Jó volt Lazio- és Milan-szurkolónak lenni – félidei Serie A-értékelő

Félidejénél tart az olasz bajnokság, és ha csak a tabellán elfoglalt helyeket nézzük, túl sok változás nem történt az elmúlt évekhez képest. 

Az ősz rangadóján a Juventus – ki más? – Gonzalo Higuaín góljával verte az AS Romát
IDÉZETEK
„Két éve még zoknit és nadrágszíjat árult Stuttgartban, most meg azt hiszi, hogy egy fenomén” –  a laziós Senad Lulic hangulatkeltése a Roma elleni derbi előtt a római Antonio Rüdigerről.
 
„Nagyon elégedettek vagyunk Frank de Boerral, és száz százalékban mögötte állunk” – jelentette ki Michael Bolingbroke, az Inter ügyvezető igazgatója október 29-én. November elsején kirúgták a hollandot.
Vezet a Juventus, üldözői szerepben tetszeleg a Roma és Napoli, megint a senki földjén poroszkál az Inter. Ettől függetlenül mégsem mondhatjuk, hogy unalmas őszi idényt rendeztek volna nekünk a csapatok.
 
A Juventus kapcsán a rajt előtti legfőbb kérdés az volt, sikerül-e pótolni a világ legdrágábban értékesített játékosát, a Manchester Unitednek 105 millió euróért eladott Paul Pogbát. Az eredményeket nézve működött a francia nélküli projekt, a pályán látottak alapján azonban nem nagyon. Noha a címvédő egy meccsel kevesebbet játszva is négy ponttal előzi meg a második Romát, a ligát évek óta leromboló gépezet az ősz során többször is akadozott. Három vereségbe szaladt bele Massimiliano Allegri csapata, melyek közül kettő úgymond védhető (a Milan és az Inter elleni, mindkettő idegenben), a harmadikra viszont hosszú évek óta nem volt példa: a Juve három gólt nyelt be a középcsapat Genoától. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a dohai döntőn a Szuperkupát sem sikerült megnyernie (büntetőkkel kapott ki a Milantól), akkor csendben konghat a vészharang – persze csak a Juventus saját mércéjével. Szólni kell még Allegrinek a főnökeivel történt állítólagos veszekedéséről az elveszett Szuperkupa-döntőt követően, ami a pletykák szerint odáig fajult, hogy az edző nyártól kereshet magának másik kispadot.
 
A bibi leginkább a középpályán jelentkezett, ahol Pogbát egyelőre nem feledtette a Romától vett Miralem Pjanic, sőt, igazából még a 2015-ben távozott Arturo Vidal pótlását sem tudták megoldani. Nem véletlen, hogy a januári átigazolási időszakban az ebben a csapatrészben használható emberekre vadászik a klubvezetés, bár az ide vett Tomás Rincón nem az a szuperklasszis matéria – a Zebrák szerencséjére felépült hosszú sérüléséből a majdnem a teljes őszt kihagyó Claudio Marchisio. Nagy baj nincs Torinó fekete-fehér felében, igaz, februártól jön az első számú üldözőt nem érintő, a BL-lel járó kettős terhelés.
 
A vesztett pontokat tekintve hétegységnyi lemaradással kergeti a bajnokot a Roma, amelyet leginkább az élete formájában futballozó Edin Dzeko repített ilyen magasra. Luciano Spalletti kezdőcsapatából rendre 9-10 embert előre meg lehetett nevezni az őszi fordulókban – ez az állandóság és stabilitás a fővárosiak sikerének másik oka a remek kiszolgálásból profitáló 13 gólos Dzekóval egyetemben. A Roma a Juvéval ellentétben egy komoly sorozatra fókuszálhat a folytatásban, a hátrány ezért nem tűnik ledolgozhatatlannak (tavasszal ráadásul Roma–Juventust rendeznek). Gondot esetleg a liga talán leggyorsabb játékosának, az egyiptomi Mohamed Szalahnak átmeneti pótlása jelenthet, a göndör hajú, villámléptű szélsőnek ugyanis az Afrika-kupán van jelenése.

Mindig az első lépés a legnehezebb: a feltámadni látszó Milan nyerte az olasz Szuperkupát
 
Idén kivételesen nem lehetett nekimenni Maurizio Sarrinak azzal, hogy alig rotálja a Napoli keretét. Szokásával ellentétben főleg a középpályát kavarta meg, valamint a középcsatár Arkadiusz Milik súlyos sérülése miatt elöl is meg kellett nyomnia az újratervezés gombot. Utóbbi probléma ellenére ősszel a nápolyiak játszották a legélvezetesebb futballt, nagy kérdés, mi lett volna, ha nem hagy ki hónapokat a lengyel center. A déliek komoly szándékát jelzi, hogy a még nem teljesen egészséges Milik posztjára januárban azonnal igazoltak egy használható csatárt Leonardo Pavoletti személyében. Dicséretben leginkább a cserepadról előkerült Dries Mertens részesülhet, aki egy mesternégyesnek is köszönhetően a góllövőlista negyedik helyén találta magát. 
 
