A káposztafélék károsítóiról

A kapálásnak a gyomirtáson túl nagy a jelentősége a növény jó kondíciójának megőrzésében. A legtöbb gazda egyetért azzal, hogy egy kapálás felér egy öntözéssel, egyben lehetőség a fejtrágya bedolgozására is. Azonban a jó minőségű, egészséges káposztafejek előállítása gondos növényvédelmet is igényel.

A legnagyobb gondot a termelőknek a fuzárium gomba okozza. Ott, ahol káposztaféléket termesztenek, tüneteit jól ismerik. A levélerek, majd az érközök elsárgulnak, a levelek lehullnak, torzsában az edénnyalábok barnára színeződnek. Védekezni e gomba ellen rezisztens káposztafajták termesztésével, és helyes agrotechnikával lehet.

A káposzta xanthomonászos feketeerűsége főleg a fejes káposztán, bimbóskelen és a karfiolon szokott nagyobb károkat okozni. A baktériumos eredetű megbetegedés ellen csapadékos nyáron vagy esőztető öntözés esetén réztartalmú szerekkel (pl. Chamiopn 50 WP Cuprocaffaro stb.) kell megelőző kezelést alkalmazni.

A gombás eredetű alternaria és a peronoszpóra főleg a termesztés első szakaszában okoz gondot, de az idősebb leveleken ősszel is megtalálható. A vegyi védekezést ellene már korán meg kell kezdeni. Védekezésre használjunk kontakt hatású gombaölő szereket pl. Dithane WG (0,2%), Novozir MN 80 (0,2%), Merpan 80 WDG (0,2%), Kuprikol 50 (0,5%), Champion 50 WP (0,4%). Ajánlatos a permetléhez tapadószert pl. Agrovitalt (0,03%) adagolni.

A káposztaféléket azonban leginkább a rovarkártevők, főként a földibolhák, levéltetvek és különböző lepkekártevők hernyói veszélyeztetik. A káposzta-bagolylepke a káposztafélék rendszeres kártevője. Legfontosabb tápnövénye a fejes káposzta, de a többi káposztafélét is kedveli. Kárképével már most is találkozunk. A hernyó eleinte a levélen hámozgat, majd az érközöket rágja ki. A hernyók gyakran a fej levelei alatt tartózkodnak később berágják magukat a fej belső, lágy részeibe is. A nedvdús táplálékot fogyasztó hernyók ürüléke igen nedves, így kórokozók telepednek meg rajta, minek hatására a károsított káposztafejek hamar bűzös rothadásnak indulnak. Nagy károkat okoznak a hernyók a raktározott termésen is. Ezért ajánlatos a kártevők elleni védekezés elvégzése addig, amíg a hernyók fiatalok, s még nem fúrták be magukat a káposztafejekbe, karfiolrózsákba. Ellenük és a többi rágó kártevő ellen használjuk a következő környezetkímélő permetszerek valamelyikét: pl. Biobit FC (0,25%), Calypso 480 EC (0,02%), Dimilin 48 SC (0,025%), Nomolt 15 SC (0,06%), Rimon 10 EC (0,05%). Ajánlatos a permetléhez tapadószert is például Agrovitalt (0,05%) is adagolni.

Nehéz védekezni a dohánytripsz ellen, amely a káposztafejet alkotó leveleken jelentkezik akár 10–15 levél mélységben július-augusztusban. A vegyszeres védekezés ugyanis a káposztafej belsejébe húzódott, és ott a fej elhagyása nélkül szaporodó tripszek ellen hatástalan. Megelőzésképpen a kártétel mérséklése érdekében ajánlatos a különböző rovarölő szerek többszöri alkalmazása a következő készítmények valamelyikével: Basu-din 600 EW (0,1%), Diazol 50 EW (0,1%), Calypso 480 SC (0,02%), Pyrinex ME (0,4%) stb. A káposztafélékben – az időjárástól függően – általában 6–10 rovarkártevő elleni permetezést kell az ültetéstől a betakarításig elvégezni. Tapadóanyag rendszeres használatával jobb eredményt érhetünk el.

A szerző a Központi Mezőgazdasági Ellenőrzési és Növényvédelmi Intézet (ÚKSUP-OOR) komáromi részlegének a munkatársa