Az érsekújvári zsidók visszaküldték Orbán pénzét

Érsekújvár |

Visszautasította az Érsekújvári Zsidó Hitközség a Magyar Kormány Civil Alapjának 1,5 millió forintos támogatását, mert úgy látja, a holokauszt áldozatainak emlékét kampánycélokra használják fel. 

Orbán Viktor
Orbán Viktor
Somogyi Tibor felvétele
Az erről szóló nyilatkozatot a Magyar Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottsága elnökének, L. Simon Lászlónak is elküldték, aki lapunk megkeresésére azt válaszolta: „Nagyon sajnálnánk, ha az Érsekújvári Zsidó Hitközség valóban elállna a Civil Alap által megítélt támogatás felhasználásától.”
A magyar kormány tavaly másfél milliárd forintos kerettel civil alapot hozott létre a 2014-es magyar holokauszt emlékévben megvalósuló civil és önkormányzati kezdeményezések támogatására. Ebből az alapból nyert 1,5 millió forintos támogatást az Érsekújvári Zsidó Hitközség is, amelynek elöljárósága hétfőn határozott arról, hogy a támogatást mégsem fogadja el. Lang Tamás, a hitközség elnöke lapunknak azt mondta, az utóbbi hónapok eseményei miatt döntöttek így, mert úgy látják, Magyarországon tudatosan átírják a történelmet, és a holokauszt emlékév is inkább a választási kampány része, mint az áldozatok előtti tisztelgés. „Az utolsó csepp a pohárban Szakály Sándor történész nyilatkozata volt, aki azt mondta, hogy 18 ezer magyarországi zsidó legyilkolása idegenrendészeti intézkedés volt. Mint a Civil Alapnak címzett nyilatkozatban is megírtuk, a magyarországi holokauszt közel hatszázezer áldozata olyan tudatos népirtó politika és magas szinten megszervezett, még a nácikat is bámulatba ejtő, szofisztikált cselekvés következménye, amelyet az akkori magyar kormány és közigazgatás teljes szervezete vitt végbe.”
 
A Civil Alaphoz eljuttatott nyilatkozatban az Érsekújvári Zsidó Hitközség megrendüléssel és megbotránkozással veszi tudomásul, hogy az akkori magyarországi zsidóság deportációjának 70. évfordulója Magyarországon mindinkább a napi politika tárgyává sekélyesül. Elfogadhatatlannak tartják a német megszállásra és a „szuverenitás elvesztésére” való hivatkozást, azt, hogy Magyarországon szobra állhasson Szálasi Ferencnek és Horthy Miklósnak, hogy a közbeszédben elterjedt a „mi magyarok–ők zsidók” meghatározás, még akkor is, ha úgy hangzik el, hogy „mi, magyarok megvédjük a kisebbségeinket”.
„Vártuk, hogy a holokauszt emléknapján, január 27-én a miniszterelnök üdvözlő levele vagy az igazságügyi államtitkár beszéde meggyőz bennünket, hogy az emlékév nem csupán a választási kampány része. Sajnos, csalódnunk kellett” – mondta Lang Tamás. „Ezzel nem azt akarom mondani, hogy a hivatalos magyar politika antiszemita, egyszerűen csak a politikai játszma részévé tették ezt a fájdalmas témát. Érzésünk szerint a szélsőséges rétegeket is meg akarják nyerni, és lehet, hogy egy még veszélyesebb politikai erőtől csábítják el ezeket a választókat, de ez az erkölcsi felelősség alól nem menti fel őket. Ha elfogadnánk a támogatást, a beleegyezésünket adnánk, hogy politikai célok szolgálatába állítsák az áldozatok emlékét, ezért döntöttünk úgy, hogy visszautasítjuk” – mondta Lang Tamás.
 
Érsekújvárból 1944 júniusában két szerelvényben több mint négyezer zsidót deportáltak, ebből háromezer helyi és környékbeli lakos volt, a többiek Szenc és Galánta környékéről valók. A helyi zsidó hitközség idén a hetven évvel ezelőtt történteket idézi fel az emlékév rendezvényeivel. Április 2. és 4. között a sárga csillag viselésének elrendelésére emlékezik, május 5-én és 6-án a gettók létrehozására, június 11. és 14. között arra, hogy a gettóból a téglagyárba terelték a zsidókat, ahonnan marhavagonokban a haláltáborokba szállították őket. A rendezvénysorozat kicsúcsosodása június 22-én a holokauszt emlékműnél tartott megemlékezés lesz” – mondja Lang Tamás. Az emlékév rendezvényeit Érsekújvárban mindenképp megtartják, itthon keresnek támogatókat.

Ajánló