A törvényhozásban olykor furcsa dolgok történnek. Van, hogy évekig nem választanak főügyészt. Van, hogy számvevőszéki elnököt sem. Van, hogy kakaskodva feszülnek egymásnak a zakós emberek, mint a negyedik kategóriájú talponállók törzsvendégei, és olykor egy pofon is elcsattan.
Ivetta Macejkovát egyre kevésbé lehet komolyan venni. Ezzel semmi baj nem lenne, ha nem ő lenne az Alkotmánybíróság elnöke. Ha el nem mozdítják onnan – ami végzetes hiba lenne –, egészen 2019-ig. Belegondolni is rossz.
"Mély felháborodással olvastam a Szentbakony-Csöröglye labdarúgó-mérkőzésről szóló tudósításukat, amelyben politikai utalásokkal próbálták lejáratni a Szentbakonyi Labdarúgó Klubot, például „pártvonalon nyomuló klubelnököt” emlegettek."
Ki hallott már olyat, hogy Angelina Jolie levágatta a melleit, egy párkányi házból pedig tíz éve szól recsegve Placido Domingo éneke – pusztán azért, hogy idegesítse a környékbelieket. Na jó, 4:1-re nyertek tegnap a szlovák hokisok az USA ellen, azért ez is valami (a koronglökdösés rajongóinak legalábbis).
Egyszerű a válasz arra a kérdésre, miért nem vettek részt a Smer parlamenti képviselői és elnökük a főügyészségről tartott rendkívüli bizottsági ülésen. Minden, amit mondanának, felhasználható lenne ellenük.
Az Európai Unió, a tagországok kormányai, politikai elitje és lakosságának nagy része válságkezelésből bukásra áll. A múltban elkövetett hibák felismerése és orvoslása helyett újra ugyanazokat a hibákat ismétlik.
A tranzakciós adó uniós szintű bevezetése nem jó ötlet. Persze egy újadónemet felettébb ritkán fogadnak tapsviharral, de azt is látni kell, hogy egy ilyen lépést az illetékes intézmények nem úri passzióból szoktak végrehajtani.
Már jó ideje nem telt el úgy hónap, hogy valamelyik jobboldali pártból ne távozott volna valaki, hogy új pártot, platformot, kezdeményezést alapítson. Szinte mindegyikkel kapcsolatban rettenetesen szkeptikusak voltunk, hiszen egyik sem tűnt igazán életképesnek és mellőzött mindennemű újdonságot.
Marián Kotleba a 2009-es megyefőnök-választás kampányában osztogatott szórólapjain azt ígérte, „nemcsak az élősködő cigányok igazságtalan előnyeit“ szünteti meg. A roma érdekvédelmi szervezetek beperelték, majd Lucia Žitňanská akkori igazságügyi miniszter is nagyon odafigyelt az ügyre.
A pápánál is pápább Ivetta Macejková, írhatnánk az Alkotmánybíróság elnökéről, ha saját hatáskörében a kákán is csomót keresve, pontosvesszőkön lovagolva húzna-halasztana egy döntést vagy egy eljárást.