Barcelona és Charlottesville

Egy héten belül két gázolásos merénylet is történt a világban: az amerikai Charlottesville-ben egy hete, Barcelonában csütörtökön. Habár a két terrorcselekmény helyszíne távol van egymástól és, látszólag az ideológiai okok is teljesen eltérőek, a végrehajtás módja mellett azonban van még néhány más egyezés is.

Az egyesült államokbeli terrortámadást egy fehér „őslakos”, a fehér faj felsőbbrendűségét hirdető mozgalom képviselője követte el. A gázolásos merényletben egy 32 éves nő életét vesztette, 19-en pedig megsérültek. Az elkövető most 20 éves.

A csütörtöki barcelonai támadás összes elkövetőjének személyazonosságát még nem hozták nyilvánosságra, de egy 17, más források szerint 18 éves marokkói származású fiatalt gyanúsítanak azzal, hogy egy bérelt gépkocsival megölt 13 embert és több mint 100-at megsebesített. A terrortámadást az Iszlám Állam vállalta magára.

Különbség az is, hogy míg a barcelonai gyilkosok bizonyára vallásosak, addig a charlottesville-i gyilkos esetében – a sajtóhírek alapján – nem mutatható ki szoros kapcsolat egyetlen egyházzal, vallással sem. Volt azonban a háttérben egy gyilkos, neonáci ideológia, amely a fehér faj felsőbbrendűségét hirdeti.

A hasonlóság az elkövetők gondolkodásában van. Mindkét esetben képesek voltak arra, hogy teljesen ismeretlen, általuk még sohasem látott embereket öljenek meg korra, nemre, vallásra való tekintet nélkül. Mindkét helyen valamilyen szélsőséges ideológia nevében gyilkoltak.

Bizonyára nincs olyan ideológia, vallás vagy bármilyen egyéb eszme, amely önmagában képes lenne megakadályozni a gyűlöletet. Erre csak azok az emberek képesek, akik a későbbi elkövetők környezetében élnek. Ezzel nem a gyilkosok legszűkebb környezetét akarom vádolni, nem a családot, hiszen sok esetben a társadalom, az iskola, a baráti társaság sokkal nagyobb hatással van az emberre, mint a családja. Például a charlottesville-i gyilkos apa nélkül nőtt fel. Az anyja többször is kihívta a rendőrséget, mert félt a gyakran erőszakos fiától. Egyik tanára szerint nagyon közel állt a neonáci eszmékhez. Tettéhez azonban minden bizonnyal kellett az a társadalmi klíma, amely az utóbbi időben az Egyesült Államokban Donald Trump megválasztásával kialakult. Lehet keresni más okokat is: munkanélküliség, céltalanság, a feleslegesség érzése, ami olyan közösségekbe tereli az embereket, ahol elhitetik velük, hogy fontosak, igaz, sokszor csak egy gyilkos merénylettel bizonyíthatják ezt.

Barcelona esetében se önmagában az iszlám vallás vádolható azzal, hogy ezeknek a fiataloknak mindegy volt, hogy kit és hány embert ölnek meg gépkocsijukkal, amikor a tömegbe hajtanak. Az igazi bűnösök azok, akik segítettek nekik ezeknek az eszméknek a félremagyarázásában, akik elhitették velük, hogy bármit megtehetnek másokkal, vélt igazuk védelmében. Akik rávették ezeket a megdöbbentően fiatal gyilkosokat arra, hogy tettüket végrehajtsák. Itt mutatkozik meg a neonáci eszmék és a szélsőséges iszlám közös pontja: magukat más embereknél, társadalmi csoportoknál magasabb rendűeknek tartják.

Ha nem is teljesen lehetetlen, de az ilyen támadásokat rendkívül nehéz megakadályozni még a legfejlettebb titkosszolgálati eszközökkel is. Biztosan segítene a társadalmi klíma változása.

Barack Obama, az USA előző elnöke a charlottesville-i terrort követően Nelson Mandelától idézett a Twitteren: „Senki sem születik úgy, hogy egy másik embert bőrszíne, származása vagy vallása miatt utál, az embereknek tanulniuk kell a gyűlöletet, de ha gyűlölni meg tudnak tanulni, akkor szeretni is meg lehet tanítani őket. Mert a szeretet természetesebben fakad az emberi szívből az ellentéténél.”

Talán az ad némi reményt a társadalmi légkör jobbá válására, hogy néhány nap alatt 4,5 millió ember jelezte, hogy tetszik neki Obama bejegyzése.

Ajánló