A bulvár etetése

Valószínűleg busás jutalom ütötte a markát, amikor a Michal Kováč köztársasági elnök székhelyével szembeni épületre kronométert szereltetett, amely az ország első emberének tisztségben töltött utolsó óráit mérte… Amikor a vállalkozó otthagyta Mečiart, a Smerhez igazolt, de mert nem volt túl sikeres, már csak a háttérből figyelte a párt tevékenységét. És feleségén keresztül, aki az EP-ben a Smer színeiben képviseli Szlovákiát. A „celeb” házaspár a bulvár kedvence lett, mindig és mindenkinek készségesen beszámoltak előző kapcsolataikról, gyermekeikről, kibontakozó, majd házassággal végződő szerelmükről, vagyonukról, házaikról, jachtjukról…

Napok óta címlaphír, hogy F. F. rákban szenved, a bulvárlapok részletesen beszámolnak arról, hogy ő, a felesége, a „celeb” barátok miként fogadták az orvosok bejelentését. F. F. nem küldte az újságírókat a fenébe, hanem nyilatkozott. Arról, hogy nem a horvát tengeren cirkáló jachtja fedélzetén, nem is ausztriai nyaralójában, hanem egy hazai vállalkozó haver osztrák szállodájában gyűjt erőt a rá váró, embert próbáló kezeléssorozatra, a kemoterápiára. Szinte biztos, hogy hamarosan fül- és szemtanúi leszünk annak, miként viseli a hányingerrel, hajhullással, számos testi nyavalyával párosuló beavatkozást.

Értem én, hogy a híres emberek betegsége jó téma a bulvárnak, bár akadnak lapok, amelyek tiszteletben tartják a nehéz helyzetbe kerülőt. A legnagyobb példányszámú cseh bulvárlap csak néhány soros hírben számol be arról, hogy a közkedvelt, Európában is elismert cseh író, Arnošt Lustig ismét harcol a rákkal. Négy évvel ezelőtt, amikor diagnosztizálták a betegségét, kíméletesen, visszafogottan foglalkoztak vele, s bár az író megválaszolta a kórral kapcsolatos kérdéseket, arra kérte a sajtó munkatársait, a regényeivel, forgatókönyveivel, életművével foglalkozzanak inkább.

Meggyőződésem, hogy F. F. nem tartozik a híres emberek kategóriájába, vállalkozóként nem a köz javáért fáradozott. Épp olyan beteg, mint ezernyi más (igaz, nem dúsgazdag) sorstársa, azzal a különbséggel, hogy a bulvár számára az ő életük érdektelenebb. Bár az is lehet, hogy az igazán híres emberek a betegség legyőzésére és nem a bulvár etetésére összpontosítanak. (Péterfi Szonya)