Hónapok óta mindenkit a folyamatos áremelések foglalkoztatnak legjobban. Rengeteg féligazság, összeesküvés-elmélet és rémhír kering, az emberek attól félnek, hogy télen megfagyunk, éhen halunk, és sokan azt hiszik, a mostani válságot kizárólag az Oroszország elleni uniós szankciók okozták.
Horváth Mihállyal, a Szlovák Nemzeti Bank vezető közgazdászával arról beszélgettünk, mennyire súlyos a helyzet és milyenek a kilátások. Nagyon impozáns a szakmai életrajza, a Comenius Egyetem elvégzése után tanult Nagy-Britanniában a Yorki Egyetemen, nagydoktori fokozatot szerzett a St. Andrews Egyetemen, és öt évig kutatott az Oxfordi Egyetemen. Közben két szlovák pénzügyminiszter tanácsadója és különböző pénzügyi szakmai szervezetek tagja volt, oktatott a Yorki Egyetemen, 2020 óta pedig a szlovák jegybank vezető közgazdásza.
Honnan indult és hogyan sikerült idáig eljutnia? Minden gazdasági szakember azt mondja, hogy nagyon nehéz idők jönnek. Az átlagember számára ez mit fog jelenteni? Mekkora áremelkedés vár még ránk? Milyen mértékű inflációra számítanak? Mit tartana ideális intézkedésnek ő? Mi okozza leginkább az inflációt? Szakmai számítások alapján meddig növekedhet az infláció, mikor következik be a fordulópont? A magyarországi közmédiában folyton azt hallani, hogy a válságért és az árak emelkedéséért az Oroszország elleni uniós szankciók okolhatók, békét kell kötni, és helyreáll a világ rendje. Ilyen egyszerű ez? Miért a posztszocialista, közülük is a balti országokban a legmagasabb most az infláció? Meddig tarthat ez az árvágta? Lehet az előző válságokból bármilyen tanulságot levonni? Akinek van még Szlovákiában megtakarított pénze, annak mit tanácsolna, mibe fektesse? Akinek pedig egyre kevesebb a pénze, az min spórolhat?
Vrabec Mária interjúját elolvashatják a már kapható Vasárnapban!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.