Miért sikertelen az ellenzék?

A szlovákiai politikát 2010 óta a Smer és Robert Fico által vezetett kormányok alakítják. Az ellenzéki oldalon álló pártok sorsa a lemorzsolódás és a lassú kiüresedés lett, miközben ugyanazt a taktikát próbálják újra meg újra megvalósítani. Sikertelenül.

SITA-felvétel

Az ellenzéki pártok úgy tevékenykednek, mintha nem értenék a hazai politika egyik legfontosabb trendjét: Szlovákiában a rendszerváltás óta a koalíciós kormányzás rendszere az uralkodó felfogás. Ezen a kijelentésen a 2012 és 2016 közötti egypárti második Fico-kormány regnálása mit sem változtat. Akkor a Smernek lehetősége lett volna a játékszabályok felülírására, de igazából meg sem próbálta, mi több, inkább vállalta az újabb többpárti kormányzást 2016-tól. Ez mindenképp egy kihasználható lehetőség az ellenzék számára.

Melyek tehát egy működőképes koalíciós kormányzás előfeltételei? A válasz: az aktuálpolitikai helyzet helyes olvasata, a pártok stabil szövetsége és a választók számára vonzó közös stratégia. Ezek nélkül aligha lehetne bármilyen formációt a Smer– SNS–Híd trió alternatívájának tekinteni. Az ellenzék alapvetően félreértelmezi a harmadik Fico-kormányt, s ezzel nem az eddig kiderült botrányokat és visszaéléseket kívánom tagadni. Az OĽANO–Nova és az SaS ahelyett, hogy folyamatosan korruptnak, oligarchák által irányított és a nép ellen tevékenykedőnek titulálja a kormányt, inkább a saját megoldásait és programját hirdethetné. Ezekről szinte semmit sem tudunk.

Az ellenzéki pártok tartós szövetségének kialakítása lenne a következő lépés, de annak a kormányellenességen túli jegyekkel is rendelkeznie kell. Ezek, ha halványan, de a Bonaparte-lakóparknál szervezett tüntetések alkalmával, valamint a parlamenti munka során már megmutatkoztak. A SaS és az OĽANO–Nova képes összefogni, de ketten aligha tudnak további erőket mozgósítani. Ehhez további koalíciós partnerekre van szükségük, márpedig azokból most nincs nagy választék: a parlamentben csak a Sme rodina és Beblavý–Mihál-formáció jöhet számításba. Ráadásul a 2020-as választás még túl távoli, s addig bármi történhet a küszöbön toporgó MKP-val, KDH-val és a még mindig nem párt Progresszív Szlovákiával. De arra aligha számíthatnak, hogy választók tízezrei fognak egyik napról a másikra kiábrándulni a harmadik Fico-kormányból.

További probléma a közös stratégia hiánya. Ez alatt egy egységes ellenzéki program kialakítása értendő, hiszen enélkül aligha valósítható meg egy stabil, hatékony és hosszú távú együttműködés. Ennek a megalkotása további nehézségekbe ütközhet, főleg az eltérő szakpolitikai szemléletek kapcsán. Emellett az sem elhanyagolható, hogy az ellenzéki pártok a helyi szervezetek szintjén sem állnak oly stabil és széles bázison, mint a Smer. Márpedig ezek hiányában aligha növelhetik támogatottságukat. Igor Matovič háttérbe húzódásával a legutolsó probléma is megoldódni látszik: hogy ki legyen a majdani koalíció vezetője. Erre a posztra jelenleg az SaS elnöke, Richard Sulík a legesélyesebb. A kérdés csak az, mikor tudatosítják az ellenzéki pártok, hogy az eddig alkalmazott és sikertelen lejárató taktika helyett ideje változtatni és elkezdeni dolgozni az eredményekért.

A szerző a Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársa

Ajánló