Tévedés kizárva

Ha valamit irigyelhetünk Richtertől, az a gyomra. Hogy nem fordul fel, ha meglátja magát a tükörben.
Ľubomír Kotrha karikatúrája
Egy évvel ezelőtt tárta a nyilvánosság elé Natália Blahová képviselő (SaS), hogy mi zajlik a galántai Čistý deň reszocializációs intézet falai mögött. Ján Richter szociális és munkaügyi miniszter ahelyett, hogy köszönetet mondott volna neki és alaposan kivizsgáltatta volna a történteket, politikai ügyet kreált a belőle. Foggal-körömmel védte a Čistý deň vezetését, az illetékes szociális és családügyi hivatalt és elsősorban saját magát a „politikai támadásoktól”. A múlt héten aztán kénytelen volt beismerni, hogy eddig a rossz oldalon állt – azok oldalán, akik ártottak az intézetben elhelyezett fiatalkorúaknak. „Teljesen új helyzet állt elő” – így indokolta Richter álláspontja megváltozatását. Valójában semmi új nem történt, csak már végképp tarthatatlanná vált az eddigi álláspontja. 
 
Amit most, 2017 augusztusában tudunk a Čistý deňről, azt gyakorlatilag egy éve, a botrány kipattanása óta tudjuk. Jana Dubovcová emberjogi biztos hivatala ellenőrzést tartott, és a jelentés megerősítette, hogy „a Čistý deň egyik alkalmazottja szexuális kapcsolatot létesített az intézetben egy 14 éves lánnyal”. Továbbá az intézetben „túl szigorúan büntették a növendékeket, megalázták őket, ami nemhogy összeegyeztethetetlen a reszocializációs intézet küldetésével, hanem sérti a fiatalkorúak alapjogait”. A tavalyi ellenőrzés annyi mocskot tárt fel, hogy a minisztérium akkreditációs bizottsága kénytelen volt az intézet működési engedélyének bevonását javasolni. Általános megdöbbenésre azonban Ján Richter másként döntött, és a Tománek házaspár által vezetett intézet működési engedélyét nem vonta be. 
 
Idén júniusban Jaromír Čižnár főügyész is elmondta a magáét az ügyről. Kijelentette, hogy a minisztérium (értsd: a miniszter) „helytelenül járt el: mérvadónak tekintett olyan tényeket, amelyek az ügy megítélése szempontjából lényegtelenek, az üggyel kapcsolatos kulcsfontosságú tényeket pedig teljes mértékben figyelmen kívül hagyta”. 
 
Richter miniszter azért mégsem gyengeelméjű, hogy egy éven át „ekkora tévedésben legyen”, hanem egyszerűen tévedni akart. A főügyészi tiltakozás után fel kellett fognia, hogy most már muszáj átállnia a másik oldalra – egyszer csak fel van háborodva és ő követeli, hogy az akkreditációs bizottság minél hamarabb vonja be a működési engedélyt. 
 
Mintha nem ő lenne az, aki miatt az intézetet nem zárták be eddig. 
 
Amikor idén márciusban azért került megint terítékre a Čistý deň, mert kiderült, hogy onnan szökik meg a legtöbb intézetis fiatal az egész országban, Richter kijelentette: feltehetjük azt a kérdést is, hogyan tud megszökni néhány rab a börtönökből. És bezártuk azokat a börtönöket?” Múlt héten ugyanez a miniszter kikérte az intézeti szökések statisztikáját, és megállapította, hogy a galántai intézetben volt a legtöbb szökés. „Ez azt jelenti, hogy valami másnak is kell ott lennie” – mondta ezután a megvilágosodott miniszter. 
 
Ha irigyelhetünk valamit Richtertől, akkor az a gyomra. Hogy nem fordul fel, amikor meglátja magát a tükörben. 

Ajánló