Zsurnalisztika

újságírás

Muszáj-e egyetemen tanulni az újságírást, kérdezték tőlem. Évekig úgy véltem, hogy nem. „Ha sokat tudnék egy dologról, szakember lennék, de mivel keveset tudtam sok dologról, újságíró lettem”, mondta Karel Čapek.

Úgy gondoltam, jobb sokat tudni egy dologról. S aki emellett írni is tud, abból bármikor lehet újságíró. Azért is gondoltam ezt, mert a zsurnalisztika lényegének akkoriban magát az írást, a mondandó megfogalmazását tartottam, a „művészi kivitelt”, s tapasztaltam, hogy nem minden tanult zsurnaliszta tud írni. A hírkészítés megtanulható, de jó riportot, tárcát, interjút csak az tud alkotni, akinek tehetsége van az íráshoz. Ami ugyanolyan tehetség, mint egy élsportolóé. Azért választottam ezt a példát, mert ma sokan hiszik magukról, hogy ha fürdés közben dudorásznak, operaénekes is válhat belőlük, vagy ha tudnak kommenteket írni, akár Nobel-díjas íróvá nőhetik ki magukat, merthogy mindez csak akarat kérdése. Azzal viszont még nem találkoztam, hogy valaki csak azért, mert képes futni, mindjárt olimpiai bajnoknak képzeli magát. Fizikai téren jobban érzékelhetőek a korlátaink.

Ma úgy látom, a zsurnalisztikának nem is az írás, inkább a megfelelő tálalás a lényege.

A zsurnaliszta is szakember, a médiakészítés szakembere, s ez ma már kész tudomány. Ezért nem árt tanulni. A hallgató megtanulja például, hogy van médiavalóság, ami a hétköznapi valóságnak a zsurnaliszta szemével láttatott képe. Egy szubjektív kép. Ez érthető, mert a világot mindenki elsősorban a saját szűrőjén keresztül látja és értelmezi. Csakhogy az újságíróhallgató azt is tanulja, hogy bizonyos műfajoktól eltekintve neki nem az a feladata, hogy folyton önmagát írja meg, hanem hogy minél objektívebben láttassa a világot. Megtanulja az ehhez szükséges eszközök alkalmazását. Meg azt is, hogy a médiavalóság tudatos és célszerű alakítgatásával manipulálni lehet. Tudja, hogyan lehet 99 pozitív és 1 negatív dolog esetén is azt a látszatot kelteni, hogy minden rossz, vagy 99 rossz és egy jó esetén, hogy minden jó. Erre persze a laikus zsurnaliszta is hamar rájön. De a diplomás azt is tudja, hogy vannak szakmák, mint az övé is, ahol a szakmai követelményen kívül egyben erkölcsi követelmény is, hogy túllépjünk magunkon. Erről szól az újságírók erkölcsi kódexe, amit az egyetemen részletesen tanulnak. S ami minden újságíróra vonatkozik. S így tudatosul benne munkája felelőssége, hiszen tömegek gondolkodását és tetteit befolyásolhatja. Ilyen vagy olyan irányba.

Az más kérdés, hogy ennek értelmében ténykedik-e. De ő legalább tudja azt, amit a nem tanult zsurnaliszta esetleg nem tud, mert talán eszébe sem jut, hogy tudnia kéne. Bár ahogy mondani szokás, a tájékozatlanság nem mentesít a felelősség alól.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?