A háború éve. Mi minden történt tavaly?

Vasárnap

2020 a vírus, 2021 az oltás, 2022 pedig a háború éveként marad meg az emlékezetünkben. De ahhoz, hogy tényleg meg is maradjon, érdemes átismételni, mi minden történt tavaly.

Sokan csak február 24-től számítják 2022 eseményeit, hiszen Oroszország akkor támadta meg Ukrajnát. Ehhez képest tényleg nem is igazán történt január és február folyamán semmi említésre méltó. Januárban mosolyogtunk a kazakokon, hogy utcára vonultak a megdrágult autógáz (LPG) miatt, eltörölték ugyanis az arra vonatkozó hatósági ársapkát. A több hetes utcai zavargásokat végül orosz katonai egységek segítségével sikerült beszüntetni. Ami az orosz állami tévében megy, onnan már nincs visszaút, háború lesz, méghozzá egy szimbolikus dátumon, például 2022. második hó huszonkettedikén – nyilatkozta a Vasárnapnak adott interjújában 2022 januárjában Grigorij Mesežnikov orosz származású szlovák politológus. Persze, ez is egy nézőpont – mosolyogtunk elnézően.

Csütörtököt mondott a béke
Február 20-án vasárnap aztán véget ért a pekingi téli olimpia. A kínai elnök megkérte Putyint, hogy várja meg az olimpia végét, és csak azután támadja meg Ukrajnát, viccelődtek az interneten. Na persze, lapozzunk.

Lapoztunk, és másnap, vagyis hétfőn Vlagyimir Putyin orosz elnök televíziós beszédében elismerte a kelet-ukrajnai szakadár donyecki és luhanszki területek függetlenségét, népköztársaságoknak nevezve őket. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök akkor még frissen borotválva, öltönyben mondott tévébeszédet, üzenve mindenkinek, hogy Ukrajna területe marad a régiben, és kérik vissza a 2014-ben elfoglalt Krím-félszigetet is. Csütörtökön aztán megindultak az orosz harckocsik és rakéták, Oroszország tényleg megtámadta Ukrajnát.

Először az ukrajnai repülőtereket lőtték, hatástalanítva az ország légvédelmét, de lakóépületekbe is jócskán csapódtak rakéták, így nyilvánvalóvá vált, hogy az oroszok által csak különleges hadműveletnek nevezett akció több, nem csak célzott katonai beavatkozás, hanem szisztematikus pusztítás.

Hogy mi volt az oroszok pontos terve, talán csak évek múlva tudjuk meg. A világ azt várta, hogy Ukrajna három napon belül összeomlik, Putyin az ország élére ülteti a saját oroszbarát kormányát, és véget ér a villámháború. Villámháborúk viszont a tapasztalatok alapján nincsenek, vagy ha vannak is, el szoktak húzódni. Zelenszkij és családja élete állítólag perceken múlt, végül az oroszok, bár behatoltak Kijevbe, nem tudták elfoglalni a várost. Délen nagyon hamar egészen a Dnyeper torkolatáig vonultak. Március 2-ra már Herszonban voltak, de elfoglalták a harkivi és a zaporizzsjai régiók nagy részét is. A nyugati világ vezetői úgy döntöttek, pénzzel és fegyverrel támogatják Ukrajnát. Zelenszkij elnök már nem öltönyben, hanem zöld katonai pulóverben, szakállat növesztve jelentkezett be szinte naponta, és azt ígérte, megvédik Ukrajnát. Senki nem hitte, hogy lehet erre akárcsak egy csepp esélyük. Sokan elmenekültek Ukrajnából, sokan közülük közben már vissza is mentek. Sokan pedig még itt vannak, és érkeznek újak is.

Kicsik is tudnak győzni

Aztán tavasz folyamán másodszor is megtörtént, amit lehetetlennek gondoltunk: Ukrajna nem omlott össze az orosz támadástól, a segítségnek és saját katonái elszántságának köszönhetően feltartóztatta, augusztus-szeptemberben pedig több régióból kiszorította az oroszokat. Kiderült, hogy az oroszok a megszállt területeken terrorizálták a lakosságot, kínozták és tömegsírokba lövöldözték a civileket. De kiderült az is, hogy a világ második legerősebb hadseregének tartott orosz haderő komoly hiányosságokkal küszködik, és sem technológiailag, sem a vezetése tekintetében nem annyira ütőképes, mint amilyennek mutatta magát.

Közben Magyarországon parlamenti választást tartottak, amely ismét a Fidesz-KDNP kétharmados győzelmével zárult. Április 3-án a Márki-Zay Péter mögé felsorakozott ellenzéki pártok az eddigieknél is nagyobb kudarcot könyvelhettek el. Budapesten viszont alig akadt választókerület, ahol a Fidesz tudott győzni. Márki-Zay Péter végül az országgyűlési képviselői mandátumát sem vette át. „Akkorát nyertünk, hogy a Holdról is látszik, de Brüsszelből biztosan” – értékelte az eredményt Orbán Viktor, aki összességében véve az ötödik, sorozatban pedig a negyedik kormányát alakította meg májusban. Ekkor már azt is tudtuk, hogy az őt beiktató Áder Jánost Novák Katalin váltja a magyar államfői poszton. Néhány nappal később Svédország és Finnország az orosz agresszió hatására benyújtotta felvételi kérelmét a NATO-ba. Támogató szavazatát Törökország feltételhez kötötte, Magyarország pedig majd csak 2023-ban szavaz róla.

