Kormányzati alternatívák

Elmaradt a koalíciós tanács tegnapra tervezett ülése, amelyen a pártvezetők próbálták volna rendezni az összegubancolódott koalíciós együttműködést. Ha hiszünk a hivatalos verziónak – a megbeszélés Fico megbetegedése miatt maradt el –, akkor csak meg kell várni a jövő hetet, és folytatódhat az Andrej Danko által hétfőn elindított színjáték. 

Ha nem, akkor arra következtethetünk, hogy a felek közti ellentétek nagyobbak, nem vihar egy pohár vízben a koalíciós válság, ami azt szolgálja, hogy elfedje az SNS gyanús ügyeit az oktatási minisztériumban.

Egyes hírek szerint a Smer és a Híd arra készül, hogy kipróbálja, milyen lehetne a kormányzás Danko nélkül, néhány kiugrott SNS-es képviselővel, de nem kizárt, hogy előrehozott választások lesznek.

Az első verzió nagyon ingatag kormányzást jelentene, bár tavaly éppen azt láthattuk, hogy a nullához konvergáló támogatással rendelkező Sieť eltávolítását sikerült megoldani. Az SNS azonban más tészta, stabilan 10 százalék körüli támogatással rendelkezik, vagyis nem lenne könnyű elcsábítani 7-8 képviselőt, hogy a koalíció működőképes maradjon, ráadásul ezt még két és fél éven át kellene biztosítani a 2020-as választásokig. Ezzel a koalíció elvesztené az egyik legnagyobb előnyeként deklarált stabilitást, és olyan támadási felületet biztosítana az ellenzéknek, hogy néhány hónapon belül megbukna. Hiszen Matovič akár havonta tehetne kísérletet valamelyik miniszter leváltására vagy akár a kormányfő elleni bizalmatlansági indítvány megszavaztatására, és biztosak lehetünk benne, hogy nem kellene sokáig várnia a sikerre.

A második változat az előrehozott választások, amely az ellenzék kedvenc vesszőparipája a választások óta. Ha azonban a legutóbbi – júliusi – Focus-felmérést nézzük, ez sem kecsegtet sok jóval. A koalíció és az ellenzék az esetleges parlamenti helyek számát tekintve – természetesen Kotleba szavazatai nélkül – 71:64-re áll, vagyis még mindig a koalíció áll jobban. De nem tudna kormányt alakítani, igaz, az SNS-szel valószínűleg nem is akarna. Az ellenzék sem áll jól, a kormányalakításhoz szüksége lenne minden formációra. Képzeljünk el egy SaS–SNS–OĽaNO–Sme rodina–KDH–Híd koalíciót. A másik változat, hogy néhány párt újra a Smerrel áll össze, de ehhez már nem elég plusz két párt, hacsak az SaS nem adja be a derekát.

Vagyis nem véletlen, hogy még az SaS is inkább kívülről támogatná a kisebbségi Smer–Híd kormányt – legalábbis ideiglenesen –, mert a jelenlegi formációnak a jelenlegi erőviszonyok között valóban nincs alternatívája. És ezt tudatosítják Sulíkék is. Feltehetően nekik sem nagyon fűlik a foguk egy szedett-vedett, összetákolt, a Radičová-kományhoz képest sokkal színesebb koalíció élén vinni az ország ügyeit.

Arról sem szabad elfeledkezni, hogy még a korrupciós botrányokat figyelembe véve is a jelenlegi kabinet a térség egyik legnormálisabb kormánya. És szlovákiai magyar szempontból sem elvetendő, elég, ha csak a Kisebbségi Kulturális Alap létrejöttére gondolunk. A korrupciót tekintve pedig Magyarország és Csehország messze előttünk jár: Magyarországon maga Orbán Viktor miniszterelnök dolgoztat strómanokkal, Csehországban pedig az oligarchia nem kívülről próbálja befolyásolni a kormányt, hanem Andrej Babiš személyében a miniszterelnök-helyettest adta, és Babiš vezetésével várhatóan kormányt alakíthat az őszi választások után. Lengyelország a jogállam lebontásában talán már Magyarországot is megelőzte. Velük összehasonlítva Robert Fico egy európai formátumú politikusnak látszik, aki az unió magjába akarja kormányozni az országot a következő években. Mert valójában annak sincs alternatívája.

Ajánló