Mellékhatás

Nem ritkaság ugyanis az anyaországban (írjuk inkább nagy betűvel: Anyaország), hogy az egyébként sem rózsás gazdasági tényezők (vagy csak a puszta előítélet) azt mondatják az ottaniakkal, hogy most már nem csak a zsidókat, a cigányokat, a románokat meg a külföldieket, hanem a határon túliakat is lehet okolni azért, mert nekünk (a határ innenső oldaláról nézve nekik) kevesebb vagy rosszabb jut. Munkából, pénzből, lehetőségből vagy egyáltalán csak figyelemből. Nem volt ritka eddig sem, hogy a felvidékieket az iskolában vagy másutt lehülyeszlovákozzák, az erdélyieket lehülyerománozzák (például az X -faktor székely döntősét, Baricz Gergőt). Nem ez az általános gyakorlat, de van ilyen.

A HVG megbízásából készült, múlt héten nyilvánosságra hozott felmérés szerint az erdélyi magyarok 86 százaléka a Fideszre szavazna. És mivel arrafelé viszonylag sokan kérvényezték és kérvényezik manapság is a magyar állampolgárságot, valószínű, hogy szavazni is fognak. Ez még magában nem kell, hogy rossz legyen. Talán hozzásegítik a Fideszt, hogy ismét kormányra kerüljön (erről ki-ki maga döntse el, mennyire rossz). Ami viszont biztos, és elég rosszul is hangzik, hogy egy szoros választási eredmény esetén a magyarországiak a határon túli szavazókat okolják majd egyrészt az eredményért, másrészt pedig minden rosszért, ami ennek következtében történik majd velük. Vagyis a következő években valószínűleg nem nő majd a határon túli magyarok népszerűsége az Anyaországban (a határon túli magyar szavazatoktól való félelem az ellenzéki szavazóknál már ma is érzékelhető). Ez a jelenlegi magyar kormány nemzetpolitikájának az egyik mellékhatása. Tegyük hozzá, a mellékhatás mellékhatása az lehet, hogy a parlameni választás „határtalanítása” nem kevés szavazót tántorít majd el a Fidesztől.