Felvidéki Kitelepítettek és Deportáltak VII. Országos Találkozója

Esterházy a példakép

Komárom |

A komáromi református templomban gyülekeztek szombaton a Felvidéki Kitelepítettek és Deportáltak VII. Országos Találkozójának résztvevői; a főszervező Kecskés László Társaság ezúttal–rendhagyó módon–Esterházy János emlékének szentelte az összejövetelt.

A szónokok, politikusi erényei mellett, elsősorban Esterházy emberi nagyságát méltatták. Jókai Annaszavai szerint mély hite, spirituális tudata erősítette nemzeti tudatát, és bár nemigen akad köztünk, akiben lenne erő Esterházy sorsát végigélni, lelkiereje, kitartása példaként szolgálhat mindannyiunk számára. Erdélyi Géza református püspök szégyenletesnek mondta, hogy 60 évvel a kitelepítések és deportálások után még mindig nem történt meg a bocsánatkérés és az ezt követő megbocsátás, aminélkülnemlehet továbblépni.
Lezsák Sándor, a magyar parlament alelnöke bejelentette: Esterházy János Vándoregyetemet alapítanak, amelynek feladata nemcsak Felvidéken, hanem Kárpát-medence szerte megismertetni az embereket „Közép-Európa, de talán egész Európa legbátrabb emberének” életével, tevékenységével. A középiskolások körében pedig Esterházy személyéhez kötődő vetélkedőt hirdetnek. Esterházy boldoggá avatásának folyamata ugyancsak megkezdődött. Az ünnepségen mutatták be Molnár Imrének „Sem gyűlölettel, sem erőszakkal – Esterházy János élete és mártírhalála” című könyvét. Nagy János szobrászművész Esterházy szobortervének bemutatása kapcsán megjegyezte: ebben a században nincsenek Kossuthok, Széchenyik, van viszont Esterházynk,aki mögé felsorakozhatunk. „Szobrát legszívesebben Prágában helyezném el, ahol hamvai találhatók, oda, ahová nem ér el a szlovák farizeusok keze” – mondta. Ennek a helynek a magyarok zarándokhelyévé kellene válnia.

Ajánló