A pöttöm belga szélső 42 éve fennálló rekordot állított be azzal, hogy két egymást követő mérkőzésén legalább három gólt szerzett.
 
Milánó pirosabbik felében rég tapasztalt hurráhangulat uralkodik – ehhez elég volt annyi, hogy a csapat vállalható futballt bemutatva az ötödik helyen karácsonyozzon. Furcsa és egyben szomorú helyzet egy olyan klubnál, amely 10 éve még Bajnokok Ligáját nyert. A „siker” főleg a holt idényben kinevezett vezetőedző, Vincenzo Montella érdeme, aki – részben az átmeneti (?) pénzhiány miatt – zsoldos külföldiek helyett a Milan-mezt jobban megbecsülő fiatal olaszokra épített. A 17 éves, máris klasszisnak mondható kapus, Gianluigi Donnarumma, a védelmet dirigáló Alessio Romagnoli (21), a korábban csapatkapitányként is futballozó Mattia De Sciglio (24), vagy a Juventus ellen bődületes győztes gólt vágó Manuel Locatelli (18) neve garancia lehet az utóbbi évek nihiljében sokat szenvedő piros-fekete szurkolóknak a szebb jövőre. A társaság legjobbja a szintén elég fiatal, 23 éves Jesús Joaquín Fernández Sáez de la Torre, ismertebb nevén Suso volt, aki a csúcsidőszakát idéző Arjen Robbenként bolondította meg az ellenfelek védőit. A Liverpool által elherdált spanyol tükörszélső öt gólt és hat gólpasszt dobott be a közösbe.

Dries Mertens élete formájában húzza a Napolit
 
Ha már a kellemes meglepetéseknél tartunk, mindenképp ki kell emelni az egészen váratlanul az élmezőnybe keveredő Atalantát. A bergamói klub is „talált” az edzőközpontban egy ígéretes fiatal garnitúrát, amelyre építve egészen a hatodik helyig masírozott. Mattia Caldara, Andrea Conti, Franck Kessié, Roberto Gagliardini, Leonardo Spinazzola vagy Andrea Petagna nevét mondjuk szeptemberben aligha ismerték a városhatáron kívül, most meg tele van velük a világsajtó. A védő Caldarát 2018 nyarára már lefoglalózta a Juventus, az új Yaya Tourénak tartott, 20 éves elefántcsontparti Kessiét európai topcsapatok kerülgetik, Gagliardinit pedig 14 első osztályú bajnokival a lábában közel 30 millió (!) eurós nyári opcióért azonnal elvitte kölcsönbe az Inter… A másik üde színfolt a szép csendben a negyedik helyen telelő Lazio volt, amely úgy érte el az előkelő pozíciót, hogy a Juventustól, a Romától, az Intertől, és a Milantól is kikapott, a rangadókon egyedül a Napoli ellen tudott egy pontot szerezni. Ebből következik, hogy a nyáron Marcelo Bielsa kurta-furcsa távozása miatt jobb híján a padra visszaültetett Simone Inzaghi által összerakott rómaiak kíméletlenül kivégezték a kis- és középcsapatokat –  mi történik, ha netán összejön egy-két bravúr?
 
Az Inter őszére szinte megszokott módon zömében a káosz jelző illett. Parádés időzítéssel, két héttel a bajnokság előtt küldték el Roberto Mancinit, és nevezték ki a helyére a Serie A-szűz Frank de Boert, de a karácsonyt már Stefano Piolival ünnepelték. Szegény holland a tulajdonosi mizéria okozta zavaros időkben kapta meg élete nagy lehetőségét, ám túl nagy volt rá a Calcio-kabát. A Mauro Icardi életrajzi könyve okán kialakult botrány (a házi gólkirály megfenyegette benne az ultrákat) és néhány játékos lázadása sem jött jól neki, így mindössze három hónapot töltött Milánóban. Hiába kedvelték a szurkolók, a gyenge eredmények miatt nem maradhatott. Utódjaként az évtizedes olasz bajnoki rutinnal bíró Stefano Pioli nyomban összetákolta a gárdát, amely megindult felfelé, és egy ígéretesnek tűnő januári bevásárlással megtámogatva akár még a BL-helyre is odaérhet. 

A nagyok ellen nem megy a Laziónak, de a kötelezőket rendre hozza a csapat, mint a Crotone ellen
 
Ha már a nemzetközi kupákhoz értünk, a legrangosabb sorozatban a legjobb 16 között mindössze két talján együttes reprezentálja az olasz színeket: a Juventusnak elvileg nem okozhat gondot az utóbbi években szétvásárolt Porto kiejtése, ellenben az egyenes kieséses szakaszban kevésbé tapasztalt Napolitól isteni csoda kell a címvédő Real Madrid búcsúztatásához. Az Európa Ligában 50-50% esélye van a Fiorentinának a Mönchendladbach ellen, a Villarrealt kapó Romának szintén nem lesz könnyű dolga. 
 
