Veszélyes méreggel irtják a madarakat Tardoskeddnél

„Az egerészölyv fő táplálékai a kisemlősök, egyik legfontosabb zsákmányállata a mezei pocok. Az ölyvek szinte kizárólag rágcsálókkal táplálkoznak. A tájékozatlan vadászok úgy gondolják, az egerészölyv pusztítja az apróvad-állományt, és elsősorban a most született mezei nyulak miatt aggódnak” – mondta Jozef Lengyel.

Figyelik a környéket

Nem kizárt, hogy Tardoskedd közelében vadorzók helyezték ki a mérget. Lengyel elmondása szerint számos kutatás bizonyítja, hogy az apróvadak aránya az ölyvek táplálékának alig tíz százalékát teszi ki, és csak az elhullott apróvad tetemeit keresik és fogyasztják az ölyvek, a kisnyulakat nem pusztítják. „A tardoskeddi Jánosík erdőrészben talált madártetemeket, mivel az állatok pusztulását nagy valószínűséggel mérgezés okozta, átadtuk az Érsekújvári Regionális Állategészségügyi Felügyeletnek, jelenleg a pozsonyi központjukban vizsgálják a madarak pusztulásának okát. Várjuk az eredményeket” – tette hozzá Lengyel.

Furadánnal mérgeztek

A természetvédők arra gyanakodnak, hogy a furadán (karbofurán tartalmú erős méreg) mezőgazdasági irtószer okozhatta a ragadozó madarak és más állatok pusztulását. A karbofurán granulátum egyetlen szemcséje képes megölni egy madarat. „Galamb-, tyúk- és nyúltetemekbe fecskendezték a mérget. A madarak tavasszal ráfanyalodnak a döghúsra, és amint megeszik, azonnal hat a méreg” – egészítette ki az elmondottakat Jozef Lengyel. 2009-ben az Európai Unióban betiltották a karbofurán használatát, a természetvédők azonban úgy vélik, néhányan még tarthatnak otthon ilyen mérget. Kísérőnk a Jánosík II erdőrészben elvezetett az etető és a kilátó közelébe, ahová az ismeretlen kihelyezte a mérget. Lengyel elmondása szerint a tettes tökéletesen ismerheti az erdőrészt. A méreggel befecskendezett döghúst pont azokon a területeken találták meg, ahol a vadmadarak csoportokban fordulnak elő.
 

Értékes terület

Tavaszi vonulás idején a természetvédők újabb és újabb madárfajok érkezését jegyezték fel ezen a területen, észleltek bíbiceket, amelyek a nedves területeket kedvelik, feltűnt a mocsári kánya, és legnagyobb meglepetésükre még királysast is láttak a környéken. Különlegességnek tartja a zoológus, hogy az értékes sárgafejű királyka is megtalálható ebben az erdőrészben. Feljegyezték a léprigó, valamint a búbos banka előfordulását is, ezt a madárfajt a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 1989-ben, 1990-ben és 2015-ben is az év madarává választotta. Jozef Lengyel elmondta továbbá, hogy Negyed és Szímő határában további elpusztult madártetemekre leltek, valamint a nyitrai járásbeli Nagycétény környékén, és Losoncról is kaptak hírt madárpusztulásról. „A Tardoskeddhez közeli tanyán élő gyerekeket arra figyelmeztettük, ha elhullott tetemet találnak, semmiképpen se nyúljanak hozzá, mert a vegyi anyag veszélyes” – hangsúlyozta Lengyel.

A rendőrség büntetőeljárást indított az ügyben. A tettest egytől hat évig terjedő szabadságvesztésre ítélhetik.