Tíz méterről félt leugrani, húszon vb-ezüstérmes lett

Budapest |
Amíg toronyugró volt, majdnem minden edzés előtt sírt, mert nem akarta tíz méterről a mélybe vetni magát. Óriástoronyugróként, húsz méterről ugorva lett ezüstérmes a budapesti vizes-vb-n. A mexikói Adriana Jimenezzel beszélgettünk. 
Adriana Jimenez tökéletes utolsó ugrást hajtott végre
Somogyi Tibor felvétele
A negyedik, azaz utolsó ugrása előtt a negyedik helyen állt, de a zárógyakorlata tökéletesre sikerült, a mezőnyben egyedüliként száz fölötti pontszámot (110 pontot) kapott rá, ezzel felugrott a második helyre. 
 
Az ugrás előtt nem gondolkoztam sem a pontszámokon, sem a helyezésemen. Az edzés során eléggé elrontottam ezt a gyakorlatot, jelentkeztek a régi sérüléseim is, úgyhogy csak arra figyeltem, hogy biztonságosan végre tudjam hajtani az ugrást, és minden rendben legyen. 
 
De amikor meglátta a pontszámait, akkor örömében elsírta magát… 
 
Fogalmam sem volt, hogyan csináltam! Korábban rengeteget vizualizáltam ezt az ugrást, és amikor a vízbe értem, arra gondoltam, most pontosan úgy sikerült végrehajtanom, ahogy elképzeltem. 
 
Az óriás-toronyugrók nyíltan beszélnek arról, ennek a sportágnak a félelem is a része. Van, aki a félelem poklának nevezi a felfelé vezető lépcsőket, más pedig komoly tériszonnyal küzd. 
 
Én is félek. Amikor toronyugróként tíz méterről ugráltam, majdnem minden nap sírtam, nem akartam edzésre menni, nem akartam ugrani. Ezért is hagytam abba a sportágat. Aztán úgy adódott, hogy óriástoronyugró lettem. 
 
Mi hozta vissza a sportághoz? 
 
Az élet, a végzet, Isten… A kör még nem zárult be, éreztem, még van keresnivalóm ebben a sportágban. A dupla magasságnak köszönhetően sokat tanultam az ugrásokról, az életről és saját magamról is. Hálás vagyok ezért a lehetőségért, hogy a nemzetközi és a hazai szövetségnek köszönhetően három és fél éve megnyílt előttem ez az ajtó, és esélyt kaptam, hogy megváltoztassam az életem. 
 
Most pedig vb-dobogóra állhatott… 
 
Ez volt a fő életcélom. Amikor esténként behunytam a szemem, ezt képzeltem el. És most teljesült. 
 
Mi a fő különbség a 10 méterről és a 20 méterről végrehajtott ugrások között? 
 
Nekem azt volt a legnehezebb megtanulnom, hogy lábbal előre érkezzek. Arra is nagyon kell figyelni, hogy a vízbe érkezésnél kemény legyél, mert a becsapódás elég erős. 
 
Az ugrók esetenként 70–90 km/órás sebességgel csapódnak a vízbe. Mennyire fájdalmas az érkezés? 
 
Ha nem vagy elég erős, akkor nagyon. De ha elég erős vagy, és ismered a technikát, akkor nem olyan vészes. 
 
Vannak rendezvények, ahol nyílt vízbe ugranak, Budapesten mesterséges medencébe érkeztek. Mi a különbség a kettő között? 
 
Teljesen más érzés, én jobban szeretek medencébe ugrani. A nyílt vízben másképp érzékeled a teret, és a víz is más. 
 
Volt rá esély, hogy az óriástoronyugrás már a 2020-as olimpia program része legyen, de a NOB ezt elutasította. Mit gondol, mikor kerülhet fel a játékok műsorába? 
 
Ez egy fantasztikusan látványos sportág, szerintem helye lenne az ötkarikás műsorban. Nagyon szomorú voltam, amikor kiderült, Tokióban még biztosan nem lesz ott az olimpiai programban. 2024-re összejöhet, de én akkor már nem fogok versenyezni, most 32 éves vagyok, hét év múlva már túl öreg leszek. De szorítani fogok a többieknek! 
 
Mi a legnehezebb és mi a legjobb ön szerint az óriástoronyugrásban? 
 
A legnehezebbek a mentális játékok, hogy össze kell szedned magad, és oda kell állnod az ugráshoz. A félelem mindig ott van veled, együtt kell ugrani vele. Nem egyszerű megbirkózni a veszély gondolatával, és elviselni a fájdalmat, de megéri. Ennek köszönhetően ismerem a saját határaimat, és tudom, hogy valóra válthatom az álmaimat. 

Ajánló