Jön a kriptovaluta?

A kérdés talán csak az, hogy mikor jön. Észtország már dolgozna a kriptovalután, ha hagynák.

Észtország a frankfurti székhelyű Európai Központi Bankkal (ECB) került szembe. Az uniós tagállamoknak ugyanis nem csak a menekültkérdésben vannak vitái az uniós intézményekkel.

Digitális szempontból Észtország az unió legfejlettebb tagállama, és már azon gondolkodik, hogy bevezeti a nemzeti digitális valutát. Az eurót használó tagállam politikai körei azon morfondíroznak, hogy a digitális társadalom náluk már tizenöt éve tartó építésébe beleférhet-e, hogy az euró mellett egy nemzeti kriptovaluta is létezzen.

Erre Mario Draghi, az ECB elnöke azt mondta, egyelőre az euró az egyetlen valuta. A frankfurti központi bankban nem nagyon szeretnék, ha az euróövezetben alternatív megoldásokkal kísérleteznének. Nyilván megvan az ő igazságuk is, bár ők a jelen válságainak megoldásaira koncentrálnak, nem a jövőre. De nézzük az észt példát.

Észtországot gyakorlatilag leradírozták az internetről, amikor 2007-ben egy szovjet hősi emlékmű kapcsán összerúgta a port Moszkvával. Egy évvel a grúz–orosz háború előtt zajlott ez. Az oroszok folyamatos kibertámadásokkal büntették az észteket, akik viszont ebből nem azt a következtetést vonták le, hogy az internetet ki kell vezetni és le kell kapcsolni – ellenkezőleg. Olyan hálózatot kell építeni, amely a legerősebb nyomás alatt is képes üzemelni, és amely potenciálisan a világ sok pontjához kötődik.

Ezt a projektet 15 éve folyamatosan építik. Azóta lehet online szavazni, orvosi és tanulmányi ügyeket intézni stb. A program szíve mégis az az E-Estonia kezdeményezés, amely az elektronikus letelepedést teszi lehetővé. Ennek értelmében bárki kérhet úgynevezett e-residency engedélyt, amelynek birtokában könnyen céget alapíthat, bankszámlát nyithat Észtországban, bár belépésre vagy határátkelésre természetesen ez nem jogosítja fel. Így gyakorlatilag az unióból mindenki üzletelhet Észtországon keresztül bármely másik tagállamban. Ennek előnyei a hihetetlenül egyszerű adózás és ügyintézés, hiszen minden online zajlik, beleértve az adóhivatali ügyeket is.

Adatvédelmi szempontból szintén előremutató az egész nemzeti hálózat: a felhasználók maguk rendelkeznek az adataikkal, folyamatosan ellenőrizhetik, hogy mely kormányzati szerv milyen célból mihez fért hozzá, és ők engedélyezhetnek újabb e-kormányzati szolgáltatásokat.

Alighanem ez a jövő, amelyben nem biztos, hogy a nemzeti értelemben vett digitális valuta az egyetlen út. De hogy a kriptovaluták az életünk részei lesznek, az egész biztos, csak még el sem tudjuk képzelni azt a dimenziót, ami vár ránk e téren. Tekintsük szerencsének, hogy ez az 1,3 millió fős kis ország nekünk is kikísérletezi a jövőt.

Ajánló