Fizess, paraszt!

A kormánypártok képviselői e héten bebizonyították, hogy e tekintetben is igazi hús-vér emberek, akiknek ugyanazok a gyengéik, mint a választóiknak.
Aki az elmúlt időszakban egy kicsit is figyelemmel kísérte a mezőgazdaságban történteket, tudhatja, hogy Szlovákiában ez az ágazat az elmúlt évek egyik legnagyobb vesztese. A gazdasági válság miatt tavaly ötödével csökkentek a felvásárlói árak, az őstermelők vesztesége így már akkor százmilliós nagyságrendűre duzzadt. Már ez is elég lett volna ahhoz, hogy az ágazat a padlóra kerüljön, idén azonban a természet is a gazdák ellen fordult. Az ár- és belvizek több mint negyedmillió hektárnyi területen tették tönkre a termést, százmilliós károkat okozva a gazdáknak, arról már nem is beszélve, hogy a kedvezőtlen időjárás miatt a termés az egész országban jóval elmarad a várttól, a gazdák így tömegesen mehetnek csődbe.
Mit tesz ilyenkor egy jó kormány? Mindent elkövet azért, hogy segítse az ágazatot átvészelni a nehéz időszakot. Ha az állam korábban képes volt segíteni a koreai, francia és német autógyártókon, joggal várhatnánk el, hogy legalább nem tesz keresztbe a hazai gazdáknak. A kormánypártok azonban bebizonyították, hogy ugyanolyan hús-vér emberek, mint bárki más: abba rúgnak a legnagyobbat, aki már a földön van. Ennek ékes bizonyítéka, hogy a kormánypártok által hétfőn elfogadott, az államháztartási hiányt csökkentő intézkedések között szerepel az a terv is, amely szerint megszüntetik a mezőgazdaságban használt gázolaj kedvezményes adóztatását. Ezer liter gázolaj jövedéki adója jelenleg 225,71, ezt szeretnék 368 euróra emelni, amitől az állam 44 millió eurós pluszbevételt vár. Csak összehasonlításképpen jelezzük, hogy a sör jövedéki adójának a növeléséből – ami a sörgyártók országra szóló siránkozását váltotta ki – csupán 14,9 millió eurós pluszbevétel várható. Alig 15 milliós pluszra számítanak a cigaretta jövedéki adójának emeléséből is, míg az autópálya-bélyegek drágulása 14 milliót hoz az állam konyhájára. E három utóbbi, a hazai sajtó által leginkább hangoztatott, bizonyos értelemben luxusnak tekintett tevékenységeket terhelő adók emeléséből az állam így együttesen kíván annyi pluszpénzt kifacsarni, mint a gazdáktól kizárólag a gázolaj kedvezményes adóztatásának a megszüntetéséből. Arról már nem is beszélve, hogynemez az egyedüli megszorítás, ami a mezőgazdaságot érinti.
Mindez persze hatványozottan sújtja a déli, magyarlakta régiókat, hiszen ezekben jóval nagyobb azok aránya, akik a mezőgazdaságból élnek. A parlamentbe került pártok közül a választási kampányban egyedül a Híd vállalta fel a szlovákiai magyarság érdekeinek képviseletét, amely ráadásul a kormányba is bekerült, így joggal várhatnánk el tőle, hogy következetesebben kiálljon az érdekeinkért. Hogy a Híd képviselői a hétfői koalíciós tárgyalásokon miért nem tiltakoztak a gazdákat sújtó intézkedések ellen, azt valószínűleg soha nem tudjuk meg. A hét második felére azonban végre felébredt a párt képviselői által irányított földművelésügyi tárca, azt állítva, hogy semmi sincs veszve, és a gázolaj ügyében további tárgyalások várhatók. Csak remélhetjük, hogy a nyilatkozatukkal nem a kekeckedő újságírókat akarták lerázni… „Elsőrendű célunk a szlovákiai mezőgazdaság versenyképességének megteremtése” – hangzik a Híd választási programjának egyik sarkalatos pontja. Hamarosan kiderülhet, mennyire gondolták komolyan az ígéreteiket, és milyen mértékben hajlandók kiállni a választóik egy korántsem elenyésző csoportjának az érdekeiért.