u Szlovákul kell a nyilvános érintkezésben használni a szlovákiai földrajzi elnevezéseket. Ebbe a helységneveken kívül beletartoznak az utcanevek, folyók, hegységek, tájegységek (például Csallóköz) nevei is. A nyilvános érintkezést egy törvény sem definiálja, a szokásjog alapján viszont ebbe a kategóriába tartozik mindenféle, nem magántársaságban elhangzó vagy megjelenő kijelentés.
u A kórházakban, egészségügyi és szociális intézményekben csak ott beszélhet a kiszolgáló személyzet magyarul a pácienssel, ahol legalább 20 százaléknyi magyar él.
u A kisebbségi iskoláknak két nyelven kell vezetniük az összes dokumentációt. Eddig ez csak a pedagógiai dokumentációra volt érvényes.
u Aki helytelenül használja a szlovák nyelvet vagy más módon megsérti a törvény rendelkezéseit, pénzbüntetést kap – ennek nagysága 100-tól 5 ezer euróig terjedhet.
u A törvénynek gyakorlatilag egyetlen pozitívuma van, hogy elhárította a kisebbségi nyelven történő magán rádióadók és tévéadók sugárzásának beindítása elől az akadályokat.
u A községi hangosbemondókban először szlovákul kell elmondani a hirdetést, valamint mindenféle nyilvános felirat esetében először a szlovák feliratnak kell szerepelnie, utána az „egyéb nyelvűnek”, miközben a szlovák feliratot nem lehet kisebb betűvel írni, mint a nem szlovákot. A nem szlovák szöveg csak a szlovák teljes fordítása lehet.
u Az emléktáblákon szlovák feliratnak is kell szerepelnie, mely nem lehet tartalmában rövidebb, mint a kisebbségi nyelvű. Az emléktáblák feliratait a kulturális minisztériumban előzetesen jóvá kell hagyatni.
u A kulturális és az oktatási-nevelési rendezvényeket két nyelven kell felvezetni, akkor is, ha ezt a közönségből senki sem igényli.