A robotok már köztünk vannak

robot1

Amikor a Mesterséges Intelligenciáról (AI) vagy robotokról beszélünk, még mindig sokan hajlamosak felsóhajtani és azt gondolni, hogy ez majd az unokáik problémája lesz.

Pedig az informatikusok és mérnökök ezt már régen elhozták közénk, és éppen az a nagy eredmény, hogy nem úgy beszélünk ezekről a dolgokról, mint „robotokról” vagy sci-fi-lényekről, hanem a hétköznapjaink legnormálisabb alkotórészeiről. 

Alighanem a gyakrabban internetező olvasók nagy része már csetelt robottal a bankjánál vagy más online szolgáltatónál. Ma már teljesen természetes, hogy egy csetrobottal kezdi a cég a válaszadást, merthogy a kérdések jelentős része hasonló, és ha nincs egyedi eset, azt a robot is kiválóan meg tudja válaszolni. A különbség pedig ritkán tűnik fel. Sőt... 

A híres Turing-teszt éppen azt célozta, hogy mikor tudja egy mesterséges intelligencia elhitetni egy emberrel, hogy ő nem robot. Tehát a tesztalanyokat cseteltették hol emberrel, hol géppel, és a végén meg kellett mondani, hogy szerintük mikor kivel kommunikáltak. 2015-ben az Eugene Goostman névre keresztelt robot először tudta „megnyerni” ezt a versenyt, a tesztalanyok több mint felével elhitette, hogy ember. A legtöbb nagy IT-cég már rég teszteli a mesterséges intelligenciákat a közösségi médiában. 

A Twittertől a Microsoftig próbáltak már tanuló AI-kat szolgálatba állítani, a gond inkább az, hogy tőlünk, emberektől tanulnak, és egyelőre azt még nehéz meghatározni, hogyan határolódjanak el a szélsőségektől, hogyan vegyék figyelembe a társadalmi érzékenységet. 

A Twitter-robot két hét alatt náci lett, holott nyilván nem minden felhasználó ezt az utat járja be. A kép- és arcfelismerő rendszereknél is kellett hozzá idő, hogy a különböző bőrszínekből már nem adódnak félreértések. 

Messzire vezet, de az adózástól az alapjogokig újra kell gondolnunk a társadalmi rendszereinket. A robotok után is kell majd adót fizetni úgy, mint a munkavállalók után? Milyen szintű komplexitástól számítunk „robotnak” valamit? 

Hiszen már a kávéfőző vagy egy új porszívó is annak minősülhet… Adójogi szempontból vajon csak a gyár helyi termelését fogják figyelembe venni, nem pedig az előállítókat, legyenek azok emberek vagy AI-k? Főleg a kelet-európai ipari zónákban ez még rengeteg fejtörést fog okozni. 

A digitális etika az önvezető autóktól a kibertestrészekig mindenütt fel fog bukkanni. Vajon beprogramozható-e egy mesterséges robotkar arra, hogy soha semmilyen körülmények között ne üssön meg senkit? Hogyan fogja a kisebbségi problémákat érzékenyen kezelni egy keresőszoftver, amely nyilván nagyobb mennyiségű ellenséges tartalmat találhat egy többségi nemzet nyelvén, mint a kisebbségén? Ha egyszer létrejönnek a célpontot önállóan választó drónok, meddig engedhetjük ezt a technológiát terjeszkedni? Tartalomgyártó robotok ellen tudnak-e a közösségi médiafelületek hatékonyan védekezni, lehet-e egyes platformokat kizárólag emberi azonosítás feltételével használni? 

Ezek a kérdések nem a holnap, hanem a ma dilemmái. Mert ha nem adunk idejekorán válaszokat erkölcsi alapon ezekre a felvetésekre, akkor néhány programozó kénytelen lesz ezeket magától meghatározni, ami a sztenderdek hiányát eredményezheti és azt, hogy a társadalom nem tudja kontrollálni a saját IT-környezetét. Emberi gondolkodásra fel! 

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?