Solksjaer magyaráz, Mourinho magyarázkodik

Néhány fordulóval ezelőtt még igen egyszerűen festett az angol bajnokság állapota. 1–2 Liverpool vagy Manchester City, ez kérdéses, innentől viszont tükörsima a Premier League várható végeredménye: 3. Tottenham, 4. Chelsea, 5. Arsenal, 6. Manchester United.

Ekkor azonban két dolog is történt, nagyjából egy időben: a Chelsea hazai pályán kikapott a Leicestertől, és ezzel Maurizio Sarri és csapata elindult a lejtő irányába, miközben a United éléről távozott José Mourinho, vagy a United élére érkezett Ole Gunnar Solksjaer, nézőpont kérdése.

Előzmény nélküli siker

Solksjaer nem sokat teketóriázott, és már első meccsén lefektette, milyen filozófiát vall majd az MU élén: a csapat 5–1-re ütötte ki a Cardiff Cityt – ez volt az első meccs a Ferguson-éra óta, mikor a csapat öt gólt szerzett, ilyesmire utoljára 2013 májusában akadt példa, több mint 2000 napja. És Solksjaer azóta is csak nyer, nyer és nyer, a Brighton & Hove Albion elleni 2–1-es siker azt jelentette, hogy ő lett az első menedzser a United történetében, aki kinevezését követően zsinórban hat meccset tudott nyerni a PL-ben.

Pedig erre aztán nem számított senki. Solksjaert már korábban megismerhette a Premier League mezőnye: az akkor 41 éves norvég 2014. január 2-án lett a Cardiff menedzsere, de borzasztó teljesítményt nyújtott. Kinevezésekor a cél az volt, hogy Malky Mackay utódjaként a csapatot a Premier League-ben tartsa. Nem járt sikerrel, kiesett a Cardiff-fal, sőt a másodosztályban is olyan pocsék rajtot vett a csapattal, hogy hét forduló után is csak a 17. helyen állt az együttes, így a vezetőség kénytelen volt kirúgni.

Az MU élén éppen egykori csapata, a Cardiff ellen mutatkozott be kiütéses sikerrel, majd jött a Huddersfield, a Bournemouth, majd a Newcastle legyőzése. Jó-jó, mondogatta az angol sajtó, de az igazi teszt csak most jön: a Tottenham elleni idegenbeli meccs. Az is meglett – igaz, ehhez már David de Gea káprázatos teljesítménye kellett, a spanyol világsztár 11 védést mutatott be a meccsen.

Jött a Brighton, és az újabb siker, ám már egyértelműen megjelentek a figyelmeztető jelek: Solksjaer nem igazán szereti variálni a csapatát, amely a második félidőre egyre inkább elfárad, már a Spurs ellen is számos gólt kaphatott volna, és az sem lett volna különösebb meglepetés, ha a Brighton elhoz egy pontot az Old Traffordról.

Egy meccs elég volt a váltáshoz

Na de vissza kezdetekhez! Az már Solskjaer első mérkőzésén érzékelhető volt, hogy alapvető változásokat szeretne bevezetni a csapatnál. José Mourinho utolsó, a Liverpool elleni kezdőcsapatához képest négy helyen változtatott a csapatán: bekerült a kezdőbe Phil Jones, Anthony Martial, Paul Pogba és Luke Shaw is.

Ezek nemcsak személyi változások voltak, de alapvető paradigmaváltást tükröztek: kikerült a kezdőből a nehézbombázó Romelu Lukaku, hogy a vadászcirkáló Anthony Martial kapjon lehetőséget, akit a szintén jó sebességgel bíró Marcus Rashford és Jesse Lingard támogat. Mögöttük pedig nem más tűnt fel a támadások motorjaként, mint az a Paul Pogba, aki előbb a védelem előtt, 6-os pozícióban szenvedett Mourinho alatt, majd végül már csak a kispadon, és a rossz szereplés egyik egyértelmű bűnbakjaként lett megnevezve. Az MU-nál végbement változásokról talán mindennél többet mond, hogy a Special One távozása óta Pogba 5+4-es mutatót produkált, vagyis 9 gólban vállalt közvetlen szerepet.

