Nyaralás...

E sorok írója biztosítás és problémák nélkül járta be a Balkán egy részét, és végigvezetett Románián is, ahol éjszaka a kivilágítatlan szekerekből kilógó lőcs nem egzotikum, de párja unszolására a talján út előtt hagyta magát rábeszélni egy biztosítás megkötésére. Végül is, a költségek az egész úthoz mérten elhanyagolhatók...

A biztosító munkatársa nagyon kedves volt, figyelme az összes részletre kiterjedt. „Hova lesz az út? Olaszországba? Hm, a sok román vendégmunkás miatt nagyon megromlott ott a közbiztonság. Kössünk biztosítást autófeltörés ellen is?” – kérdezte. A románok pont egy 12 éves Szuzukit akarnak feltörni? – töprengtem magamban. Ki tudja, az ördög nem alszik! Legyen. Persze, autólopás ellen is, hogyne.

Fő az egészség, ezt a biztosító is tudja. „Az Európai Egészségbiztosítási Kártya nem fedez minden kiadást. Egy-egy baleset utáni bonyolultabb műtét tetemes kiadásokkal jár, nem is beszélve a kórházi ellátásról. Javaslom, ezt is foglaljuk bele” – mondta a biztosító. Hát, bonyolult műtétre végül is nem készültem, egyszerűre sem, de igaza van, Rómában a robogósok a visszapillantók között szlalomoznak, mint állat, amikor repülőgéppel érkeztem az örök városba, már láttam. Nem is értem, hogy merek most közép-európai vezetési morállal és tapasztalatokkal bemenni közéjük, mi van, ha az egyik bejön a szélvédőn. Legyen.

Az utazás gondolatát akkor kezdtem komolyan felülbírálni, amikor rákérdeztek: szeretném-e, ha a biztosítás kiterjedne tetemem hazahozatalára is. „Ööö, elnézést, nem jól értettem” – mondtam olyan dermedt arccal, amilyennel csak egy angol tudná mondani bármilyen tetszőleges mondat előtt, hogy excuse me. Látva zavaromat, a biztosító embere kifejtette: „van, hogy a nyaraló ott hagyja a fogát. Gondoljunk a thaiföldi cunamira, mely nyaralók tömegét sodorta el, romba döntve az ország idegenforgalmát. Akiket nem a helyszínen temettek el, azok tetemének hazahozatala jó sokba került. Ugye nem szeretné özvegy édesanyját ilyesminek kitenni...”

Kocsifeltörés, műtét, halál, hát menjen így a fene bárhova is.
Kocur László