Tartson velünk a Komárom alatti kripták világába

kripta
Komárom |

A Szent András-templom alatti kripták rejtelmeibe kapott betekintést a közönség a Nec Arte Nec Marte Polgári Társulás első rendezvényén egy gimnazista, Magyarics Arianna segítségével. Izgalmas előadását követően a résztvevők a kriptába is lemehettek.
 

Mivel az érdeklődés óriási volt, és a szervezőknek helyszűke miatt nagyon sok embert el kellett utasítaniuk (még a Kultúrpalota díszterme is kicsinek bizonyult), ígéretet tettek arra, hogy a közeljövőben megismétlik az eseményt.

Városi legendák

„A Nec Arte Nec Marte Polgári Társulást azzal a céllal alapítottuk, hogy rendezvényeinkkel mi is hozzájáruljunk Komárom kulturális örökségének megismertetéséhez, megőrzéséhez – mondta Varga Tamás, a társulás elnöke, városi képviselő. – Olyan érdekes témáknak, városi legendáknak készülünk utánajárni, hogy például létezik-e Duna alatti folyosó a két Komárom között, valóban elnyelt-e a föld egy lovaskocsit az 1763-as földrengés során, foglalkozunk a komáromi boszorkányperekkel, és a város alatti alagút- és pincerendszerrel is szeretnénk megismertetni a nagyközönséget. Magyarics Ariannának, a Marianum Egyházi Gimnázium végzős diákjának a komáromi jezsuitákról és a Szent András-templom történetéről írt munkája felkeltette érdeklődésemet, és úgy gondoltam, mások is szívesen meghallgatnák és lemennének a kriptába is. Köszönet Kiss Róbertnek, Komárom esperesprímásának, hogy lehetővé tette számunkra ezt a látogatást.”

Bazilika lesz a templom

Az eseményen részt vett Kiss Róbert is, aki itt jelentette be, hogy megkapták az értesítést a Szentszéktől a Szent András-templom bazilikává nyilvánításáról. Ennek ünnepélyes közzététele az idei imanapon, április 22-én lesz.

Évek óta Kincskereső

Magyarics Arianna mintegy 150 fős hallgatóság előtt tartotta meg előadását. Megtudtuk, hogy a komáromi jezsuitákról szóló kutatómunkáját 2014-ben a Kincskeresők – helyi értékeket kutató diákok konferenciáján mutatta be Dunaszerdahelyen, majd a TUDOK felvidéki fordulóján első helyet ért el vele, és különdíjjal jutalmazták, ennek köszönhetően kijutott a miskolci nemzetközi fordulóra is. A fiatal lány elárulta, azért kezdett helytörténeti kutatásokba, hogy cáfolja azt a sokak által hangoztatott vélekedést, miszerint Komárom unalmas város. „Ez nem igaz, igenis van mire büszkének lennünk – mondta. – Ennek egyik kézzelfogható példája a Szent András-templom története. A templomon keresztül jutottam el a jezsuitákhoz, épp kutatási témát kerestem, amikor a templomban felavatták Bertalanffi Pál jezsuita atya emléktábláját. Az ő nevéhez köthető az első magyar nyelvű történelem–földrajz könyv, A világnak két rendbéli ismerete (1757, Nagyszombat). Ez felkeltette érdeklődésemet, és gondoltam, jobban beleásom magamat a jezsuiták komáromi tevékenységének témájába. Innen egyenes út vezetett a kriptához, amely több jezsuita atya nyughelye is. Igazi meglepetésként ért, hogy a Szent András-templomon kívül mennyi minden köthető Komáromban a jezsuita atyákhoz, egyebek mellett a Szentháromság-szobor építése. Kevesen tudják, hogy a 17–18. századi Komárom a Jézus Társaság keze alatt virágzott.”

Komárom – volt vagy lesz

Arianna pályaválasztás előtt áll, és nem meglepő, hogy történelmet szeretne tanulni. A helytörténeti kutatásait is folytatni szeretné. 2015-ben ugyancsak a Kincskeresők és a TUDOK pályázatára készült el a Boszorkányperek Komárom vármegyében 1714 és 1742 között című dolgozata, amely egy felvidéki 2. helyezést és egy szolnoki nemzetközi döntőbe jutást jelentett számára. „Új témák keresése mellett a már meglévőkön is szeretnék dolgozni – árulta el lapunknak. – Őszintén hiszek Széchenyi István kissé »elkomáromiasított« mondásában, miszerint sokan azt gondolják: Komárom – volt, én azt szeretem hinni: lesz.” A tehetséges diáklány mentora gimnáziumi évei alatt Mózes Endre tanár volt.