Bár ezt így konkrétan nem mondta ki az érkező Solskjaer, de érzékeltette: vélhetően generációs szakadék tátongott José Mourinho és csapata között, ezért is hatott olyan üdítően az érkezése.

Fiatalos, de kellően tapasztalt

„A jelenkor játékosai, a modern futball más megközelítést igényel, mint azt korábban megszokhattuk. Változnak az idők, az edzőknek is változniuk kell. Elég idős vagyok, hogy ismerjem egy másik generáció gondolkodását, a „nagy öregekét”, legyenek bár edzők vagy játékosok. Ugyanakkor elég fiatal vagyok ahhoz, hogy megértsem a modern időket, már csak azért is, mert van egy 18 éves fiam, Ole Gunnar Solksjaer 18 éves változata, és Norvégiában is sok tinédzserrel dolgoztam” – nyilatkozta a norvég menedzser az Independentnek első, átfogó interjújában.   

Mourinho számtalan alkalommal utalt arra – és olykor meg is nevezte a játékosokat –, hogy a színfalak mögött nincs minden rendben, és hogy megítélése szerint több játékosa sem viselkedik profiként.   

„Nem mondanám, hogy a modern futball játékosai erősebbek vagy nagyobb hatalommal bírnak, mint elődeik, de az kétségtelen, hogy a közösségi média erejével korábban nem kellett számolni a vezetőségnek. Tudom, hogy ez nagyon öregesen hangzik, de azért számomra is elképesztő, hogy minden azonnal kikerül a Facebookra, a Twitterre, az Instagramra. Nem mondanám, hogy ez hasznos vagy kártékony, egyszerűen egy olyan tény, amitől senki sem függetlenítheti magát. Ebben a valóságban élünk, de ettől még egy futballcsapat alapvető erényei ugyanazok maradnak majd, mint tíz vagy húsz évvel ezelőtt. Aki megszakad az edzéseken azért, hogy bekerüljön a csapatba, annak itt van a helye közöttünk. Aki nem, annak nincs” – fogalmazott Solksjaer, némiképp a játékosainak is üzenve, mégis jóval elegánsabb módon, mint Mourinho.

Azok a fránya körülmények

És ha már a távozó mesternél tartunk: a portugál menedzser a beIN Sports stúdiójában beszélt először hosszabban a távozása körülményeiről.

„Mikor Mourinho belerúg a kulacsba az oldalvonalon, akkor azonnal el kell tiltani, fizetnie kell érte. Mikor Klopp vagy Guardiola csinálja ezt, akkor ők különlegesek, egyediek. De nem csak erre gondolok. Mikor Guardiolának nem tetszettek a bekkek a csapatnál, akkor egy nyáron vett négy új játékost, akikkel már elégedett volt. Aztán amikor nem tetszett neki Claudio Bravo, megvette Edersont. Jürgen meg nem nyert semmit három és fél éven keresztül, mégis bíznak benne a Liverpoolnál…” – panaszkodott Mourinho.

A portugál mester hozzátette, nagyon várja már, hogy újra dolgozzon, de most jobban át fogja gondolni, melyik csapatnál vállal munkát.

„Szeretnék olyan klubhoz menni, ahol olyanok a körülmények, mint amilyeneket Guardiolának vagy Kloppnak teremtettek Manchesterben és Liverpoolban. Már kaptam három állásajánlatot, de eddig mindegyikre nemet mondtam…” – mondta a Special One.

Egy biztos: az Old Traffordon keveseknek fog hiányozni, mint ahogy az is biztos: egyre többen vannak, akik azt szeretnék, hogy Ole Gunnar Solksjaer ne csak átmeneti, hanem végleges megoldás legyen a kispadra.