MÓZES SZABOLCS
Kérdéses a kollégiumi irodák bérbeadása, az ingatlan címére bejegyzett vállalkozások tevékenysége, és az alapítvány működése is. Tisztázatlan, hogy az alapítvány ügyvezetője mennyi pénzért adta bérbe a helységeket saját kft.-jének. A Danubius kollégium címén, a Duna rakpart 12-n tucatnyi magyarországi tulajdonosokkal rendelkező kft. van bejegyezve, többségük semmilyen tevékenységet sem fejt ki az épületben. Egy részük vélhetően fantomcég, azzal a szándékkal hozták létre, hogy ne kelljen Magyarországon adózni. A külföldi fiktív cégbejegyzések, idegen rendszámmal futó autók ügyében a szlovákiai szervek segítségével már nyomoznak a magyar hatóságok is. Lapunk megkeresésére azt válaszolták, augusztus végén várhatók konkrétumok, addig nem tájékoztatnak. Az ügyben megkerestük Szabó Zoltánt, a Ganador Kft. tulajdonosát és egyben az alapítvány ügyvezetőjét is, aki kitért kérdéseink elől. Az RTL Klub Házon kívül című műsorának riportere rejtett kamerával járt Szabó cégében. Akkor a Ganador egyik munkatársa azt mondta, a szlovák rendszám intézéséhez egy „szlovák cég vagy egy állandó szlovák lakcím kell”. A vállalat munkatársai mindkettő intézésében a potenciális „ügyfelek” rendelkezésére álltak. Megkeresésünkre az RTL Klub riportere, Kruzslicz Dávid elmondta, véletlenszerűen találtak Szabó cégére. Az interneten valóban nem nehéz rálelni a Ganadorra: ha a legnagyobb magyar keresőportál keresőjébe beütjük a „szlovák rendszám” kifejezéseket, fizetett hirdetésként (linkkel és telefonszámmal) jelenik meg a Ganador kft. Ennek ellenére a kuratórium a riport sugárzása utáni ülésén semmi kivetnivalót nem talált az alapítvány ügyvezetőjének tevékenységében. „Ez egy kitalált történet volt, melyet néhány hétig életben tartottak” – mondta lapunknak napokkal ezelőtt Bauer Edit, a kuratórium elnöke. Arra a kérdésre, mi van akkor, ha valóban bebizonyosodik, Szabó cége ilyen tevékenységet folytat – a riportban nem hangzott el a vállalat, sem tulajdonosa neve, az alkalmazottak képei is ki voltak kockázva –, azt felelte: „akkor ezzel a kuratórium az ügy teljes komolyságával foglalkozna”. Az elmúlt napokban mi is kipróbáltuk a cég szolgáltatásait. Magyarországi mobilszámról hívtuk fel Szabó vállalatát, magyar vállalkozóként bemutatkozva szlovák rendszámot akartunk intézni új céges autónknak. A vállalat munkatársai készségesen útba igazítottak minket. A Danubius kollégiumhoz tartozó vezetékes telefonról hívtak vissza, és azt mondták, esetünkben „az lenne a megoldás, ha lenne itt egy kft. és ennek a nevére lenne megvéve a céges kocsi.” Arra a kérdésünkre, hogy „közvetítenének-e ebben, segítenének-e találni egy ilyen kft.-t, illetve ezzel foglalkoznak-e”, azt a választ kaptuk, hogy igen.
A Duna rakpart 12 címen – melyen a Danubius kollégium található – a cégjegyzék szerint 13 vállalkozás van bejegyezve, túlnyomó többségüket magyar állampolgárok alapították az elmúlt hónapokban. A belügyminisztériumban ki szerettük volna deríteni, hány magyar állampolgár állandó lakhelye van bejelentve erre a címre, ott viszont azt a választ kaptuk, hogy az uniós csatlakozás óta csak az unión kívüli állampolgárokat jelentik be az idegenrendészetre. Információink szerint a kollégiumban egy szerb és egy ukrán állampolgárnak van állandó lakhelye – mivel Szabó nem kívánt kérdéseinkre válaszolni, azt sem tudtuk kideríteni, hogy diákokról, vagy „vállalkozókról” van-e szó.
A Szabó által vezetett Selye Egyetemért Alapítványt 2001-ben azért hozták létre, hogy lebonyolítsa a komáromi kihelyezett képzést. Magyar állami pénzekből ingatlanokat vásároltak és újítottak fel, 2006-ban a szervezet a 12. legnagyobb szlovákiai alapítvány volt, közel 40 millió koronás évi bevétellel. Az alapítvány a Selye Egyetem létrejötte után felszámolás alá kerül, ingatlanjainak nagy részét a Pro Selye Univerzitas nonprofit alap vette át. Hivatalosan már a Danubius kollégium is az alap tulajdona, ám még mindig az alapítvány kezeli. Albert Sándor, az alap ügyvezetője szerint „azt, hogy milyen cégekkel mit kötnek, az alapítvány dolga”. A magyar szervek becslései alapján 10 ezer szlovák rendszámú autó van Magyarországon, ezért a magyar költségvetés több száz millió forinttól esik el.