Porfelhő a traktorok nyomában

Nem ritka látvány manapság a felszálló porfelhő látványa a földeken dolgozó traktorok után. Szlovákia területének ugyanis 84 százaléka szenved a csapadékhiány miatt. Északon a talajnedvesség hiánya május közepére elérte a mínusz 80 millimétert. A csapadékhiány mellett a hosszú nappalok is hozzájárulnak a szárazság mértékének fokozásához, ami miatt több víz párolog el a talajból. „A csapadékhiányt öntözéssel próbáljuk pótolni, de a hiányzó esőnél is rosszabb az erős szél, ami gyorsan kiszárítja a talajt” – mondja Both Árpád csilizpatasi gazda.

A szárazság leginkább a tavaszi vetéseket veszélyezteti, de az ősziek is megsínylik majd azt, hogy nem áll kellő mennyiségű víz a rendelkezésükre ahhoz, hogy zavartalanul fejlődjenek. „Az őszi búza sok mellékhajtást eldobott, de a napraforgónak is nagyon hiányzik a víz, amire épp most lenne a legnagyobb szüksége” – mondja Kovács Péter lakszakállasi gazda.

Néhány helyen a gazdák úgy döntöttek, a mákot is kiszántják. A legelőkön is kevés és sovány a fű, így a télire bekészíthető széna is kevesebb lesz.

A klímaváltozás miatt a csapadék nagyon szélsőséges mennyiségben és időközönként hullik. Ezért a csapadékmentes periódusokban is nagyon fontos tényező a talajok vízbefogadó, illetve vízgazdálkodási tulajdonsága, víztartó képessége, kapacitása, a talajvíz mélysége, annak dinamikai változása stb.

A szárazság nemcsak közvetlenül hat a növényzetre, hanem közvetve is. A preemergens gyomirtáshoz ugyanis szintén hiányzik a bemosó csapadék, a szárazság miatt sok helyütt nem juttatták ki a preemergens szereket, vagy azok egyszerűen nem hatottak, így a gyomok is zavartalanul fejlődnek, vizet és tápanyagot elvéve a kultúrnövénytől. Ha pedig megjön a várva várt csapadék, meggyűlik a gazdák baja az elburjánzó gyomnövényekkel.

-er