Nyár közepéig úgy tűnt, nem lesz komolyabb gond a 2020-as évjárattal a szőlőkben. A szűnni nem akaró, nagy mennyiségű júliusi és augusztusi csapadék viszont előcsalogatott egy ritka kellemetlen vendéget, a feketerothadást.
A dél-szlovákiai szőlészek többsége az idei évet valószínűleg a 2010-es és 2014-es mellé sorolja majd, akkor esett ugyanis annyi csapadék, hogy egyetlen bevethető növényvédelmi módszerként csak az imádkozás maradt. A 2020-as szüretek augusztus második felében megkezdődtek, a termés nagy része viszont szeptember folyamán kerül a pincékbe, a tokaji borvidékhez tartozó területeken pedig még később. Úgy tűnik, az idei év réme egy Észak-Amerikából származó, felénk eddig komolyabb pusztítást csak ritkán végzett betegség, a feketerothadás.
2020 esős nyara
A kánikula és a sok eső kombinációja nyár közepén állandó jelleggel benne tartotta a nedvességet a légkörben és a szőlőültetvényekben, magyarázza Sütő Zsolt, az érsekújvári járásbeli Kürt községből. „Aki nem permetezett előzetesen 7-10 naponta, annál a feketerothadás nagy pusztítást végzett. A rizlingek esetében 30-40 százalékos veszteséggel kell számolnunk, ha száraz marad az idő, talán beszáradnak a rothadó bogyók, és menthetjük, ami menthető” – mondja a Strekov 1075 borásza. Egyben hozzáteszi, hogy mivel néhány éve átálltak a bio növényvédelemre, ez is nehezíti a helyzetüket. „Mi a szőlő immunrendszerére építünk, azt próbáljuk erősíteni. Ezzel a mértékű fertőzéssel viszont a szőlő már nem tudott mit kezdeni, nincs a biológiai növényvédelemben erre intelligens megoldás. A pinot noirt és az oportót szedtük eddig, mert az esőben meghíztak. Semmi nagy durranást nem várok idén, a szentlőrinci viszont olyan szép, mint eddig sosem, a korai kék fajták, úgy tűnik, megúszták” – magyarázza a helyzetet Sütő Zsolt.
Két hét késés Tokajban
A tokaji térségben szintén a csapadékos nyár és a feketerothadás okozza a gondokat, erősítette meg kérdésünkre Vladimír Szathmáry, a nagytoronyai Ostrožovič borászat szőlésze. „Havonta négyszáz milliméter csapadék, az nagyon sok, hisz egyes években az évi összcsapadék szokott lenni ötszáz körül. Nehéz volt a talajt rendben tartani, nemcsak mert olyan gyorsan nőtt a gyom, hanem mert be sem tudtunk menni a sorokba. Be kellett vetni a keményebb kémiai növényvédő szereket, mert a hatvan hektárnyi termőültetvényünk 3-4 százalékában kárt tett a feketerothadás, a peronoszpóra és a szőlőorbánc, főleg az alacsonyabb fekvésű területeken.” Mint mondta, a szüret a tokaji térségben idén az eddigiek alapján két hetet késik, mivel a sok nedvességtől gyorsan nő a szőlő, viszont a kevesebb napsütés miatt lassabban érik. „Szeptember közepén legfeljebb kármentő szüret lesz, és elkezdjük szedni a friss, aromás borokhoz való fajtákat, például a sárga muskotályt. A hagyományos tokaji fajták, a furmint és a hárslevelű pedig csak ezek után kerülnek sorra, októberben” – teszi hozzá Szathmáry.
A lisztharmat visszavág
Ahol tavasztól kezdve komolyan vették a lisztharmat elleni védekezést, ott a feketerothadás sem tudott annyira kibontakozni, állítja Tamašek Zoltán növényvédelmi szakember. „Április 20-tól június 15-ig nagyon erős lisztharmatnyomás volt tapasztalható a szőlőkben. Aki nem figyelte állandóan a helyzetet, és heteket várt a lisztharmattal, annak a későbbi esős időszakban sokkal intenzívebben jelentkezett a feketerothadás is. A sok eső hatására június-júliusban előjött a peronoszpóra, tapasztalataim szerint szinte mindenkinél megjelent, ha védekezett ellene, ha nem. Később hiába száradtak fel a szőlők, a lisztharmatos fürtök tovább rothadtak, társult hozzájuk a szürkepenész és a muslicák is.” Tamašek szerint ez nem lokális probléma. „Idén ez van a Kis-Kárpátokban, a Somlón, a Balatonnál, Villányban, de még Tokajban is. Aki idén komolyabban vette a lisztharmatot, és előzetesen is védekezett, az jobban járt.” Hozzáteszi továbbá, hogy tízévente mindig van két-három kiszámíthatatlan, extrém csapadékos év, amikor a szőlésznek csak az előzetes, preventív védekezés marad, ennek szükségessége pedig előre nem látható.
Kivétel erősíti
Találtunk azért olyan borászatot is, ahol idén elmarad a világvége. Kisújfalun, a Mátyás Családi Pincészetnél elégedettek az idei terméssel. „Hál istennek jobb helyzetben vagyunk, mint a szomszédos Kürt. A leánykával kezdtük a szüretet, megvan már a tramini is, most szedjük a fehér burgundit. 20-21-es cukorfokokkal, szép savakkal, az évjárattal eddig elégedettek vagyunk” – árulta el kérdésünkre Mátyás András. Elismeri azonban, hogy kivételes helyzetük annak is köszönhető, hogy ültetvényeik a helyi szőlőhegytől némileg elszigetelten, egy táblában találhatóak, szomszédjuk jóformán csak az erdő. Egyébként szintén bioművelést alkalmaznak. „Huzatos délnyugati fekvésben vagyunk, háromszor permeteztünk csak idén, az elég is volt, elkerültek a betegségek” – jegyzi meg.
A Párkány melletti Muzslán a kürti csapadékmennyiségnek csak a felét kapták, magyarázza Fábri Marian szőlész. „A nyugat felől érkező esőket a kürti dombok úgymond elvitték, ők jeget is kaptak. Nekünk talán a Duna közelsége is segített. Volt peronoszpóra és lisztharmat is, de ahogy látom, a legtöbben itt megbirkóztak vele” – teszi hozzá.
Nincs két egyforma évjárat, mindegyik más kihívás elé állítja a szőlészeket és borászokat, figyelmeztet Tamašek Zoltán. „Pont ezért nehéz, és pont ezért szép, ez az időjárásbeli változatosság garantálja, hogy évjáratonként mindig más ízekkel találkozhatunk a borokban.”
A teljes írás a nyomtatott Vasárnap 38. számában jelent meg!
Aki vásárlás helyett előfizetné a Vasárnapot, az most egyszerűen megteheti: https://pluska.sk/predplatne/vasarnap/#objednat-tlacene
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.