Ki is leckéztet kit?

Orbán Viktor évek óta teszteli az EU tűrésküszöbét. Hét éve tartó regnálása alatt folyamatosan valósítja meg álmát az illiberális demokráciáról, ami magyar körülmények között dióhéjban a személyes és párthatalom példátlan kiszélesítését, az ellenőrző és ellensúlyozó mechanizmusok leépítését, valamint a független média és civil szektor korlátozását jelenti. Történik mindez az egyre erősödő migráns- és Brüsszel-ellenes retorika kíséretében, s úgy, hogy az Orbán-klán közben brüsszeli pénzeken gazdagodik mesésen.

Igazából csak az a furcsa, hogy Brüsszel mostanáig türelmes volt Magyarországgal. Persze, az utóbbi években az EU-nak nagyobb gondjai is voltak Orbánnál: a gazdasági válsággal és Görögországgal kezdve, a menekültválságon át egészen a brexitig, hogy csak a legsúlyosabbakat említsük.

Most azonban, úgy tűnik, betelt a pohár, s az utolsó cseppnek a lex CEU, illetve a civilek ellen irányuló törvényjavaslat bizonyult. Az EP határozata szerint Magyarországon rendszerszintű fenyegetés éri a jogállamiságot a korrupció mértéke és a demokratikus intézményrendszer leépítése miatt.

Fontos részlete a történetnek, hogy mindezt nem brüsszeli bürokraták, hanem az EU egyetlen polgárok által közvetlenül választott szerve, az Európai Parlament hagyta jóvá. Ráadásul a Fidesszel egy pártcsaládba tartozó Európai Néppárt néhány tagjának szavazatával.

A nagy kérdés most az, hogy mit lép erre Orbán. Az első reakciókból ítélve, amelyek egyrészt súlytalannak, másrészt nem a Fidesz-kormány, hanem Magyarország elleni támadásnak próbálják beállítani az EP határozatát, arra következtethetünk, hogy Orbán Viktornak nem áll szándékában meghátrálni. A jelek szerint nem zavarja, hogy Magyarország immár hivatalosan is az EU fekete bárányává avanzsált. Így legalább még hitelesebben folytathatja szabadságharcát Brüsszellel szemben, persze úgy, hogy közben az EU-s alapok jótékony hatásait élvezi.

Merthogy valódi szankciókkal nem jár Brüsszel nemtetszése. A lehető legrosszabb forgatókönyv, hogy megvonják Magyarország szavazati jogát, ám ez egy soklépcsős, hosszadalmas folyamat eredménye lehetne csupán, s felettébb valószínűtlen, hogy eljut idáig az ügy.

Az EP határozata azonban egy nagyon fontos problémára mutat rá: az EU értékközösségként jött létre, amely azt feltételezi, hogy valamennyi tagja osztja az általa képviselt értékeket. Azzal mintha nem számolt volna senki, hogy lehetnek olyanok is, akik elhagyják ezeket, sőt egyenesen szembe mennek velük. Márpedig Európában soha nem látott mértékben erősek ezek a tendenciák, jóllehet a holland és a francia választások az EU által képviselt irányt erősítik.

Így aztán elmondható, hogy az EU tegnap feladta a leckét Orbánnak, de Orbán Viktor is az EU-nak. A történet végkifejlete pedig nagyon érdekes lehet az EU további sorsa szempontjából.

Ajánló