Szlovák (?) nyelvtörvény

Tudtommal a törvény nem szabja meg, hogy egy-egy felújított táblának ugyanolyan anyagból (márványból, öntöttvasból, bronzból, fából, kőből) kellene készülnie, mint az eredetinek. A meglevő táblák fölé (alá, mellé) oda lehet biggyeszteni – természetesen ugyanakkora nagyságú és típusú betűkkel – az „államnyelvű” szöveget, mondjuk papundeklin, rajzlapon, műanyag lapon stb. S hogy az eső ne áztassa szét, mondjuk igelittasakot lehet rá húzni. A variációk tárháza kimeríthetetlen. S ha jön a kulturált minisztérium csendőre, nyugodtan szabja csak ki a bírságot. Az önkormányzat pedig mehet a bíróságra feljelentést tenni, hogy az állam azért akarja büntetni, mert nincs pénze. Mert a jószándék és a törvénykövető magatartás egy dolog, a csökkent költségvetés meg más. Az ügyvédek és hivatalok csámcsogása majd csak eljut Brüsszelig. Másrészt, ha valaki büntetlenül megszegheti a törvényt, és precedenst teremt, más is megteheti.

Ezen a helyen egyszer már közre adtam egy csokorra való példát, hogyan szegik meg a törvényt országszerte szlovákiai közületek és állami hivatalok. Nem gyűjtöm őket tudatosan, de néha orrba vágják az embert. Ha Pozsonyban olyan óriásplakátot lehet olvasni, amelyen ez áll: RITRO SLOVAK OPEN (ha jól sejtem – mert államnyelven nem tüntetik fel, miről van szó – a plakát nyílt teniszbajnokságot hirdet), CONTINENTAL CAR (autószalon), BIZNIS CENTER BRATISLAVA (üzletközpont), vagy a szlovák főváros kellős közepén, hogy CITY GATE, ugyanazon a patinás, a huszadik század elején épült házon pedig CITY GATE PASSAGE, akkor más is elkövethet hasonló törvénysértést, nemdebár. De elég végigmenni Pozsony egyik régi utcáján, a Széplak utcán (ma: Obchodná, egykor Magyar utca), az ember nem győzi kapkodni a fejét, hány idegen nyelvű táblát láthat. Becslésem szerint a fele angol, szlovák név feltüntetése nélkül. Az egészre a koronát az utca elején álló, saroképületben található kínai (vietnami, thajföldi?) étterem teszi fel, amelynek nem hogy szlovák, de európai uniós neve sincs, csak szép, kalligrafikus ázsiai jelek díszelegnek az öles sörreklám alatt, amely ugyan szlovák (Aranyfácán), de nem az éttermet jelöli. Továbbmegyek: minap láttam egy szlovák illetőségű személygépkocsit, amelynek a rendszáma nemes egyszerűséggel ez volt: „MYCAR” (azaz: az én autóm). A forgalmi rendszámot tudtommal a belügyminisztérium adja ki. Ennek alapján ismét csak becsületes jelentgetőt keresek, aki feljelentené a kulturált minisztériumban a Robert Kaliňák vezette belügyminisztériumot törvénysértés miatt.