Franciaországban még tavasszal újraválasztották Emnanuel Marcon elnököt, nyáron pedig az FBI házkutatást tartott Donald Trump volt amerikai elnöknél. Kicsit előre szaladunk: ősszel Hszi Csin-ping kínai elnököt is megerősítették pozíciójában, tehát ő is velünk lesz még egy darabig. A tavasz legszomorúbb történése címet viszont nem ők kapják, hanem Mariupol ostroma. Az Azovi-tenger partján fekvő félmilliós várost az oroszok gyakorlatilag eltörölték a föld színéről. Úgy, hogy nagyrészt oroszok lakták.

Jöttmentek és korszakalkotók

Júliusban a brit konzervatív pártban sokadik próbálkozásra megbuktatták Boris Johnson párt- és miniszterelnököt, de szeptember elejéig hivatalban maradt. Utódja Liz Truss lett, az utolsó brit kormányfő, akit még II. Erzsébet nevezett ki. A királynő ugyanis, miután júniusban nagy pompával megünnepelték 70. uralkodói jubileumát, szeptember 8-án elhunyt. Szeptember 19-i temetési szertartása talán az egész 21. század legnagyobb diplomáciai eseménye volt, de az elmúlt 50 évé biztosan. Utódja fia, III. Károly lett, aki hamarosan új miniszterelnököt nevezett ki Rishi Sunak személyében, Liz Trusstól ugyanis adópolitikai tervei miatt pártja nagyon hamar megvonta a bizalmat.

Októberben Jair Bolsonarótól is elbúcsúztunk, ugyanis a korábbi elnökük, Lula ismét győzni tudott a brazil elnökválasztáson. Giorgia Meloni személyében az olaszok is új miniszterelnököt kaptak, először vezeti nő a csizma alakú országot.

 

Mindenért többet fizetünk

Nyár végétől a fő témák egyike már az volt, mivel fog fűteni télen Európa, uniós szinten ugyanis egyezség született, hogy fokozatosan leválunk az orosz fosszilis nyersanyagokról. 2022/23 tele megoldottnak látszik, hiszen a gáztározókat sikerült feltölteni, ráadásul Szlovákia és Magyarország is haladékot kaptak, így hozzánk még érkezik csővezetékes orosz gáz és kőolaj. Kérdés viszont, hogy mivel helyettesítjük ezeket hosszú távon, és hogy a nyersanyagok piacán kialakult helyzet okozta inflációs hullám anyagi terheivel hogyan birkózunk meg. Drágábbak az alapélelmiszerek, az üzemanyagok, és mindenért többet fizetünk, mint a háború előtt. Már ha jut, mert bár Szlovákiában nem tapasztaltunk ellátási hiányt, Magyarországon az ősz folyamán nem volt ritkaság, hogy a benzinkúton nem volt benzin, a boltok polcain pedig cukor.

Szeptember végén részleges mozgósítást rendeltek el Oroszországban, hogy pótolják az Ukrajnában elesett vagy megsérült orosz katonákat. A hírre több százezer orosz menekült külföldre.

Happy end és Matovič nélkül?

Októberben két szörnyű tragédia rázta meg Pozsonyt. Először egy ittas sofőr hajtott a Zoch utcai buszmegállóba, öt diák halálát okozva. Majdnem két héttel később a Vár úton található melegbár előtt pedig egy 19 éves fiatalember lelőtt két embert, majd magával is végzett.

November 15-én lengyel területre esett egy orosz rakéta, ketten meghaltak. Néhány óráig kérdés volt, mit lép a NATO, hiszen egy tagországának a területét érte támadás. Végül annyi derül ki, hogy a rakéta ugyan orosz gyártmányú volt, de az ukrán légvédelem használta. Ekkorra már az is egyértelművé vált, hogy az oroszok hideg telet szánnak az ukránoknak, mivel folyamatosan az energetikai infrastruktúrát lövik, hogy még áramellátás se legyen. Az ukránok válaszképp oroszországi célpontokat támadtak, főleg drónokkal.

Ősszel otthagyta a kormánykoalíciót az SaS, mondván, hogy amíg Igor Matovič a kormány tagja, ők nem vesznek részt a kormányzásban. Majd polgármestereket és megyei tisztviselőket választottunk, mindkét esetben meglepően jól szerepelt a Szövetség.

A magyaroktól a Mikulás elvitte az üzemanyag-ársapkát, amely 2021 novemberétől volt érvényben, így már ott is vége az olcsó tankolásnak. Jó egy hétre rá pedig a szlovák kormány is megadta magát, hiszen a parlament december 15-én megvonta a bizalmat Eduard Heger kabinetjétől. Így aztán az előrehozott választások felé araszolunk. Persze csak ha közben nem találnak ki mégis valami mást. Lapzárta közben még úgy tűnt, januártól mégis Heger kormánya folytatja, de már Matovič nélkül.

2022-ben tehát minden elképzelhetetlen megtörtént, és mindennek az ellenkezője is. Bár visszacsinálni már semmit nem lehet, de talán túl sokan nem élték túl ezt az évet azok közül, akik pedig túlélhették volna.


A teljes írás a nyomtatott Vasárnap 2023/1. számában jelent meg

Aki vásárlás helyett előfizetné a Vasárnapot, az most egyszerűen megteheti: https://pluska.sk/predplatne/vasarnap/#objednat-tlacen

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa a Vasárnap.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?