Múmiát akartak látni

Magyarics Arianna munkájában azt írja: A Szent András-templom és a rendház körül először a Nyitrai Régészeti Intézet végeztetett ásatásokat. Az ásatás során kiderült, hogy már a régi templom körül is volt temetkezés. Később a 18. században, a rend ittléte alatt, ők használták temetkezési helyként. Viszont akad olyan temetkezési bejegyzés is, amely a régi kriptára vonatkozik, ugyanakkor a sír fellelhető a jelenlegi kriptában is. Ilyen például az 1745-ben elhalálozott Leopold Mechtig jezsuita atya, valamint az 1750-ben elhunyt felsőgelléri Haynal Ádám atya is. Az új templomban már 1755-ben zajlott egy temetés, ami azt bizonyítja, hogy még a templom ismételt felszentelése (1756) előtt használatba vették a kriptát. Viszont ezt az új temetkezőhelyet már nem csak a rend tagjainak építették. Méretét tekintve hosszú távra tervezték. A várossal kötött egyezség alapján annak be kellett fogadnia a városi előkelő polgárok és nemesek tagjait is. Korának legnagyobb temetkezési helye volt, a körülbelül három méteres belmagasságból következtetve. A templom majdnem teljes alaprajzi kiterjedésének megfelelő alapterülettel rendelkezik. A sírfülkék három szinten helyezkednek el, egy ilyen sírfülke hossza 2,36 méter, szélessége pedig 1,6 méter. A benne lévő sírok száma 500-ra becsülhető. Magát a kriptát több kisebb helyiségre tagolták, és ezeket hosszú járatok kötötték össze. A legkeskenyebb ilyen folyosó szélessége 1,93 méter. A három szinten elhelyezkedő sírhelyek többségét viszont sosem használták. Körülbelül 12%-ukat használták temetkezési célra, és mintegy 15 jezsuita atyát temettek ide. A kriptába a 19. század elején temettek utoljára, tehát alig több mint fél évszázadon át használták. A jezsuita, illetve a bencés rend feloszlása után a kriptát nem gondozták, és vélhetőleg a sírokat kifosztották. Szinnyei József írja a naplójában, hogy már az ő gyermekkorában is elfogadhatatlan állapotok uralkodtak a templomban és a kriptában. A kriptában, leírása szerint, mindenütt emberi maradványok voltak szétszórva, és széttört koporsók. Ezt egyfajta turistaattrakciónak szánták, mivel nagy élvezettel vezették le a kriptába azokat a látogatókat, akik múmiákat akartak látni. Szerencsénkre azonban ezt a kriptát nem számolták fel, mint sok más temetkezési helyet. A jezsuita rend ittléte idején, miután a koporsókat befalazták, díszes sírfelirattal (indamintázat koponyával) látták el. Ezekből mára csupán 25 olvasható és értelmezhető latin nyelven, természetesen nem teljes díszében. Érdekességként mondható el, hogy a kriptában jezsuita atyák sírja található 1773 utánról is, ami azt bizonyítja, hogy a rend feloszlása után sokan a városban maradtak. A templomban három igazán ismert jezsuita atya nyugszik. A hittérítő Zachariás János, Bertalanffi Pál gimnáziumi tanár mellett a kriptában lelte véső nyughelyét egy nemesi család sarja is, a Rákóczi-szabadságharc alatt önkéntes túszt játszó felsőgelléri Haynal Ádám atya. A Szent András-templom kriptájában eltemetett jezsuita atyák teljes névsora: De Paula Ferenc, Sándor Pál, Mechtig Lipót, Erőss József, Hass Mihály, Zachariás János, Tiborcz János, Schlick Prokopius, Jósa István, Rieger József, Byrsi Ferenc, Piber András, Haynal Ádám, Haynal Gáspár.

Az itt eltemetett nemesi családok sarjainak névsora: Tuschleitner Mária Anna, Németh Erzsébet, Komjáthy Katalin, Galgóczy Anna, Pőcz Ferenc, Komjáthy Péter, Holtzmann Terézia, Kiss János, Sándor Judit.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?