Nem félünk

Véget ért az idei nyaralási főszezon, amelynek egyik tanulsága, hogy az emberek többsége már nem hagyja magát befolyásolni a média egy részének hisztériakeltésétől. Az utazás megszervezése során a józan eszére hallgat, nem az internetes közösségi oldalakon felfújt rémhírekre.

Nem telik el nap, hogy ne hallanánk az Európát elözönlő „vérszomjas migránsok” által elkövetett bűncselekményekről, gyilkosságokról, brutális nemi erőszakról. És akkor még nem beszéltünk az örökös terrorveszélyről és a tényleges terrortámadásokról. Természetesen nem az a probléma, hogy a média ezekről tájékoztat. A probléma az, hogy egy részük az egérből is elefántot kreál, felesleges hisztériát keltve egy-egy elszigetelt eset miatt. Ha a lakosság ezek alapján döntene, a többség az elkövetkező tíz évben ki sem mozdulna otthonról, de biztosan nagy ívben elkerülné a dél-európai országokat, Észak-Afrikát és a Közel-Keletet, a legvadabb rémhírek ugyanis rendre ezekből a régiókból érkeznek.

Aki mindezek alapján arra gondol, hogy az említett régiókban visszaesett a turisták száma, téved. Az ENSZ Idegenforgalmi Világszervezetének friss adatai szerint az idei első félévben világszerte 6,4 százalékkal, 598 millióra nőtt a külföldi turisták száma az egy évvel korábbihoz képest. Ilyen dinamikus növekedésre hét éve nem volt példa, amihez ráadásul leginkább a mediterrán térség járult hozzá. A dél-európai országokba az idei első félévben 12 százalékkal több turista érkezett az egy évvel korábbinál, a közel-keleti országokat 9, Észak-Afrikát pedig 16 százalékkal többen keresték fel. Jelentősen nőtt az olyan országok – Egyiptom, Törökország, Tunézia – vonzereje is, ahol korábban terrortámadások voltak. Nem szabadna megfeledkeznünk azonban Spanyolországról sem, amelyet szintén nem került el a terror, ennek ellenére csak idén júliusban 10,5 millió turista kereste fel, ami történelmi rekord. A terrortámadások miatt gyakran került a média célkeresztjébe Párizs, ugyanakkor az idei első félévben 16,5 milliónyian keresték fel a francia fővárost, a tizedével többen, mint tavaly. Ilyen gyors növekedésre tíz éve nem volt példa.

Folytathatnánk a sort, de ebből is látszik, hogy míg a politikusok csak beszélnek róla, a lakosság nagy része komolyan is gondolja, hogy a terrorral ugyan fel kell venni a harcot, nem szabadna azonban hagynunk, hogy a terroristák befolyásolják az életünket, megszabva azt, hogy hová utazhatunk és hová nem. Az emberek többsége ugyanígy nem hagyja magát befolyásolni a „migránsáradattal, muszlim kolonizációval” fenyegető médiától sem. Minden jel arra utal, hogy az idegengyűlöletre építő primitív propaganda csak az emberek töredékére hat, általában azokra, akik egyébként sem mozdulnának ki otthonról.

Ajánló