Szuverenitás, integráció és majomketrecek

Tucatszám születnek s terjednek a Brüsszelt Moszkvához hasonlító okoskodások is. Ha ezeket egyre több ember nem venné komolyan és nem hinné el, hogy aktuális bajainak forrását fogalmazzák meg a nála okosabbak, akár szórakoztató vidámságot is láthatnánk eme irományokban. Sajnos, nem így van.
Bajaink forrása a túlköltekezés. Komoly bajok forrása ez az egyénnél, családnál, de van mentség és magyarázat: lakni akarsz, hitel kell, tartani akarod a tempót, pénz kell, és még csak nem is értesz a pénzpiaci mozgásokhoz. De hol lelhetnénk mentséget és magyarázatot államok esetében? Ha jól tudjuk - s ezt az egyet jól tudjuk -, az állam intézményeiben aránylag jól fizetett, szakképzett emberkék ülnek jól vagy rosszabbul felszerelt irodákban, releváns információkkal ellátva. Az államok kényszerhelyzetben lennének? Hivatalnokai, szakértői nem tudták vagy ne tudhatták volna, hogy viselkedésük milyen következményekkel jár? Ha tudták és szóltak a döntéshozóknak, akkor a döntéshozóknak van pofájuk másra kenni bajainkat? Ha meg nem tudták, akkor mi a fészkes fenének fizetjük őket?
Az állam nem azonos az egyénnel. Az egyén valamit tud, valamit nem, csőbe húzható. De azt azért mégse akarja senki megetetni velünk, hogy a 300 ezer embert fizető állami apparátus nem tudta, nem tudhatta, csőbe húzták! Ennyire dilettáns nem lehet a közszféra.
Brüsszelre mutogatva még egy fontos megjegyzés: nem emlékszem - ha tévednék, javítsanak ki -, hogy az Európai Unió megszállta volna országaink valamelyikét. Nem emlékszem brüsszeli tankokra, brüsszeli katonákra, onnan küldött titkosokra. Én úgy emlékszem, hogy Európa nyugati feléhez akartunk tartozni, oda, ahová a németek, osztrákok, franciák, dánok stb. Föl akartunk zárkózni, s ehhez az a bizonyos Brüsszel nem kevés pénzzel járult hozzá. Mind Szlovákia, mind Magyarország tiszta kedvezményezettek, azaz lényegesen többet kaptak az uniótól, mint amennyit befizettek. Amíg nem voltak bajok, ez jó volt, most meg a szuverenitásunkra tör Brüsszel?
Meg: ki a fészkes fene az a Brüsszel? Hát nem mi vagyunk? Az Európai Parlamentet diktálták vagy választottuk? A döntéshozatalból kihagynák a nemzeti kormányokat? Nem úgy működik a dolog, hogy az Európai Tanácsot a nemzeti kormányok adják össze? És tudjuk-e, hogy az Európai Tanács által (eddig konszenzussal) hozott döntések nélkül az unióban semmi sem érvényes? Az Európai Bizottságot most kihagyom, annak csak javaslattételi joga van a közösségi törvényhozásban, de ha jól tudom, oda is a nemzeti kormányok jelölnek biztosokat.
Akárhogyan nézzük is a jóformán virtuális és globalizáló Brüsszelt, annak alapvető döntései, alapvető eszközei és forrásai mind-mind a nemzeti kormányoktól függenek! Azoktól a nemzeti kormányoktól, amelyek mosolyogva és szemrebbenés nélkül nyúlják le önkormányzataik jogköreit és pénzét (centralizálnak cefetül), majd egy órával később centralizálással vádolják az általuk működtetett Brüsszelt. Akárhogyan nézzük is, a hal a nemzeti kormányoktól bűzlik, csak az a farok, ahonnan pucolni kéne, nincs meg.
Az unióba szuverén államok szabad akaratukból léptek be. Szuverén államok maradtak, szabad akaratukból el is mehetnek. Mindkét döntésnek hozadékai és következményei vannak, ám azokat szabadon kell vállalni. Az uniónak vannak tisztázatlan ügyei annak minden szervében, tanácsában. De az igazi lenyúlások helye, az igazi Gorillák és egyéb majomfajták ketrece a nemzetállamok fővárosaiban keresendő. A jelenben is túlontúl kísértő, de leélt nemzetállamokéban.