Megvan a bizonyítékunk arra, hogy a Yeti létezik

A Yeti talán a legismertebb ismeretlen, legendákkal körbefont lény a Loch Ness-i szörny mellett. Létezéséről gyakorlatilag nincs bizonyíték, a Yetiről készült videofelvételek mindegyike pedig túl elmosódott ahhoz, hogy felismerhető legyen rajta a rejtélyes lény. A Škoda így jobb marketinghúzást nem is találhatott volna elragadó járgányának. A lapunknak kölcsön adott Yetinek 1.8 TSI benzines turbó motorja volt, 4x4-es meghajtással. A Škoda kihozta a kocsiból a maximumot.

Semmitől sem riad vissza
Bár egy szörnyről kapta a nevét, a kocsi külseje közel sem szörnyű, épp ellenkezőleg: barátságos. A Škoda modernkori történetének tizedik autója ugyanis olyan hatással van az emberre, hogy akarva-akaratlanul megszereti. A márka ezzel a modellel próbálja felvenni a harcot a szabadidős SUV modellekkel. A Yetinek konkurenciát jelent a Nissan Qashqai, a VW Tiguan, a Ford Kuga vagy a szegmens alapautója, a Toyota RAV4. Árban és felszerelésben méltón felveszi a harcot velük.
Az egyhetes tesztelés során számtalan emberrel találkoztam: családos apukákkal, fiatal családanyákkal, idősebbekkel és fiatalokkal egyaránt. Volt, aki azt mondta, más színben venné meg, akadtak olyanok is, akik sokallták az árát és azt állították, az olcsóbb kategóriát választanák. De mindenki érdeklődött iránta, s ez a márkakereskedőknek jó hír lehet.

Parkolni is tudni kell
A kocsi nagynak tűnik, s be kell ismernem, az első két-három napig nagynak is éreztem. A belvárosi szűk parkolóhelyeken némi gyakorlat kell ahhoz, hogy az autóval gond nélkül beálljanak a szabad helyre. Egy kis gyakorlás után viszont már úgy megy vele a parkolás, mint a karikacsapás.
Itt viszont meg kell jegyezni, hogy a parkoló radar elöl és hátul egyaránt jól végzi a munkáját, és szinte tökéletes pontossággal jelzi a tárgyak távolságát az autótól. S amikor a szenzor már azt jelzi, meg kell állni a kocsival, még mindig marad egy körülbelül 20 centiméteres hely a manőverezésre.

Elegáns belső tér
Ráadásul praktikus is. A kényelmes bőr kivitelezés nagyon decens. A műszerfal összes vezérlő gombja kényelmesen kezelhető. A sofőr helyén ideális magasságba állítható a kartámla, minek következtében a vezetés igazán kényelmessé válik.
Egyébként a GPS rendszer is nagyon könnyen kezelhető. Kiválaszthatják, hogy a kivetítő két- vagy háromdimenziós térképen mutassa az útvonalat. Az érintős képernyőn aztán a képet jobbra, balra tolhatják, nagyíthatják, kicsinyíthetik.
Keresni kellett a kifogásolhatót a gépkocsin. Végül sikerült megtalálni: a csomagtartó. A szóbeszéd szerint a Volkswagen alapokra épített új Škoda modelleken a tervezőknek mindig kell valamivel spórolniuk, hogy ne érjék el a német kocsik szintjét. A Yeti esetében erre talán a csomagtér fizetett rá. Nem mintha nem felelne meg az igényeimnek, de őszintén szólva, az ember egy ilyen SUV-tól többet várna.
A biztonságról sem feledkeztek meg a tervezők. A Yeti az első olyan Škoda, amely 5 csillagot szerzett a rendkívül szigorú EURO NCAP töréstesztjein. Akár 11 légzsákkal is megrendelhető, s ezzel a világ legbiztonságosabb autói közé sorolható. A 11. például a térdmagasságnál található légzsák, amelyet először a Superbnél alkalmaztak.

Nem riad vissza a tereptől sem
Jelentkezzen az, aki egy ilyen járgánnyal nem próbálna lehajtani a sima aszfaltozott útról, hogy egyenetlen terepen, sáron és nagy víztócsákon áthajtva is kipróbálja, mit tud ez a kocsi. Hát én bizony nem tudtam ellenállni a kísértésnek és letértem az aszfaltútról. Kétség nem fér hozzá, hogy a Yeti erdei lény, semmitől sem riadt vissza.
Az első meredek lejtő előtt felfigyeltem az OFFROAD gombra, amely arra szolgál, hogy dombról lefelé is biztonságos tempóban guruljanak anélkül, hogy letaposnám a fékpedált. A kocsi tökéletesen viselkedik, az első és hátsó kerék közt úgy osztja el a forgatónyomatékot, hogy az autó kevésbé stabil terepen is biztonságot nyújtson. A tesztelt kocsit egy 1.8-as TSI benzines, turbómotor hajtott 1798 köbcentiméteres hengerűrtartalommal és 160 lóerős teljesítménnyel. Erről akarna valaki rosszat mondani?
A SUV kategóriában hatalmas előny a Yeti súlya, hiszen az 1430 kilogramm elég kevés ahhoz, hogy kellő dinamikát biztosítson az úton, sőt ahhoz is hozzájárul, hogy a kocsi könnyedén kaparja ki magát a sárból. Az autót körülbelül két óráig teszteltük rendkívül kedvezőtlen, nehéz körülmények közt és olyan utakon, ahol több kocsi már bemondta volna az unalmast. Az átlagfogyasztás ezután 10,9 liter körül mozgott. Az egyhetes tesztelés során, amikor nagyrészt városban és első osztályú utakon vezettünk, körülbelül 9 liter körül sikerült tartanunk a fogyasztást. Autópályán viszont a hatfokozatú sebességváltó mellett hét liter környékén is vezethetnek.

Az ára sem súrolja a csillagos eget
Hallottam olyan véleményeket is, hogy a benzinmeghajtásos Yeti helyett talán jobb lenne a 2,0 TDI. Nem akarok én senkit sem meggyőzni, csak a margóra jegyzem meg, hogy a benzinesnél a 2.0 TDI 2600 euróval drágább, valamivel nehezebb és főleg zajosabb. Nekem a Yetihez bizony nem hiányzott a dízel berregése. Tetszett a hangszigetelt benzines kivitelezés, mert igazán halk.
Bár sokan kifogásolják a kocsi árát, szerintem ez sem olyan áthidalhatatlan probléma. Különösen akkor, ha figyelembe vesszük, mennyire variálható a felszerelés, a motor, a meghajtás és a kiegészítés. Az alap Yeti 1.2 TSI 13 900 euró, ami már rendkívül kellemes ár. A 4x4-es meghajtás pedig 17 500 eurónál kezdődik és 27 200 euróig terjed.
Nehezen tudom elképzelni, hogy valaki megutálná ezt a kocsit. Ilyen egyszerűen nincs, mert meggyőződésem, hogy minden vásárló igényeinek legkevesebb 80 százalékát teljesíti. Tán csak a sportkocsik kedvelői és a luxust kereső sofőrök lesznek csalódottak, de legyenek is, mert ezt a kocsit nem is nekik találták ki.

Fotók: Somogyi Tibor

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]

[10]

[11]

[12]

[13]

[14]

[15]

[16]

[17]

[18]

[19]

[20]

[21]

[22]

[23]

[24]

[25]

[26]

[27]

[28]

[29]

[30]