A bélrendszer egészsége a kulcs az erős immunrendszerhez

A rost segíti az emésztést, csökkenti a gyulladást és támogatja az immunrendszert. A bélbaktériumokat – az egészségünk láthatatlan katonáit – közvetlenül táplálja. Két típusa van: a vízoldékony rost lassítja az emésztést és stabilizálja a vércukrot, míg a nem oldódó rost úgy működik, mint egy seprű – elősegíti a rendszeres székletürítést.

A Frontiers in Nutrition tanulmánya szerint a rostban gazdag étrend csökkenti a cukorbetegség, szívbetegségek és vastagbélrák kockázatát. Caroline Young táplálkozási szakértő szerint a rostnak minden étrend alapelemének kellene lennie. Segíti a bélmozgást, megelőzi a székrekedést, és hozzájárul a bélrendszer optimális működéséhez. A vízoldékony rost – például alma, zab, lencse – lassítja az emésztést, segít vércukorszint- és koleszterinszint-szabályozásban. A nem oldódó rost, például a teljes kiőrlésű gabonákban, diófélékben és zöldségekben található, segít a széklet tömegének növelésében és mozgásban tartja a beleket – írja a Trend magazin.

A bélrendszer egészsége nem csupán a székletürítésről szól – alapja az immunitásnak is. A rost szó szerint táplálja a jótékony baktériumokat, melyek serkentik az immunrendszert. A Nutrients folyóirat 2024-es kutatása szerint a magas rostbevitel javítja a bélflóra sokszínűségét, csökkenti a krónikus gyulladást és szabályozza az immunválaszokat. A testsúlyra is hatással van: a rost nem éget zsírt, viszont hosszabban jóllakat, csökkenti a nassolási vágyat és ezáltal a napi kalóriabevitelt is. Stabilizálja a vércukorszintet, ami kulcsfontosságú az anyagcsere egészségéhez. Egészséges bél = hatékonyabb anyagcsere = könnyebb fogyás. 

Bár a magas rosttartalmú diéta önmagában nem mindig növeli a bélflóra sokféleségét, a fermentált ételek (pl. joghurt, savanyú káposzta, kimcshi) már 10 hét alatt mérhető előnyöket hoznak. A Stanford Egyetem kutatása szerint csökkentették 19 gyulladásos fehérje szintjét – köztük az IL-6-ot, mely több betegséggel is összefüggésbe hozható. Ezért a legjobb megoldás a szinbiotikus étrend, amely ötvözi a rostot (prebiotikum) és a fermentált ételeket (probiotikum), biztosítva a bélbaktériumok számára a lehető legjobb környezetet.

Kezdd a napot zabpehellyel és gyümölccsel, a fehér rizst cseréld barnára vagy hajdinára, a nasit váltsd diófélékre. Ebédhez és vacsorához mindig társíts zöldséget: brokkolit, spenótot, répát vagy karfiolt. Az alma, körte, citrusok kiváló gyors nassolnivalók – lehetőleg hámozatlanul. Hetente legalább háromszor cseréld le a húst hüvelyesekre. Fogyassz naponta öt adag zöldséget és gyümölcsöt, és a gyümölcsöt inkább egészben edd meg, ne lé formájában. Psyllium, inulin és más rostkiegészítők is léteznek, de csak akkor érdemes használni őket, ha máshogy nem megoldható. A legjobb, ha a rostot valódi ételekből viszed be. 

(trend)