfő a Mária Valéria híd átadásának 20. évfordulója alkalmából október 11-én találkozott Párkányban Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel. Ivan Korčok szerint Orbán Viktor már másnap levelet küldött Hegernek, hogy eláll szlovákiai földvásárlási szándékától. Arról, hogy a 400 millió eurós befektetési alapot sem hozná létre, a magyar kormány nem adott ki nyilatkozatot.

Más kérdés az ingatlanok felújítása, amelyre ugyancsak alapítványt hozott létre idén a magyar állam. A Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány 16 milliárd forintos vagyont, többek között egy lendvai welnessközpontot és egy erdélyi szállodát is kapott a kormánytól. Célkitűzése „a közép-európai régió egyes műemléki vagy műemléki védelemben nem részesülő, de kulturális, történelmi, művészeti, építészeti értékkel rendelkező és magyar vonatkozású történelmi, kulturális öröksége, művészeti gyökere, múltja, hagyománya szempontjából jelentőséggel bíró” épületeinek állagmegóvása, felújítása, fenntartása.

Tény, hogy sok szlovákiai magyarlakta település temploma vagy egyéb műemléke (például az idén átadott borsi kastély) sem újult volna meg magyarországi pénzek nélkül, és tény az is, hogy ezek az épületek itt maradnak, a szlovákiai lakososokat szolgálják. Azokat a polgárokat, akik (mert ezt is fontos megjegyezni) a szlovák püspökségeiktől vagy a pozsonyi műemlékvédelmi alaptól hiába kértek pénzt a felújításokra.

Megosztó szétosztás

A külhonba irányuló magyar támogatási rendszerrel talán nem az a fő baj, ami Ivan Korčokot irritálja. Tehát nem az, hogy létezik, hanem hogy hogyan működik. Az, hogy bennünket, szlovákiai magyarokat is megoszt, és míg a budapesti kormány elkötelezett hívei itteni jóváhagyással, számolatlanul kapják a pénzt, addig a „ballibsinek” titulált többieknek nem jár, mert nem járhat. Vagyis ideológiai alapon, függetlenül eredményektől, teljesítménytől, vagy lapok esetén olvasottságtól, hogy egy kicsit haza is beszéljünk. Azt is látja, akinek van szeme, hogy a magyarországi támogatások haszonélvezője egy viszonylag szűk kör, és miközben a közösségnek épül, szépül valami, azért egész családok is jól élnek a „nemzetmentő” tevékenységből. Sokszor mintha ez volna az egyetlen cél, mert az említett közösség sem szellemében nem növekszik, sem számában nem gyarapszik (még a felújított templomok, vadonatúj óvodák hatására sem).

Tapasztalatból tudjuk, hogy az említett beruházások helyenként a közösséget sem építik, hanem megosztják. Van, ahol a roma gyerekek nem kívánatosak a magyarországi támogatással épült óvodában, van, ahol felekezeti alapon válogatnak, máshol meg mindenki jöhet – akár az új lakónegyedekbe, bérlakásokba költözött szlovák családok gyerekei is. Ami önmagában nem lenne baj, ha nem jelentenék ki már a beiratkozáskor, hogy csak azért választották a magyar óvodát, mert az önkormányzati szlovák intézményben nincs hely, és majd az iskolakezdés előtti utolsó évben, amikor a lakhelye szerinti óvoda köteles felvenni, átíratják a gyereket. Ebből nehezen lesz több magyar elsős, pedig mintha az lett volna az eredeti cél…

Történelemről ne beszéljünk?

Ha tehát akad bírálni való a magyar állam külhoni támogatási politikájában, akkor az ez az urambátyám stílusú szétosztási módszer. A szlovák külügyminiszter persze, nem ezt kifogásolja, hanem hogy Magyarország nem egyeztet és nem kér engedélyt, mielőtt bármit adna Dél-Szlovákiának, és hogy a budapesti politikusok sajátos történelemértelmezésüket hangoztatják Szlovákiában. Miközben a szlovák kormányok összetételtől függetlenül rendre hanyagolják déli régióinkat, és akár örülhetnének is, hogy valami oda is jut. Hogy az előzetes konzultáció alatt pontosan mit értett Korčok, azt nem tudni, mert az európai jogszabályok alapján nincs szükség az engedélyére ahhoz, hogy Magyarország annyit költsön az itt élő magyarokra, amennyit csak akar.

A szlovák sajtó egyhangúan dicsérte Korčokot, amiért ilyen bátran próbál gátat szabni Orbán Viktor hatalmi ambícióinak és szavazatszerzési törekvéseinek. De arról már nem írtak, hogy épp ideje volna konzultálni a Beneš-dekrétumokról is, amelyek ugyan érvénytelenek, de a szlovák hatóságok még mindig rájuk hivatkozva fosztanak meg magyar nemzetiségű állampolgárokat a vagyonuktól – például a 4-es autópálya nyomvonala mentén. És már itt is vagyunk a közös történelem interpretálásánál, ami elindította ezt a diplomáciai csörtét.

Több jel is arra utal, hogy a fenti témák a következő időszakban terítéken maradnak, legyen szó a magyar állam szlovákiai aktivitásairól, vagy a külhoniaknak megítélt támogatásokról. Jó lenne bízni abban is, hogy a frissen megalakult egységes szlovákiai magyar párt, a Szövetség is hozzá tud valamivel járulni a nézőpontok közelítéséhez, elvégre létrejöttének is ez volt az egyik deklarált célja. Nem lehet viszont elütni ezeket a kérdéseket azzal, hogy a problémás ügyekről ne beszéljünk, a kisebbségeket ne emlegessük, túlságosan ne is támogassuk, és akkor ismét rendkívül jó szomszédok leszünk. Ezt a receptet már kipróbálták néhányszor az elmúlt száz év során, és ha bevált volna, akkor most, 2021-ben nem ott tartanánk, ahol tartunk.

Érdekes

Magyarországi befektetések Szlovákiában

* 3800 vállalkozó kapott támogatást összesen 60 millió euró értékben, ebből Szijjártó szerint 117 millió euró értékű befektetés jött létre

* Szlovákiai agrárvállalkozók támogatására 16 milliót költött Magyarország, több mint 1500-an kaptak 5–15 ezer eurónyi összeget

* A borsi Rákóczi-kastély felújítását Magyarország 8,37 millió euróval támogatta, Szlovákia 10 ezer euróval

* Júniusban a magyar külügyminisztérium megvásárolta a kassai Fő utcán a Csáky–Dessewffy-palotát, valamint egy másik történelmi épületet (a két ingatlan hozzávetőleges ára 4 millió euró)

* 96 magyarlakta településen 101 templom felújítására több mint 4 millió eurót költöttek, egyedül a komáromi Szent András-templom 1 millió eurót kap

* A magyar állam a Kárpát-medencei Óvodafejlesztési Program keretében 27 óvoda felépítését és 168 felújítását/fejlesztését támogatta 35 millió euróval

A teljes írás a nyomtatott Vasárnap 2021/42. számában jelent meg!

Aki vásárlás helyett előfizetné a Vasárnapot, az most egyszerűen megteheti: https://pluska.sk/predplatne/vasarnap/#objednat-tlacene

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa a Vasárnap.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?