Akik a háttérből mozgatják a szálakat – magyar hivatalnokok a szlovák közigazgatásban

Május 7-én, a pozsonyi Nová Cvernovka kulturális és közösségi központban került sor a Pozsonyi Magyar Hivatalnokklub alakulóülésére. Már ezen az eseményen is

nyolc minisztérium húsz magyar nemzetiségű szakembere vett részt.

További harminc tisztviselőt hívtak még meg, de az is kiderült, hogy tucatnyian vannak még, akiket érdemes lenne bevonni a klub működésébe.

„Azt gondolom, hogy a végső szám ennél még sokkal magasabb lehet, mert most van egy nagyjából hatvan főt tartalmazó listánk” – árulta el Ravasz Ábel, az oktatási miniszter tanácsadója. Ő – a Bél Mátyás Intézet emeritus elnöke – az egyik fő kezdeményező, így nem véletlen, hogy a klub az intézet szakmai égisze alatt jött létre.

Ha magától nem, hát szervezetten

„A korábbi évtizedekben szorosabb volt a kapcsolat a pozsonyi központi államigazgatásban dolgozó magyar hivatalnokok között, politikai hovatartozástól függetlenül. Ez nagyon hasznos volt a közösségünk számára, hiszen jobban áramlottak a közérdekű információk az egyes tárcák között, és végső soron jobb volt a szlovákiai magyar közeg rálátása az aktuális szakpolitikai döntésekre. Kezdeményezésünk ezt az együttműködést szeretné újjáéleszteni, keretet nyújtva a még ma is létező pozsonyi magyar hivatalnoki szféra újraszerveződésének” – mondta Ravasz.

A találkozón mindenki ismertette saját jelenlegi munkakörét, és többen beszámoltak az utóbbi hónapokban elért sikereikről is.

A szakértelemnek ugyan nincs nemzetisége, viszont annak van hozzáadott értéke, ha a nemzetiségi közösségek szakértői, hivatalnokai megszervezik saját magukat. Ez a klub lehetőséget ad arra, hogy jobb minőségű szakpolitikákat dolgozzunk ki, és hogy többet tudjunk arról, ki mindenki segíthet ebben

– hangsúlyozta Horony Ákos, kisebbségügyi kormánybiztos, aki az alakulóülésen bemutatta saját jelenlegi munkáját is.

Nem érdekképviselet, de lehetőség a jobb együttműködésre

Ravasz kiemelte, hogy gyakorlati szinten a kialakuló kapcsolati háló azt is jelentheti, hogy gyorsabb és hatékonyabb lehet az ügyintézés az egyes hivatalok között például kisebbségi kérdésekben. Persze, hozzáteszi, a minisztériumi hivatalnokok munkáját belső irányelvek és etikai kódexek határozzák meg, tehát ez az esetleges pozitívumok ellenére sem nevezhető nemzetiségi alapú érdekképviseletnek.

Az viszont fontos, hogy a szlovákiai magyarok tudatosítsák: minden minisztériumban vannak olyan magyar érzésű emberek, akik odafigyelnek arra, hogy a kisebbségi érdekek is felmerüljenek egy-egy törvény megfogalmazásakor

– fogalmazott a tanácsadó.

Magyarok a közigazgatás élvonalában

Tény, hogy több magyar származású szakember dolgozik vezető beosztásban, köztük egy államtitkár is a Denisa Saková (Hlas) vezette gazdasági minisztériumban. Hodosy Szabolcs államtitkárként az energetikai kérdésekért felel. Bár nem államtitkári minőségben dolgozik, de Tomáš Drucker (Hlas) oktatási miniszter közvetlen tanácsadójaként Ravasz portfóliája is meglehetősen erős. Pathó Ildikó, a felnőttképzési főosztály igazgatója ugyancsak az oktatási tárcát erősíti. Valamint a közigazgatási hierarchia egyik magas posztján van Bíró Lajos is, a belügyi tárcához tartozó idegenrendészeti (migrációs) hivatal igazgatója.

Ravasz számítása alapján a hivatalnokklub első gyűlésén résztvevő minisztériumi munkatársak közül kilenc tartozik az adott terület felsővezetéséhez.

Összesen három olyan államtitkárról tudunk, akik beszélnek magyarul, bár nem magyar identitásúak, és az a tervünk, hogy fokozatosan meghívjuk őket is ezekre a találkozókra

– közölte a kezdeményező. Azt viszont nem fedte fel egyelőre, kik ők név szerint.

A Pozsonyi Magyar Hivatalnokklub következő találkozójára a nyári szünet után kerülhet sor. Az elképzelések szerint évente háromszor-négyszer ülnének össze.