Budapest a Kreml mérlegén

Vlagyimir Putyin újra Magyarországra látogat. A kérdés, mi a látogatás célja.

Nincs kilátásban aláírásra váró szerződés, mint legutóbb a gázszállítási ügylet. Nincs Paks kapcsán sem olyan fejlemény, amely az állami vezetők találkozását igényelné – legalábbis nem tudunk ilyesmiről. Ezzel szemben van sok amerikai titkosszolgálati jelentés, amelyek egybehangzóan állítják, hogy az oroszok minden korábbinál alaposabb befolyásolási kísérletbe vágtak az elnökválasztás alatt. Van rengeteg aggodalom a nem-oroszpárti berkekben, Németország és Nagy-Britannia józan politikusai között és a titkosszolgálatok berkeiben. Valószínű, hogy az idei franciaországi és németországi választás sem úszhatja meg az orosz beavatkozást.
 
De könnyű találni új Putyin-párti vezetőket is. Franciaországban nehéz olyan elnökjelöltbe botlani, aki ne lenne többé-kevésbé Kreml-kedvelő. Trump egyik Twitter-üzenete szerint az az ostoba, aki nem akar jó viszonyt Moszkvával. Na de mibe kerülhet a „jó viszony”? Egyáltalán van-e ilyen deal az asztalon? Ha a Krímet odadobják a „jó viszony” reményében, az csak megnövelheti az étvágyat odaát.
 
Orbán Viktor miniszterelnök is rulettezik a Putyin-látogatással, alig két héttel azután, hogy az új amerikai elnök beköltözik a Fehér Házba. Lehet, hogy a két hét alatt nem történik semmi az orosz–amerikai viszonyban. Lehet, hogy Trump elindít egy oroszbarát narratívát, immár elnökként, ekkor Orbán Viktor februárban megnyeri a kört. De az is lehet, hogy Trump körül a republikánusok oroszellenes magja is hallatja a hangját, és nem egyszerű békülés, hanem egy új játszma indul. Ebben viszont kellemetlen lesz, ha Budapestről üzen az orosz elnök, hogy „nincs köze” a hackerekhez, akik feltörték azt a számtalan szervert. Azt ma még a magyar miniszterelnök sem sejtheti, hogy a Trump körüli fortyogó lávából végül mi pattan ki. Ezt a kockázatot most vállalta.

Ajánló