A hét külföldi eseménye – Sokfrontos harcok

A hét legfontosabb nemzetközi eseménye lehetne akár Párizs futballsejkjeinek 222 milliós Neymar-szerző világcsúcsa.

Fotó: Somogyi Tibor
De hiába forró a nyár, nem eseménytelen Donald Trump számára, aki sorra követi el a diplomáciai bakikat, verőhibáról verőhibára halad a pályán egyre frusztráltabban, a szétesés jeleit mutatva; az elnök küzd az orosz démonnal, saját fiával kapcsolatban is pácban, sajtófőnökét veszítette kínosan, kiborul és kiborul, túl sok frontot nyitva.
 
*  *  *
 
A hét kiemelkedő magyarországi eseménye az úszószövetség krízise, amely nem függ össze a budapesti vizes-vébé magyar teljesítményével, hiszen ott voltunk szokás szerint az éremtáblázat első tíz nemzete közt. Sikeres hazai világverseny után elvileg erősen meglepő, ha a sportág elnökségének java, köztük világklasszis versenyző is, a zárás után napokkal határozottan jelzi: nem tud a szövetség elnökével együtt dolgozni. Amiből következik: hosszú korszakon át regnáló vezetőnek (Gyárfás Tamás) hosszú az árnyéka, azt pusztán önbizalommal és kormányzati hátszéllel kitakarni nehéz, csak kiemelkedően rátermett új ember képes átlépni; könnyű ilyen helyzetben halmozni a hibákat, ha nem jó az alkalmazkodóképesség. Ezzel szemben az üzleti életből a sportba többször belekóstoló menedzser, Bienerth Gusztáv esete az úszótársadalommal valami olyasmi, mint amikor az ember véget vet egy hosszú kapcsolatnak, s ilyenkor a legritkább esetben az első szembejövő partner a megoldás a komoly újra. Nem lehet összeveszni mindenkivel, ahogyan nem lehet fejvédő nélkül menni egy kis hempergésre a Klicskókkal sem. Egy magyar sikersportág irányítása más feladat, mint könyvelőcéget vezetni, mint politikai szervezetet irányítani: érzelem, egó, siker, érem, edzői tudás, finom érdekviszony adódik össze – ha rossz pálcát húzol ki, magad fölött törted. 
 
SZOMBATHY PÁL
publicista
 

Ajánló