Ami a kiesés elleni harcot illeti, a három újoncból kettő (az összesen három győzelmet arató Pescara–Crotone-duó) a tabella végén kullog a mezőny után, és aligha menekül meg. A liga legmagyarosabb csapata, a Balogh Norbertet és Sallai Rolandot foglalkoztató Palermo is botrányosan gyenge félidényt zárt, nagy valószínűséggel az Empolival kell megküzdenie a maradék bentmaradó helyért.
 
Paulo Sousa lehet a Juventus trénere
 
Olasz lapértesülések sze­rint elképzelhető, hogy a jelenleg a Fiorentinát irányító Paulo Sousa lesz a Juventus vezetőedzője. 
 
Az itáliai sajtó arról szá­molt be, hogy Mas­simi­liano Allegri talpa alatt igen forróvá vált a talaj, miután a Juventus trénere csapata Milan elleni, tizenegyespárbajban elveszített Szuperkupa-döntője után dührohamot kapott, több játékosát is nyíltan kritizálta, mindeközben a klub két igazgatójának, Giuseppe Marottának és Fabio Paraticinek is nekiment, s üvöltözött velük. A Juve vezetőségének állítólag már kiszemeltjei is vannak Allegri helyére: a lista tetején a vezetőedzőként 2011 és 2013 között a Videotont irányító Paulo Sousa neve áll.
 
A középpályán erősített a Juventus
 
A Juventus január 3-án jelentette be, hogy szerződtette a Genoa 81-szeres venezuelai válogatott középpályását, Tomás Rincónt. 

Allegri a középpályán erősítette meg csapatát, Tomás Rincón 8 millióért érkezett
 
A torinói klub hivatalos közleményében nyilvánosságra hozta Rincón vételárát is: a 28 éves védekező középpályásért 8 millió eurót fizetett az olasz rekordbajnok, de ez az összeg még további 1 millióval emelkedhet bizonyos feltételek teljesülése esetén. A Juve történetének első venezuelai futballistája 2020. június 30-ig írt alá. Rincón 2009 óta légióskodik Európában (korábban a Zamora és a Deportivo Táchira játékosa volt), előbb a HSV színeiben szerzett tapasztalatot a Bundesligában, majd 2014-től a Genoában szerepelt. A Serie A-ban 78 mérkőzésen 3 gólt és 11 gólpasszt – no meg 20 sárga lapot – jegyzett. 
 
Megkezdődik a Roma új stadionjának építése
 
Idén kezdik építeni az AS Roma labdarúgócsapatának új stadionját.

Az 1,3 milliárd euróból épülő Stadio Della Roma 56 ezer férőhelyes lesz
 
Az elmúlt években engedélyezési problémák miatt nem láthattak neki a munkálatoknak, de Umberto Gandini klubelnök elmondta, hogy egy-két hónapon belül várhatóan minden szükséges papír a kezükben lesz. Az 1,3 milliárd euróból épülő Stadio Della Roma 56 ezer férőhelyes lesz.
A csapatnak a mostani szezonban kellett volna birtokba vennie az új arénát, amelynek átadására Gandini elmondása szerint legkésőbb a 2020/2021-es idényben kerül sor. „Reméljük, hogy az eredeti terveket csak minimálisan kell módosítanunk, és megkapjuk a jóváhagyást az önkormányzattól” – mondta az AS Roma elnöke. A bordó-sárgák legfanatikusabb szurkolói csoportja – amelynek törzshelye a déli kanyar – a szigorú biztonsági intézkedések miatt bojkottálja a mérkőzések látogatását. Gandini elmondta, hogy igyekeznek megoldani a problémát, mert a drukkerek távolmaradása jelentősen rányomja bélyegét a hangulatra. Az olasz szövetség elnöke, Carlo Tavecchio a közelmúltban az élvonal létszámcsökkentését javasolta – eszerint 20 helyett csak 18 csapat alkotná a Serie A mezőnyét –, az AS Roma első embere kifejtette, hogy egyetért a tervezettel.
 
Maradona: Én a mezt választottam
 
Diego Maradona szerint a modern futball legnagyobb problémája a pénz, példaként pedig Gonzalo Higuaín esetét hozta fel. A Napoli argentin legendája szerint Gonzalo Higuaín csak az anyagi javakat nézte, amikor a Juventushoz szerződött, csakúgy, mint Aurelio de Laurentiis klubelnök. „Azt mondtam anno, hogy ha az utóbbi szezonban Higuaín harminchat gólt szerez, az felér egy csodával. De Laurentiis tudta, hogy ezt ki tudja használni, és eladta, de ennyiért ő talán a feleségétől is megvált volna” – idézi az 56 éves argentint a BeIN Sports. „Látta, hogy a Juvénak csatár kell, így eladott neki egyet. Pedig úgy gondolom, hogy a szívnek kellene meghoznia ezeket a döntéseket. Én maradtam a Napolinál, Higuaín elment Torinóba. Az idő sok mindent megváltoztatott. Akkoriban én a mezt választottam, manapság a sztárok a pénzt választják” – dohogott Maradona. 
 
Csáki Csaba
 
 

 

Ajánló