Tritikálé mustra Szarvason

A rendezvény - a vendéglátó Tessedik Campus mellett - a Kruppa-Mag Kutató Kft., a Mezőmag Kft., a Gabonakutató Nonprofit Kft., az MTA Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézet, az MTA Növénynemesítési Tudományos Bizottsága, valamint a Magyar Növénynemesítők Egyesülete közös szervezésével valósult meg.

A szakmai nap fókuszában - ahogyan az előző években is - a tritikálé zöldhasznosítása, beltartalmi jellemzői, valamint malom- és sütőipari felhasználása állt.

A program levezető elnöke, Dr. Kruppa József címzetes egyetemi tanár volt, aki üdvözölte a rendezvény résztvevőit, majd Dr. Futó Zoltán, a Szent István Egyetem Agrár- és Gazdaságtudományi Kar dékánja – a mintegy 80 fős hallgatóság előtt – köszöntőjében elmondta, örömére szolgál, hogy a tritikálé termesztésével és hasznosításával kapcsolatos érdeklődés évről évre nő és ennek köszönhető, hogy e feltörekvő kalászos gabonával kapcsolatos ismeretek közzététele és megvitatása egy önálló rendezvény keretein belül történik immár ötödik éve.

Az érdeklődők 7 szakmai előadást hallgathattak meg e fiatal gabonanövényről. A tritikálé termesztés biológiai alapjairól, azaz a fajta ellátottságról és a jelenlegi vetőmag helyzetről Lukács József osztályvezető (NÉBIH) számolt be. Hangsúlyozta, hogy ma már korszerű magyar fajták és elegendő vetőmag áll rendelkezésre az egész Kárpát-medence termesztői számára.

„A tritikálé, mint tömegtakarmány – kitekintés a világba” című előadásában Dr. Orosz Szilvia címzetes egyetemi docens, az Állattenyésztési Teljesítményvizsgáló Kft. takarmányozási igazgatója bemutatta a tritikálé tömegtakarmány célú felhasználásának hazai, illetve külföldi tapasztalatait, valamint igazolta a tritikálé szilázs takarmányozási értékének jelentőségét.

Dr. Tömösközi Sándor, a Budapesti Műszaki Egyetem Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék docense előadásában a tritikálé őrlemények malom- és sütőipari felhasználásának lehetőségeit, e gabonanövény beltartalmi és minőségi adottságait ismertette.

E témához kapcsolódóan Langó Bernadett, a Gabonakutató Nonprofit Kft. Gabonakémiai és Technológiai Labor vezetője a szegedi tritikálé fajták keményítő, rost, cukor és ásványi elem összetevőinek vizsgálati eredményeit összegezte.

A martonvásári tritikálék zöldtakarmánycélú felhasználhatóságáról Dr. Megyeri Mária, az MTA Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézetének tudományos főmunkatársa számolt be.

A szarvasi tritikálé zöldtermés (szilázs) kísérletek eredményeit Dr. Futó Zoltán egyetemi docens, a Szent István Egyetem Agrár- és Gazdaságtudományi Kar dékánja foglalta össze, majd Iván Ferenc takarmányozási szakmérnök a hazai rozs és tritikálé szilázs előállítással kapcsolatos tapasztalatokat osztotta meg a résztvevőkkel.

Az előadássorozatot Gazsó János, a Mezőmag Kft. ügyvezetője zárta, aki bemutatta a több mint 30 éves cégének múltját, jelenét és elkötelezettségét a legjobb kalászos fajták kiváló vetőmag előállításában és terjesztésében. Ahogyan több kalászos fajnak, így a tritikálénak is az egyik legfontosabb dél-alföldi vetőmag előállítója, nemcsak szűkebb tájegységének, hanem Romániának, Szerbiának is termeszt vetőmagot. Szarvas közelében található vetőmagüzeme a legkorszerűbb tisztítóberendezésekkel áll a farmerek rendelkezésére.

A rendezvény két fő támogatója, az Első Pesti Malom és Sütőipari Zrt., valamint a Szegedi Sütödék Kft. jóvoltából a résztvevők a GK Szögedi Rozsbuza őrlemények felhasználásával készített pék- és cukrászipari termékeket kóstolhattak. A szakmai előadásokat követően az érdeklődők a közelben megtekinthették a tritikálé fajtabemutatót, ahol a nemesítők, termesztők és felhasználók között interaktív eszmecsere alakult ki.

Az V. Országos Tritikálé Nap kiváló alkalom volt arra, hogy e fiatal gabonanövény zöldhasznosításával, tömegtakarmányként való felhasználásával, valamint malom- és sütőipari perspektívájával még behatóbban megismerkedhessenek a rendezvény résztvevői. 

Szegedi Gabonakutató