Szomorú vidámpark

Pedig ideális helyszínt választottak, a „szórakoztató komplexumot” tizenkét emeletes panelházak vették körül, és valamennyi klasszikus gépezet szerepelt a kínálatban, az óvodásoknak kitalált kis ringlispíltől a felnőtteket is megcélzó gyors, mixerszerű gépezetekig. Gyermekkoromban, amikor még nem ülhettem fel a komolyabb „kínzóeszközökre”, hosszú délutánokat töltöttem a hajszálra ugyanilyen vándorvurstlikban. A pénztár előtt sorok kígyóztak, az ütközős kisautókért szabályos közelharc folyt, az indításért felelős embereket pedig hatalmas tisztelet övezte. Szépen kiszámoltam, mire hányszor ülhetek fel a szülőktől kikönyörgött tíz koronából, amikor pedig elfogyott a pénzem, elég volt a látvány is, ahogy másokat röpít a hatalmas vasszerkezet. A céllövöldében pedig jó sok szivacslabdát eldobáltam egy-egy külföldi rágóért, papírvirágért, plüssjátékért.
Fontos megjegyezni, hogy nyolc és tizenkét éves kor között a legtöbb iskolatársam körhintás szeretett volna lenni, hiszen ők ingyen felülhetnek bármire, és addig foroghatnak-pöröghetnek, ameddig akarnak. E szakmának volt a legnagyobb becsülete nálunk. Aztán lassan kinőttünk ezekből a mulatságokból és (legtöbben) rendes foglalkozást választottunk magunknak. A mai gyerekeket pedig már nem lehet holmi hinta-palintával elkápráztatni. Egykori kedvenceimet, a repülő hattyúkat például egyszer sem láttam felszállni az elmúlt két hét alatt, búsan horgonyoztak a fapadlón. Pedig azokra akár a nagyszülők is felülhetnének unokáikkal, hiszen lassú, méltóságteljes, nyugodt röptű szárnyasokról van szó.
Felesleges feltenni a kérdést, vajon hol vannak és mit csinálnak a lakótelepi kiskamaszok a nyári szünidő utolsó hetében. Természetesen otthon ülnek a számítógép előtt és villámgyorsan kattintgatnak az egérrel. Az unalmas kisautók helyett Forma–1-es versenyparipákon kanyarognak, céllövölde helyett terroristákra lőnek vagy a dzsungel közepén harcolnak, a körhintánál pedig ezerszer érdekesebb számukra valamelyik utazós játék. Már óvodások részére is léteznek internetes oldalak, ahol fel lehet öltöztetni a macit, aztán terelgetni lehet őt a labirintusban, vagy lovagolni, autókázni, síelni lehet. Ügyességi, logikai és kalandjátékokból egyaránt nagy a kínálat, a legtöbb szülő pedig örül, hogy órákig csendben van a gyerek, és főleg nem kell vele sehová menni. A lunaparknak, mint szórakozási formának befellegzett. A körhintások pedig nyilván nyomorognak. Én legalábbis egyikőjüktől sem mertem megkérdezni, mennyi a havi bevétele, és mi akart lenni gyermekkorában....